Ha a 448 millió embert képviselő Európai Bizottság elnökét nyilvánosan alázzák meg Ankarában, vajon mire számíthatnak a hétköznapi nők?
HIRDETÉSUrsula von der Leyent nemcsak az Európai Bizottság elnökeként, hanem nőként is megalázták Ankarában, amikor nem jutott számára hely a férfiak társaságában. Egyenes következménye annak, hogy Törökország kilépett a területén hozott, a nők elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezményből, amit Magyarország nem is ratifikált. Ursula von der Leyen esete nem egyedi. Rajta kívül sok női politikust ért a megalázás mellett szexista, sőt rasszista támadás. Magyarország nem maradt le a nemzetközi mezőnyben: a házelnök például szánalommal tekint azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik, azaz nők.
Leplezetlenül megrökönyödött, de megpróbálta megőrizni hidegvérét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amikor április elején Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével együtt Ankarában találkozott Recep Tayyip Erdoğan török államfővel.
Három szék, egy nő, két férfi, 2021-ben
A protokollfogadás után a török elnök bevezette vendégeit dolgozószobájába, ahol felsorakoztak a fényképezkedésre. Egy kis dohányzóasztalka mellett két szék állt. Ezeken az ún. photo opportunity után a két férfi kényelmesen helyet foglalt, a hölgy pedig egy ideig tanácstalanul nézte őket, majd ő is – kissé megszégyenülten – leült egy távolabbi kanapéra.
Az angolszász nyelvterületen elterjedt illemszabály szerint a férfiak felállnak egy hölgy érkezésekor. Itt leültek.
Íme, a teljes jelenet újra:
A történet „sofagate” és kanapébotrány néven került be a történelembe.
„A török protokoll maradéktalanul megfelel a nemzetközi mércének. Ez egy tipikus, delegációk közötti találkozás volt, ahol a vendég-delegáció vezetőjének járt a kiemelt hely, vagyis ő ült a vendéglátó jobbján” – mondta az Euronews által megszólaltatott Thomas Sladko protokollszakértő.
Ennek azonban teljesen ellentmond két korábbi találkozó.
Három szék, három férfi, 2015-ben
A törökországi Antalyában megtartott G-20 csúcstalálkozón, 2015-ben a török elnök különmegbeszélést folytatott az unió vezetőivel, vendégei történetesen pontosan ugyan azt a pozíciót töltötték be akkor, mint akik 2021 áprilisában jártak Törökországban.
Recep Tayyip Erdoğan Donald Tuskkal, az Európai Tanács akkori elnökével találkozott, akit a protokoll szerint a jobbjára ültettek, a tőle bal oldali karosszékben pedig Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke ült.
Mind a hárman egyenrangúan terpeszkedtek el. Ahogy illik.
Három szék, egy nő, két férfi, 2015-ben
Ugyanabban a teremben fogadta a török elnök 2015. december 3-án Ursula von der Leyent, ahol az idén is találkoztak. A hölgyet, az akkori német védelmi minisztert Erdoğan jobbjára ültették, az elnök balján pedig İsmet Yılmaz akkori török védelmi miniszter foglalt helyet.
Ugyanazok a bútorok, ugyanaz a két dohányzóasztal kissé más elrendezésben. Hat éve kerítettek három széket a házigazdának és vendégeinek.
Kétség nem fér hozzá, hogy a Törökország és az Európai Unió vezetői 2021-es találkozójának ültetési rendje nem volt véletlen.
„Ursula von der Leyent Törökország »kelepcébe« csalta” – így fogalmazott a botrány után Clément Beaune, Franciaország Európa-ügyi minisztere.
Ursula von der Leyen megalázása nem példa nélküli
Az Európai Bizottság elnökét nyilvánosan alázták meg. Az eset azonban nem példa nélküli.
