NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Változott az EU megítélése a Nyugat-Balkánon

Változott az EU megítélése a Nyugat-Balkánon
Szerzői jogok euronews
Írta: Jack Parrock
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Észak-Macedóniában a legutóbbi közvéleménykutatás szerint az emberek 39%-a mondana igent egy eurázsiai együttműködésre az EU helyett.

Brüsszel lett a Nyugat-Balkán-i vezetők tevékenységének központja. Kormány és államfők találkoznak itt rendszeresen. A Global Conversation adásában Jack Parrock vendége Észak-Macedónia elnöke, Sztevo Pendarovszki volt.

Jack Parrock: Miután találkozott az EU külpolitikai vezetőjével, azt nyilatkozta, hogy az európai integráció stagnálása ártalmas üzenet a Nyugat-Balkán felé, valamint negatív hatása van a régió stabilitására. Mi történik az önéhez hasonló országokban, ha a csatlakozási folyamat nem indul meg.

Sztevo Pendarovszki : Máris érezhető a hatása a populizmus és a nacionalizmus erősödésében. Gazdasági szempontból is visszalépés. Ezen felül olyan atmoszférát teremtett, amiben megszülethetett a non-paper dokumentum amiben ki lehet újra mondani, vagy ha úgy tetszik beszélni lehet a határok megváltoztatásáról. Újra hallani lehet ezt az anakronisztikus ötletet a XXI. században, 2021-ben. Beszélni a határok megváltoztatásáról azok után, hogy az európaiak 30 éven át jelentős beruházásokat hajtottak végre a nyugat-balkáni térségben. És ott vannak még a gazdasági és egyéb nehézségek. Ez lett tehát a bővítési politika végeredménye.

Jack Parrock: A non-paper dokumentumok már keringenek azt javasolva, hogy rajzolják át a határokat a Nyugat-Balkánon. Mit tud erről?

Sztevo Pendarovszki: Legalább annyit, hogy az Európai Unió magas szintű vezetői vezetői tudjanak róla, vagy legalább annyit mondjanak, hogy nem tudnak róla. Számon kértem, hogy miét nem hangosabbak ezzel kapcsolatban. Mert attól függetlenül, hogy honnan származik az ötlet, el kell azt ítélniük. A külpolitika vezetője, Borell, meglehetősen aktív volt ebben a tekintetben, és egyértelműen azt nyilatkozta: elítéli az ötletet. Időről időre megkérek mindenkit, az Unió-s vezetés minden szintjén, hogy emeljék fel a szavukat a határok átrajzolásának ötlete ellen, mert rendkívül veszélyes. Különösen egy olyan régióban, mely épp csak túljutott a legújabb balkáni háborúk véres sorozatán. Az 1990-es években több mint 100 000 embert öltek meg a térségben, milliók váltak földönfutóvá az otthonaik lerombolása miatt. A legjobb, legképzettebb embereknek kellett elmenekülniük a szülőföldjükről. Ha most bárki újra akarja teremteni azt a légkör azzal, hogy a határok átírásáról beszél, annak elmondhatom, nem mint elnök, hanem mint egy olyan ember, aki már átélte a borzalmakat, hogy már tudunk erről. És nem változtathatod meg a határokat. Nem anélkül, hogy már azon a napon ne legyen vérfürdő. Ez ennyire egyszerű.

Jack Parrock: Előállhatna olyan körülmény, hogy mégis elfogadnák a határváltoztatás ötletét a Balkán nyugati részén?

Sztevo Pendarovszki: Nem nem és nem. Szörnyű szenvedéseken mennének keresztül a hétköznapi emberek. Azok, akik egy asztalon térképeket rajzolgatnak, sohasem szenvedtek. Az átlag emberek viszont igen. És volt ebből már elég a Balkán történelmében.

Jack Parrock: Miért biztos Ön abban, hogy Észak-Macedónia készen áll arra, hogy belépjen az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások folyamatába?

Sztevo Pendarovszki : Mi vagyunk legjobban felkészült jelöltek a szervezet fennállása óta. Már 2005 óta, amikor jelöltté váltunk, erre készülünk. Európai tudással felvértezett, felkészült tárgyalóink akár holnap elkezdhetnék az egyeztetéseket bármilyen területen. Nem azt mondom ezzel, hogy csupán az EU-t terheli a felelősség a tárgyalások megakadásáért. Azt mondom, és ideértve magamat is, hogy ez alatt az idő alatt a nyugat-balkáni vezetők nem tettek meg mindent. 

