NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

PSZ: a pedagógusok többsége ellenzi a korai újranyitást egy felmérés szerint

Budapesti pillanatkép 2020 márciusából, amikor még jelenléti oktatás zajlott (illusztráció)
Budapesti pillanatkép 2020 márciusából, amikor még jelenléti oktatás zajlott (illusztráció) Szerzői jogok Noemi Bruzak/MTI via AP
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Majdnem tízezer érvényes válasz érkezett, a nagymintás felmérés szerint a pedagógusok biztonságérzete rendkívül alacsony lenne, ha az eredeti, április 19-i céldátumtól kellene folytatni a jelenléti oktatást.

HIRDETÉS

A pedagógusok döntő többsége (87%) nem pártolja az oktatói, nevelő intézmények április 19-re tervezett újranyitását, derült ki abból a kedden közölt nagymintás felmérésből, amit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) együttműködésével készített a 21 Kutatóközpont még akkor, amikor ez volt az intézmények nyitásának céldátuma.

A kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje, vajon mi a véleménye a magyar pedagógustársadalomnak a 2021 tavaszára tervezett újranyitásról. Vajon milyen lehetséges nyitási forgatókönyv(ek)et tartanának a jelenleg legbiztonságosabbnak a pedagógusok?

A kutatás előzményei, az adatfelvétel kerete

A 21 Kutatóközpont 2021 januárja után ismételten online, nagymintás, keresztmetszeti kérdőíves kutatást készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) együttműködésével.

Az online kérdőív április 5-e (20:00 óra) és április 11-e (18:00 óra) között volt elérhető egy zárt online linken keresztül.

A kérdőív szakmai és módszertani kidolgozását a 21 Kutatóközpont elemzői végezték, a terjesztéséért a PSZ arra kijelölt tagjai feleltek.

Majdnem tízezer érvényes válasz

A 10 kérdésből álló, átlagosan 3 és félperces kérdőívre összesen 9529 érvényes válasz érkezett. A kitöltési kedv az adatfelvétel 6 napján végig dinamikusan alakult, annak ellenére is, hogy az április 9-i bejelentés szerint a kormány úgy határozott: bizonyos ideig egyes oktatási, nevelő intézményeket (pl. középiskolák) mégsem tervez kinyitni április 19-én.

A pedagógusok döntő többsége (87%) nem pártolja az oktatói, nevelő intézmények április 19- re tervezett újranyitását, 7 százalék egyetért azzal.

A pedagógusok nyitással kapcsolatos attitűdjét a kérdőívben hét lehetséges nyitási alternatíva segítségével vizsgálták. Arra kérték őket, hogy mindegyik opcióról döntsék el, hogy egyetértenek-e az abban megfogalmazott állításokkal vagy nem.

forrás: PSZ
1. ábra. Alternatívák az újranyitásrólforrás: PSZ

Az „Abban az esetben nyisson ki minden nevelési és oktatási intézmény, ha az országban a 100 000 lakosra vetítve hetente 100-nál alacsonyabb a fertőzöttek száma” állítással értettek leginkább egyet a válaszadók (49%).

Több olyan opciót is felsoroltak, ami a fokozatos nyitás lehetőségét kínálta fel, más kondíciók mellett. A „Területi fertőzöttségeket (járási adatokat) figyelembe véve április 19-től fokozatosan nyissanak ki” állítással a válaszadók harmada, a „Fokozatosan nyissanak ki az intézmények, április 19-én óvodák, alsó tagozat, EGYMI, május második hetében felső tagozat, gimnázium, szakképzés” opcióval pedig a pedagógusok valamivel több mint negyede (27%) ért egyet. 

Későbbi – minden oktatási intézményt érintő – májusi újranyitási időponttal a kitöltők kevesebb mint harmada (29%) ért egyet. 