Julia Gillard 2016-ban sokkoló figyelmeztetéssel hívta fel a nők figyelmét arra, hogy ha politikai pályafutásra vetemednének, készüljenek fel arra, hogy erőszakkal is fenyegetni fogják őket.
„Az erőszakos bántalmazás, a nemi erőszak fenyegetése túlságosan gyakori. Egy nő a nyilvánosság előtt szinte naponta számíthat ilyen fenyegetésekre” – mondta a volt ausztrál miniszterelnök.
HIRDETÉSEgy nem sokkal később, 2016 októberében közzétett jelentés alátámasztotta Gillard állításait: világszerte a női politikusok több mint 80 százaléka számolt be arról, hogy munkája során lelki terrorral szembesültek.
Szexizmus, zaklatás és erőszak a női parlamenti képviselők ellen – ez volt az Interparlamentáris Unió Genfben nyilvánosságra hozott jelentésének a címe.
Ebben 55 női parlamenti képviselőt kérdeztek meg a világ 39 országából. Megdöbbentő módon 81,8 százalékuk válaszolt úgy, hogy „személy szerint egy vagy több pszichológiai erőszakos cselekménynek volt már kitéve” – beleértve a szexista vagy szexuálisan megalázó megjegyzéseket, gesztusokat és szexista képeket, vagy fenyegetéseket és zaklatást, amelyek messze kívül esnek a szokásos politikai vitán.
A megkérdezettek csaknem kétharmada azt mondta: mandátumuk alatt többször is megalázó, szexista megjegyzések célkeresztjébe kerültek; 45 százalékát fenyegették halállal, nemi erőszakkal, veréssel vagy elrablással; 22 százalékuk tapasztalt szexuális erőszakot; 33 százalékuk pedig szemtanúja volt a női kollégák elleni szexuális erőszaknak a parlamentben.
„A felmérés a női képviselők egy kis százalékára terjedt ki, mégis világossá teszi, hogy a probléma sokkal elterjedtebb és aluljelentettebb, mint gondolnánk” – hangoztatta Martin Chungong. „A parlamenti közösségnek fel kell emelnie a szavát a szexizmus és a zaklatás ellen, és világossá kell tennie, hogy ez nem tűrhető el a nők politikai szerepvállalásáért fizetendő árként” – mondta az IPU főtitkára.
HIRDETÉSA válaszadók 27 százalékáról a hagyományos médiában jelentek meg képek vagy „rendkívül tiszteletlen, szexuális felhangú megjegyzések”, míg 42 százaléka azt tapasztalta, hogy „megalázó vagy szexuális töltetű képek... terjedtek a közösségi médiában”.
„A Fekete-Afrikából, Ázsiából, Európából és az arab világból származó válaszadók őket meztelenül ábrázoló fotómontázsokat; róluk készült, becsmérlő megjegyzésekkel kísért fotókat; személyükről készült obszcén rajzokat vagy a közösségi médiában közzétett olyan információkat említettek, amelyek házassági problémákra és sikertelen magánéletre utalnak” – áll a jelentésben.
Egy európai parlamenti képviselő elmondta: négy nap alatt több mint 500, nemi erőszakkal kapcsolatos fenyegetést kapott a Twitteren.
A megkérdezettek egyötöde azt válaszolta: megbízatásuk alatt megpofozták, meglökték, megütötték vagy olyan lövedékkel vették célba, amely megsebezhette volna őket. A felmérésben részvevők 13 százaléka azt állította, hogy valaki megfenyegette őket, sőt, ténylegesen fegyvert fordított ellenük.
És hogy nem a levegőbe beszéltek, azt Jo Cox tragikus esete is bizonyítja: a munkáspárti képviselőnőt a brexit-kampány idején egy tébolyult neonáci lőtte le, majd minden eshetőségre felkészülve többször is megszúrta, miközben amerikai példára azt üvöltötte, hogy „Britain first”, azaz „Nagy-Britannia mindenekelőtt”.