Nyilvánvalóan ezeken a találkozókon, amelyeken az EU tisztviselőivel találkozunk, ha valami hiányzik, akkor a stratégiai űrt más fogja betölteni. Ez egy eufemizmus. Mindenki tisztában van ezzel, akiről most beszélünk. A harmadik országok kihasználták ezt, beleértve az oltásokkal kapcsolatos diplomáciát. Visszaéltek a nyomasztó helyzettel amiben találtuk magunkat, egy eddig példa nélküli világjárványban. Elkezdték feltölteni a teret. Az üres helyet. Ezért arra kérem Európát, hogy erőteljesebben legyen jelen a Nyugat-Balkánon. Nem kérek azonnali tagságot. Jogot kérek a folyamat megkezdéséhez.

Jack Parrock: Min kell változtatni Bulgáriával kapcsolatban, azért, hogy feloldják a vétójukat, és hagyják az Észak-Macedón tárgyalások megkezdését.

Sztevo Pendarovszki: Látniuk kellene a valóságot. Se többet, se kevesebbet. Azt mondják, hogy én és a többi politikus írjunk alá egy dokumentumot, amelyben elismerjük, hogy 1944 előtt bolgárok voltunk, nem macedón nemzetiségűek. És az anyanyelvünk a bolgár volt, nem a macedón. Ilyesmi a mai Európában senkinek nem juthatna eszébe. Voltak olyan Észak-Macedón nyilatkozatok, Skopje vezetőitől, amiket nemzetközi szinten rosszul értelmeztek. Így történt akaratlanul a bolgár barátainkkal is, hogy mi állítólag a bolgár kormányváltásra várunk. Az igazság az, hogy mi nem másra várunk. A megválasztott, legitim bolgár kormányra várunk. Várjuk, hogy maguk a bolgárok jelöljék ki, ki lesz a tárgyalópartnerünk.

Jack Parrock: Hogy tekintenek az emberek az EU-ra illetve az Észak-Macedón tagságra?

Sztevo Pendarovszki: Nem vagyok túlságosan optimista és nem vagyok boldog attól sem, hogy ezt kell mondanom. A trendek arra utalnak, hogy a lakosság véleménye az Európai Unióról valamennyire differenciálódott. Ez nem csupán a bolgárok blokkolásának köszönhető. Korábban ott voltak a görögök. Az ok, az EU csekély jelenléte, illetve kezdeményezése a régióban. Több közvélemény kutatást is végeztünk az elmúlt 3-4 hónapban. Azt kérdeztük az emberektől preferálnának-e egy Eurázsiai szerveződést az EU-val szemben. 39 % mondta azt, hogy igen. A kérdésre, hogy ki országunk legjobb barátja, a válaszadók 23 %-a mondta, hogy Oroszország. Az emberek elkezdenek alternatívákat keresni, amikor az első számú választottjuk nincs igazán jelen.

Jack Parrock: Beszéljünk az oltásokról. Hol tart ebben a pillanatban az Észak-Macedón oltási program?

Sztevo Pendarovszki: Kínai vakcina érkezik két vagy három napon belül. Szerbiától kaptunk Pfizert és Szputnyikot. Eddig 40-50 ezer embert tudtunk beoltani, ami nyilvánvalóan nem elegendő. Teljesen meg tudom érteni a lakosság dühét és frusztráltságát ebben a helyzetben. Elmondhatom, hogy személyesen is részt vettem néhány vakcina beszerzésének kísérletében, és segítettem az Egészségügyi Minisztériumnak, természetesen a skopjei kormánynak is segítséget nyújtva, hogy minél hamarabb, nagy mennyiségben beszerezhessük az oltóanyagot. Ebben a tekintetben mi, illetve én, nem jártunk sikerrel. Nem mondhatjuk azt, hogy az Európai Unió, Európa politikai vezetői vagy nyugati barátaink cserben hagytak volna minket. A nagy gyógyszergyártó vállalatok hagyták cserben a szegény országokat. Képzelje csak el, hogy ha Németország, Franciaország, Európa vezető nagyhatalmai nem elégedettek a lakosság átoltottságának arányaival, mert a gyógyszergyártók másfelé is kacsintgatnak, akkor mit szóljunk mi, kis, szegény balkáni államok, akik nincsenek olyan helyzetben, hogy bárkinek bármit diktálhassanak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Háborús konfliktushoz vezethet a balkáni bővítés csúszása az észak-macedón kormányfő szerint

Az EU és a balkáni bővítés: végtelen történet

Bizottsági alelnök: Nem hiszem, hogy az EP-választás a szélsőjobb diadala lesz