Csak harmaduk nem nyitna ebben a tanévben

Jól látszik, hogy a pedagógusok ugyanakkor nem zárkóznak el teljesen az újranyitás gondolatától: ugyan a pedagógusok 46 százaléka veti el annak az ötletét, hogy a középiskolák visszatérjenek a jelenléti oktatásra, további 31 százalék válaszolt úgy, hogy valamikor – ha elcsendesedik a koronavírus-járvány, és eléri a kellő átoltottságot a társadalom –, üdvözölnék a középiskolák újranyitását.

Ezt húzza alá az a kutatási eredmény, mely szerint a pedagógusok kevesebb mint harmada gondolja azt, hogy ebben a tanévben már egyetlen oktatási, nevelési intézmény se nyisson ki. 

Megosztottak a visszatérés feltételeit illetően a tanárok

Míg egységesen elutasító álláspontot képvisel a pedagógustársadalom az április 19-i újranyitásról, megosztottak a lehetséges nyitás pillanatával és a jelenléti oktatásra való visszatérés feltételeivel (pl. milyen járványügyi, társadalmi helyzet szükséges hozzá) kapcsolatban.

Ezt jelzi, hogy az egyes alternatívák felsorolásánál (pl. későbbi nyitás, fokozatos nyitás, nyitástól való teljes elzárkózás) rengeteg az olyan pedagógus, aki nem tudja eldönteni, hogy élne-e bármely opcióval. 

Az egyik fontos tényező: mikor kapnak oltást

A pedagógustársadalom tehát billeg az újranyitást illetően, nincs egységes kikristályosodott álláspontja, ami mögé teljes mellszélességgel tudna állni. 

Az egyéni döntéseket és a véleményüket persze sok, a háttérben meghúzódó, sokszor nehezen azonosítható hatás is befolyásolhatja. Ilyen például, hogy megkapták-e már a vakcinát, ha igen, kialakult-e a már bizonyos fokú védettség körükben, hogyan boldogulnak ők és a diákjaik a távoktatás időszakában, mennyire sújtja diákjaikat a digitális távoktatásból következő leszakadás esélye, valamint, hogy milyen mentálhigiéniás állapotban vannak ők és tanítványaik. 

Iskolatípusonként eltér a pedagógusok hajlandósága

A pedagógusok jelenléti oktatással kapcsolatos véleménye közötti eltérést az adott iskolatípus befolyásolja. Azokban az intézményekben, ahol nehezebben megoldható (pl. a diákok korából adódóan, személyes oktatás szükségessége) a digitális távoktatás, nagyobb azon pedagógusok aránya, akik szívesebben folytatnák az oktatást jelenléti formában. 

HIRDETÉS

Míg például az óvodapedagógusok, az általános iskolákban és a szakiskolákban tanító pedagógusok egyaránt 60-60 százaléka menne be munkahelyére április 19-én, ez a szám a szakközépiskolákban tanító pedagógusok körében tíz százalékponttal alacsonyabb (50%), a gimnáziumokban és az érettségit adó szakképzésben dolgozók körében ez az érték 48, valamint 46 százalék. 

forrás: PSZ
2. ábra - Pedagógusok újranyitási hajlandósága intézményi típus szerintforrás: PSZ

Az óvodákban dolgozó pedagógusokon kívül minden oktatási intézménytípusban dolgozó pedagógus körében népszerű a gondolat, hogy csak tantermen kívüli oktatásban venne részt. 

A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy azokban az intézménytípusokban (gimnázium, érettségit adó szakképzés), ahol eleve jobban működik/működött az elmúlt egy évben a digitális távoktatás, a pedagógusok nagyobb kedvvel maradnának abban, ami arra enged következtetni, hogy az ezekben az iskolatípusokban dolgozó pedagógusok valóban hozzászokhattak, és már belakhatták az online oktatás különböző tereit. 

Ezt a kutatási eredményt támasztja alá az is, hogy míg a középfokú oktatási intézményekben alacsonyabb a tiltakozói kedv, az óvodákban dolgozó pedagógusok negyede (25%) valamilyen típusú munkamegtagadást választana április 19-én. 