HIRDETÉSGillard épp Jo Coxra emlékezve mondta, hogy a női politikusokat sokkal több fenyegetés éri, mint férfi kollégáikat.
„Hogy a női politikusokat milyen mértékben zaklatják online, azt egy az Egyesült Államokban, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban végzett tanulmány is megerősítette. Csak egy figyelemre méltó példát említünk: Hillary Clinton kétszer annyi sértő és megalázó megjegyzést tartalmazó tweetet kapott, mint Bernie Sanders a Demokrata Párt jelöltségéért folytatott kampányuk során” – állapította meg az IPO.
A női képviselők zaklatása nem botrány, hanem a demokrácia megcsúfolása – írta a The Conversation Diane Abbott megpróbáltatásai kapcsán.
A brit árnyékkormány belügyminisztere megannyi, szavai szerint „rasszista és szexista” üzenetet kapott. A 2017-es kampányban nem kímélték: „döfd le a pi*át”, „náci boszorkány”, „küldjétek vissza a ribancot Afrikába” – üzenték. Theresa May akkori miniszterelnök is megkapta a magáét, akit a Twitteren néhányan egyszerűen csak „kurvának” hívtak.
Miniszterelnöki mandátuma alatt Julia Gillardot is hevesen bírálta a sajtó egy része, kivált pedig a Tony Abbott vezette ellenzék. Felrótták nemét, magánéletét, azt, hogy hajadon és gyermektelen maradt. Az egyik liberális képviselő szerint „alkalmatlan a vezetésre, mert szándékosan meddő”.
HIRDETÉSEzek után reagált Gillard „nőgyűlölő” beszédével a parlamentben 2012. október 9-én, amit az ausztrálok minden idők legemlékezetesebb televíziós pillanatának tartanak:
„Nem hagyom, hogy ez az ember kioktasson a szexizmusról és a nőgyűlöletről. Ha ez az ember [mutatott Tony Abbottra] tudni akarja, milyen a nőgyűlölet a modern Ausztráliában, akkor ehhez nem kell a parlamenthez fordulnia. Elég, ha tükörbe néz” – mondta szenvedélyes, és azóta is sokak által idézett felszólalásában Julia Gillard.
Magyarországon sem különb a helyzet
Ha a választott tisztségviselőnőket megalázzák és fenyegetik, vajon mire számíthatnak a hétköznapi asszonyok.
Balogh József és a vak komondor esete
Balogh József és a vak komondor esete címmel idézte fel az Euronews, hogy a fideszes képviselő és polgármester 2013 áprilisában került a figyelem középpontjába, amikor egy lagzi után hazatérve részegen megverte élettársát. Utána azt állította: élettársa megbotlott a család vak komondorában, elesett, és így szerezte véraláfutásait. A nyomozás során kiderült, hogy Balogh József először négy-öt alkalommal – „közepest meghaladó erővel” – ököllel ütött a sértett arcába, majd a hajánál fogva megragadta, és egy alkalommal a terasz fából készült korlátjához verte a fejét. Az asszony orrcsont- és járomcsont-törést szenvedett. Balogh élettársa bántalmazását először tagadta. Ennek ellenére a Fidesz-frakcióból, majd a Fideszből is távoznia kellett. Az országgyűlés felfüggesztette mentelmi jogát, az ügyészség súlyos testi sértés gyanúja miatt folytatott eljárást ellene. Balogh később felfüggesztett börtönt kapott, miközben az is kiderült, hogy korábban feleségét is évekig verte.
A „kisújszállási asszonyság”
Parázs vitát gerjesztett Orbán Viktor, amikor „kisújszállási asszonyságnak” nevezte Karikó Katalint, a BioNTech cég alelnökét, aki a koronavírus elleni egyik vakcina fejlesztőjeként talán a Nobel-díj várományosa.
HIRDETÉSA lekezelő megszólítás azért is furcsa, mert Magyarországon már jóval a rendszerváltás előtt hölgyemmel és urammal szólítottak meg minden, a legkisebb megbecsülésre is érdemes nőt és férfit.
