Lengyelországban hanyatlott a legnagyobb mértékben a demokrácia az amerikai civil szervezet friss, a régióról szóló jelentése alapján.
HIRDETÉSTizenhat évvel ezelőtt, 2005-ben a Freedom House Nations in Transit jelentésében még az éllovasok közé számított Magyarország, a legfrissebb szerint viszont már nincs demokrácia az országban, és rosszabb a helyzet, mint Szerbiában.
A tavalyi évben Lengyelországban és Magyarországon romlott a legnagyobb mértékben a helyzet - derül ki a szerdán nyilvánosságra hozott Antidemokratikus fordulat alcímű Nations in Transit (Nemzetek átmenetben) jelentésből. Ebben 29 országban vizsgálták a demokratikus kormányzás helyzetét Közép-Európától Közép-Ázsiáig. Tavalyhoz képest egyedül 6 országban javult a helyzet, 18-ban romlott (5-ben pedig változatlan).
"Ebben a változással és elégedetlenséggel teli időszakban a régió antidemokratikus vezetői elkezdték újradefiniálni a normákat és újratárgyalni az elfogadható magatartás határvonalait. A vita, ami a kétezres évek közepén Vlagyimir Putyin "szuverén demokráciájával" kezdődött, majd egy évtizeddel később Orbán Viktor illiberális demokráciájával folytatódott, mára kiterjedt és gyökeret eresztenek olyan kormányzási formák, melyek határozottan nem demokratikusak. Az antidemokratikus politikusok pedig meg is osztják egymással a praktikáikat és tanulnak is egymástól, ezzel gyorsítva a fordulatot az alternatívák felé - írják a jelentés bevezetőjében.
A közép-európai országok közül részletesen írnak Lengyelország és Magyarország rendkívüli mélyrepüléséről. Magyarországon történt a jelentés 26 éves történelme során a legnagyobb mértékű hanyatlás. A Fidesz első kétharmados győzelme utáni két évben romlott gyorsan a helyzet, és az addig biztosan szilárd demokrácia közel került a félig szilárd demokráciához. A Fidesz 2014-es kétharmados győzelme utáni évben, a 2015-ös jelentésben került Magyarország egy kategóriával lejjebb, azaz a félig szilárd demokráciák közé. Majd évről évre csúszott a hibrid rezsim kategória felé. Tavaly óta már nem demokráciának számít a magyar rendszer, hanem hibrid rezsim a Freedom House osztályozása szerint.
Budapest és Varsó már régóta „utánozza egymást”, legyen szó az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálásáról, a független média és a civil szektor, vagy éppen a veszélyeztetett kisebbségek elleni fellépésről, írják, hozzátéve, hogy az ország vezetői "mostanra már túlléptek a demokráciát alátámasztó liberális elvek támadásán, és új normákat állítanak fel, nyíltan terjesztve az antidemokratikus gyakorlatokat".
"A média számít"
Nemcsak a magyar és a lengyel helyzet miatt aggódnak a jelentés készítői. A média elfoglalását célzó magyar modellt látják megvalósulni Szerbiában. Példaként Aleksandar Vucic szerb elnök és pártja lejárató kampányait és kormánypárti propagandáját említik, mely hozzájárult a párt fölényes választási győzelméhez 2020-ban. Szlovéniában pedig Janez Jansa kormányfő (aki hasznot húzott a magyar befektetésekből is a szlovén médiában) új szintre emelte az újságírók elleni verbális támadásokat - áll a jelentésben.
Lengyelországban tavaly egy állami tulajdonban lévő energiacég segítségével szerezte meg a regionális médiumok ötödét. Emellett bejelentették, hogy reklámadót terveznek, ez pedig létfontosságú forrásokat venne el a már amúgy is bajban lévő privát média szektortól. Mindkét lépést a magyar kormánypárt, a Fidesz kelléktárából vették - hangsúlyozza a Freedom House.
GRAFIKON: Kevés országban javult a helyzet 2017 óta
Magyarország a tavalyi jelentésben holtversenyben állt Szerbiával az épphogy hibrid rezsimek közt. Idén tovább csúszott lefelé. Most 3.71 pontos a magyar demokrácia pontszáma az FH szerint, míg 3.89 a szerbé. A legmagasabb pontszám a jelentésben vizsgált országok közül Észtországé (6.04), a legalacsonyabb pedig Türkmenisztáné (1 pont).
Mit jelent a hibrid rezsim besorolás?
Az ide sorolt országokban tartanak választásokat, azonban törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés szerint hibrid rezsim Magyarország mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Grúzia, Koszovó, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna.
Az egyes országok demokráciapontját 7 mutató alapján számolják ki. A kategóriák közé tartozik a korrupció, az igazságszolgáltatás állapota, a választási rendszer, a civil társadalom, a média függetlensége, és az, hogy mennyire működik demokratikusan a helyi (önkormányzati), illetve a nemzeti kormányzás. Magyarországon a tavalyi jelentés óta három kategóriában romlott a helyzet: a választási rendszerben, a korrupcióban és a helyi kormányzásban.
A teljes jelentés angol nyelven ide kattintva található.