Erőszakkal asszimilált őslakos ezrei fogtak össze, és nyújtották be ezt a keresetet Új-Dél-Wales legfelsőbb bíróságán. A múlt század nagy részét meghatározó társadalompolitika több generációt nyomorított meg Ausztráliában.
HIRDETÉSKeresetet nyújtott be az ausztrál állam ellen több ezer, erőszakkal asszimilált félvér őslakos, amiért gyerekkorukban elszakították őket családjuktól, többségüket egy életre. Ezt a Shine Lawyers ügyvédi iroda közölte anélkül, hogy ismertette volna a beadvány részleteit.
Kifejezetten az Északi Területen történt jogsértéseket kérik számon, mert a begyűjtött és állami, illetve egyházi intézményekben elhelyezett vagy fehér családokhoz kiadott félvér gyerekek kárpótlása már több országrészben folyamatban van. Ausztrál sajtóhír szerint ezt a mostani kereset körülbelül hatezren nyújtották be Új-Dél-Wales legfelsőbb bíróságán.
Az "elrabolt nemzedéktől" az ausztrál kormány először 2008-ban, majd 2017-ben is bocsánatot kért a múlt században elszenvedett veszteségekért, amelyek máig rányomják bélyegüket ezeknek a családoknak az életére. Az idegen környezetben felnőtt gyerekek és leszármazottaik is küzdenek ennek a traumának a feldolgozásával.
Ez nem a "fehér Ausztrália" irányelv volt
A félvér gyerekek erőszakos intézményes nevelése nem volt előzmény nélkül való Ausztráliában. A XIX. században és a XX. század elején számos ottani dokumentum szerint elterjedt vélekedés volt, hogy a törzseket a kihalás fenyegeti. A hirtelen és jelentős népességfogyásból jutottak erre a következtetésre, habár annak sokkal inkább az volt az oka, hogy az őslakosok érintkeztek fehérekkel, és így elkaptak addig ismeretlen betegségeket. Úgyhogy ez a problematika akkoriban a bennszülöttek védelmében fogalmazódott meg mondván, hogy a félvér gyerekek erősebb génállományában úgymond túlélhetnek ezek a közösségek, miközben a félig fehér származású gyerekek könnyebben asszimilálódnak, tehát támogatni kell az aboriginálok és a fehér lakosság keveredését.
Az Északi Területen aztán ezt a folyamatot, tehát a félvérek arányának gyors növekedését, ami a bennszülött nők szexuális rabszolgaságban tartásával járt, úgy gondolták megállítani az elöljáróságok, hogy a bennszülött családokban élő félvér gyerekeket gyakorlatilag elrabolták, hogy intézetekben vagy fehér családoknál nőjenek fel, a törzseket pedig rezervátumokba zárták. ( Ez a bennszülött kisfiú, Nullah története az Ausztrália című filmben.)
Ez az erőszakos asszimilációs politika 1910-ben hivatalt is kapott, amelynek vezetője gyakorlatilag minden bennszülött "gyámja" lett. A múlt század hatvanas éveinek második felében zárult le ez a korszak, amelyért elsőként az ausztrál törvényhozás követte meg az érintetteket 1997-ben.
A "Fehér Ausztrália" irányelv egy ezzel párhuzamos, de más területet érintő, a bevándorlást szabályozó politika volt, amelynek távol kellett tartania a kontinenstől a színes bőrű letelepedőket. A múlt század hetvenes éveinek elejéig leginkább angolszászokat, de mindenképpen európai típusú kultúrából érkező fehéreket fogadtak be az ausztrál államok.