A magyar kormány által kiadott, az oltások hatékonyságát jelző statisztikák félrevezetők és hiányosak a szakértők és több ellenzéki politikus szerint.
HIRDETÉSTöbb szakember kritizálta a magyar kormány Facebook-oldalán vasárnap közölt adatsort a Magyarországon a második beadott oltás utáni fertőzések és halálozások számáról. Az értelmezéshez alapvetően szükséges adatokat hiányolnak, például a fertőzést elkapó beoltottak és az elhunyt betegek korát.
Nem oszlatta el a kétségeket a magyar kormány által közétett adatsor az oltások hatékonyságáról. Több szakértő írt arról, hogy az információk hiányosak, így nem mutatnak valós képet a helyzetről, sőt, félrevezetők is lehetnek.
A Moderna és a Pfizer/BioNTech mRNS-technológiáját megalapozó Karikó Katalin magyar kutató Facebook-posztjában kiegészítette pár fontos adattal a kormány táblázatát. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a vakcinák beadása után elhunytak esetében figyelembe kell venni, hogy krónikus betegeket nem oltanak az orosz, illetve a kínai oltóanyaggal. A másik fontos kiegészítése az volt, hogy más időtartam érvényes a különböző vakcinák adataira. Míg a Pfizer beoltottak közül 4 hónap alatt hunyt el százezer főre vetítve 32 beoltott, addig a Sinopharm esetében feleannyi idő, 2 hónap alatt. Hangsúlyozta, hogy arról nincs adata, hogy az elhunytak milyen idősek, pedig egy ilyen adatsor közlésekor "kötelező lett volna feltüntetni".
Csibra Gergely kutató két grafikonnal egészítette ki a Facebookon a kormány táblázatát. Eszerint, ha figyelembe veszük, hogy a beoltottak mennyi idő alatt kaphatták el a fertőzést, akkor "a Sinopharmmal oltottak 43 százalékkal inkább fertőződtek meg és 11 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint a Pfizerrel oltottak". (Az orosz vakcinával oltottakat azért nem vette bele az összehasonlításba, mert az ezzel oltottak még csak átlagosan két hete kapták meg a második adag oltást.). Az időbeli grafikonon az látszik, hogy Pfizerből már január közepe óta egyre többen kapták meg a második adagot, a Sinopharmból viszont csak március közepe óta.
Szükség lenne adatokra az oltások hatékonyságáról
Az oltások után kialakuló megbetegedési, illetve halálozási adatokkal a Telex cikke foglalkozik részletesen, a lap szakértő segítségével elemezte az adatokat.
Abban konszenzus alakult ki, hogy óriási szükség van az adatokra ahhoz, hogy követhető legyen az oltások hatékonysága. A probléma a lap által megkérdezett szakértő szerint inkább az, hogy a kormány által nyilvánosságra hozott táblázat nem alkalmas arra, amiért elkészült, magyarul nem ad világos képet arról, mi is a helyzet valójában.
Hiányoznak belőle ugyanis azok a szempontok, amelyek alapvetően befolyásolják az eredményeket. Ilyen például a beoltottak életkora, az oltásuk óta eltelt idő, a járványhelyzet az oltásuk idején, illetve az oltottak esetleges betegségei.
Nem ismert, milyen módszertan eredményeként született meg a kormány által kiadott táblázat, ami szintén nehezíti az értelmezést. Az mindenesetre a szakértő szerint az oltásszkeptikusok véleményét támaszthatja alá, ha azt olvassák ki ezekből az információkból – hiszen ezt sugallják –, hogy a Modernával oltott betegek körében 10 százalékos a halálozási arány, miközben a nemzetközi adatok ezt nem támasztják alá.
Amerikai eredmény: a beoltottak 0,007 százaléka fertőzödött meg
84 millió teljesen beoltott amerikaiból nem egészen hatezren fertőződtek meg a koronavírussal, ami 0,007 százalékot jelent – közölte Rochelle Walensky, az amerikai járványügyi központ (CDC) igazgatója múlt hétfői sajtótájékoztatóján. Azt is elmondta, hogy teljesen védettnek két héttel a második adag beadása után számítják az embereket.
A csaknem hatezer fertőzött 30 százaléka tünetmentes volt, mindösssze 396-an kerültek kórházba és 74 haltak meg.
Eszerint az USA-ban túlnyomórészt használt két oltóanyag, a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája jobban véd a klinikai teszteken mért 95, illetve 92 százaléknál. Walensky azonban azt is hozzátette, hogy ez az adat a valós számnál alacsonyabb lehet, de mindenképpen mutatja, hogy az oltás működik.
Karácsony: ha egy faluban sok a gyerek és sok a gólya, az még nem jelenti azt, hogy a gyereket a gólya hozza
Budapest főpolgármestere egyetemi tanóráinak példáját idézte fel a kormány táblázatával és Karikó Katalin kiegészítésével kapcsolatban a Facebookon. "Attól mert egy faluban sok a gyerek és sok a gólya, az még nem jelentheti azt, hogy a gyereket a gólya hozza. A jelek szerint a magyar kormánynak ezt az intellektuális kihívást sem sikerült megugrania" - fogalmazott Karácsony. A Párbeszéd politikusa szerint ez azért nagy baj, mert ezzel a kormány "tovább rombolta a közbizalmat", amin elsősorban múlik az oltási hajlandóság.
Szél: feljelentem a kormányt rémhírterjesztés miatt
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő hétfőn arról írt a Facebookon, hogy jogi lépést tervez a táblázat miatt. Mint idézi "rémhírterjesztést valósít meg az, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa".
A képviselő szerint "a félrevezető adatokkal alátámasztott kormányzati állítások alkalmasak arra, hogy elbizonytalanítsák az embereket és aláássák a nyugati vakcinákkal szembeni bizalmat", ezért haladéktalanul feljelentést tesz.
Szél is hangsúlyozta, hogy "fontos lenne bemutatni az egyes vakcinatípusok hatékonyságát", kiemelve, "tudományos igényességgel". Megítélése szerint a magyar kormány "egy teljesen félrevezető táblázatból" vonta le és tette közzé következtetéseket, miközben alapvető információk hiánya miatt "a táblázat teljesen alkalmatlan a vakcinák közti összehasonlításra".