„Ha befogadóak és szolidárisak vagyunk, ha másokat magunkkal egyenrangúnak tartjuk, ha nem tekintjük magunkat semmilyen módon különbnek, mint bármely más ember, és nem utolsósorban elismerjük mások munkáját anélkül, hogy azt vagy kisajátítanánk, vagy bármilyen lekicsinylő jelzővel kísérnénk, az a cselekedeteinkben is meglátszik majd” – írta a Párbeszéd képviselője.
Orbán Viktor azért hívta asszonyságnak Karikó Katalint, mert uraságnak mégsem nevezheti – ezzel érvelt sajtófőnöke, hogy a kormányfő miért illette a közbeszédben egy ennyire szokatlan szóval a mára világhírűvé lett tudóst.
„Az asszonyság idősebb, egyszerű asszony jelentésben működik akkor, amikor a beszélő idegenséget, vagy fölényt kíván érzékeltetni” – magyarázta az RTL-ben Barát Erzsébet nyelvész.
Orbán Viktor kézcsókjai
Ugyanakkor a kormányfő néha kézcsókkal próbálkozik.
HIRDETÉS„Orbán kézcsókja abszurdum” – jelentette ki 2013 októberében Görög Ibolya protokollszakértő, amikor Orbán Viktor Indiában megpróbált kezet csókolni Sonia Gandhinak, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnökének, aki ezt határozott mozdulattal utasította el.
A miniszterelnök alig másfél évvel később szintén kézcsókkal köszöntötte a Budapestre érkező Angela Merkelt, aki mosolyogva elfogadta ezt.
Görög Ibolya a hvg.hu kérdésére azt mondta: ha Orbán Indiában szarvashibát követett el, akkor a mostani nevetséges hiba. Indiában ugyanis súlyos bűn önmagában az is, hogy valaki idegen nőt megérintsen nyilvánosan, míg Európának ezen a részén a kézcsók azért elfogadott szokás.
Mégis hiba – mondta a protokollszakértő, aki szerint Orbán gesztusával a kancellár női mivoltát hangsúlyozta, noha a vendég pozícióját kellett volna. Márpedig a diplomáciában, ha egy protokollrangsort összeállítanak, sosem azt nézik, ki nő és ki férfi, hanem a pozícióját – magyarázta Görög Ibolya.
Kövér László szánja azokat, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik
Néhány kivételtől eltekintve az ellenzékiekre, mint „ápoltakra” gondol, és különös szánalommal tekint azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik – ezt mondta Kövér László Bayer Zsolt műsorában. Szabó Tímeát külön kiemelték.
HIRDETÉSAz ellenzék bocsánatkérésre szólította fel a házelnököt. Ez elmaradt, helyette Varga Judit azt nyilatkozta: Kövér szerinte a nők iránti tiszteletét fejezte ki, amikor arról beszélt, hogy nem szeretne egy nőt hozzá méltatlan helyzetben látni. Személy szerint engem, mint nőt nem sértett meg – mondta az igazságügyi miniszter.
A nők sokgyermekes anyaként teljesedjenek ki
Életvezetési receptekkel kedveskedett Magyarország nőtársadalmának a családokért felelős tárca nélküli miniszter. Novák Katalin arra buzdított, hogy a nők ne aggódjanak a fizetésük miatt. A nőknek nem kell legalább akkora fizetéssel rendelkezniük, mint a férfiaknak, és versenyezniük sem kell velük. Jó dolog sokgyermekes anyaként kiteljesedni, és semmi baj nincs azzal, ha egy nő „csak” a családjának él – üzente a miniszter.
A kiabálás árnyalja a szépségét
A szokásos hangnemben zajlott le a vita parlament ülésnapján – tudósított a hvg.hu. A bekiabálásoktól hangos teremben Latorcai János, a KDNP országgyűlési alelnöke az MSZP-s Kunhalmi Ágnest szúrta ki, akit ezzel a mondattal intett helyre:
„Tisztelt Kunhalmi Ágnes, egyszer már mondtam, hogy a közbekiabálás a szépségét árnyalja.”
A hangzavarban nem volt érthető, hogy éppen mit mondott Kunhalmi. Abból ítélve, hogy Orbán Viktor arról beszélt: több koronavírus miatti haláleset is az ellenzék lelkén szárad, azért el lehet képzelni.
HIRDETÉSIsztambuli Egyezmény: Magyarország nem ratifikálta, Törökország kilépett
Ugyanez az összetételű magyar Országgyűlés éppen egy éve, 2020 májusában elutasította az Isztambuli Egyezmény ratifikálását. A politikai nyilatkozatból az derült ki, hogy a KDNP nem támogatja a nőkkel szembeni erőszak elleni megállapodás jóváhagyását, mert szerinte annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. Emellett nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az „egyezmény gender-ideológiáját”.
Az Isztambuli Egyezményt korábban ratifikáló lengyel Szejm a kilépésre készül.
Ugyanakkor tíz hónappal a magyar parlament döntése után, 2021 márciusában a török kormány kivonult a majdnem tíz éve született nemzetközi megállapodásból. Ankara nem indokolta a lépést, de számítani lehetett rá, mert a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja rendszeresen bírálta az egyezményt amiért szétzilálja a családokat, válásra buzdít, ráadásul a nemek közötti egyenrangúság hirdetésével a pártvezetés szerint a homoszexualitást népszerűsíti.
Jogvédő szervezetek szerint Törökországban tavaly legkevesebb háromszáz nő halt meg azért, mert családon belül bántalmazták.
Nem sokkal jobb a magyar statisztika sem: minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apja verte az anyját – áll a Nők Joga összesítésében.
HIRDETÉS„Magyarországon az elérhető statisztikák szerint havonta legalább 3 nőt meggyilkol férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja, alkalmi partnere” – írja a portál.
„Vajon ez akkor is megtörtént volna, ha öltönyt és nyakkendőt viselek?”
Törökország kilépésének fényében egyáltalán nem meglepő, hogy Ankarában Ursula von der Leyennek nem jutott hely a férfiak mellett.
Őt azonban nemcsak nőként nem tisztelték, hanem az Európai Bizottság elnökeként sem kapta meg az őt illető megbecsülést.
„Én vagyok az első nő az Európai Bizottság élén. Én vagyok az Európai Bizottság elnöke. Elvártam, hogy így bánjanak velem, amikor két héttel ezelőtt Törökországba látogattam. Mint egy bizottsági elnököt, de nem így történt” – mondta von der Leyen az Európai Parlamentben.
„Az európai szerződésekben nem találok magyarázatot a bánásmódra. Így arra a következtetésre jutottam, hogy ez azért történt, mert nő vagyok” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
HIRDETÉS„Vajon ez akkor is megtörtént volna, ha öltönyt és nyakkendőt viselek?”
Az incidenst minden nő nevében kikérte magának a Ursula von der Leyen, Charles Michel pedig utólag bocsánatot kért. Az Európai Tanács elnöke azt mondta: ha másképp reagált volna, hátráltatta volna a diplomáciai erőfeszítéseiket.
Ursula von der Leyen szörnyű jelzésnek tartja, hogy Törökország bejelentette: kilép a nőket és gyereket az erőszaktól védő Isztambuli Egyezményből. A bizottság elnöke szerint szükséges, hogy az EU nemzetközi szervezetként csatlakozzon az egyezményhez.
Kiemelte: ahhoz, hogy hiteles legyen az unió ebben a kérdésben, a háza táján is cselekedni kell.
Mint Twitter-üzenetében írta: néhány EU-tagállam még nem ratifikálta, és páran a kilépésen gondolkodnak. Ezt elfogadhatatlannak minősítette.
HIRDETÉS