Budapesten népszerűbb az online oktatás

A regionalitás kevéssé magyarázza azt, hogy az adott pedagógus hogyan vélekedik az oktatás folytatásról. Ezen megállapítás alól valamelyest kivételt képeznek a fővárosban és a közép-magyarországi régióban dolgozó pedagógusok: a budapesti, valamint Pest megyei oktatók kevesebb mint fele (46-49%) mondja azt, hogy visszamenne oktatni április 19-én jelenléti oktatásba.

HIRDETÉS

A budapesti pedagógusok körében népszerűbb az online oktatás folytatása, a Pest megyében dolgozók körében pedig hajszállal népszerűbb gondolat az oktatás valamely típusú megtagadása abban az esetben, ha április 19-én vissza kéne térniük a jelenléti oktatásra.

forrás: PSZ
3. ábra - Pedagógusok újranyitási kedve régiók szerintforrás: PSZ

Magyarország többi földrajzi régiójában hasonlóak az arányok, nagyjából minden hatodik pedagógus menne vissza április 19-én jelenléti oktatásba, ötödük tervezi, hogy közli a munkáltatójával, továbbra is távoktatásban kíván oktatni, további 15-21 százalék menne szabadságra, táppénzre vagy tagadná meg a munkáját. 

Minél idősebb és korából adódóan veszélyeztetettebb a járvány miatt az adott pedagógus, annál kevésbé vállalja cselekvés szintjén, hogy akár csak egy napig is vissza kelljen térnie a jelenléti oktatáshoz. 

A 60 év fölötti válaszadók kevesebb mint fele mondta azt, hogy bemenne a munkahelyére újranyitás esetén, a pályájuk elején járó pedagógusok (18–29 évesek) 60 százaléka gondolja úgy, hogy április 19-én bemenne a munkahelyére. 

A 2021. januári kutatás adatai azt mutatták: legkevésbé az idősebb pedagógusok rendelkeztek elegendő digitális kompetenciával ahhoz, hogy munkájukat maradéktalanul el tudják látni a digitális távoktatásban. Mégis ők azok, akik leginkább maradnának online távoktatásban: több mint minden ötödik válaszadó mondta azt közülük (60 év fölöttiek), hogy csak tantermen kívüli oktatást folytatnának az újranyitás esetén. 

HIRDETÉS

Vagyis az idősebb pedagógusok saját, diákjaik és környezetük megóvása érdekében továbbra is maradnának digitális tanrendben, még annak ellenére is, hogy nehezen adaptálták és szoktak hozzá ezen oktatási módszerhez. 

Biztonságérzet

A kérdésre adott válaszok szerint a pedagógusok biztonságérzete rendkívül alacsony lenne abban az esetben, ha jelenléti oktatásban kellene folytatniuk munkájukat április 19-e után. A pedagógustársadalom 74 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán, vagy inkább nem érezné magát biztonságban.

Mindössze minden 10. válaszadó (10%) mondta azt, hogy inkább, vagy teljes mértékben biztonságban érezné magát jelenléti oktatásban, további 16 százalék pedig nem tudott dönteni a kérdésben és választotta a semlegesnek gondolt középső, hármas értéket. 

forrás: PSZ
4. ábra - Pedagógusok biztonságérzete korcsoport szerinti megoszlásbanforrás: PSZ

Azon pedagógusok körében magasabb valamivel a biztonságérzet, akik már április 19-én is hajlandók lettek volna visszatérni személyes, jelenléti oktatásra. 

A pedagógusok biztonságérzete regionálisan eltérően alakul. A digitális tanrendet preferálók, vagyis a budapestiek és Pest megyeiek biztonságérzete valamelyest alacsonyabb (76%, valamint 78% nem érezné magát biztonságban), mint a más régiókban dolgozóké, feltehetőleg ezért válaszolták azt, hogy munkájukat nem szüntetnék be a visszaállás esetén, hanem folytatnák tovább tevékenységüket digitális tanrendben. 

HIRDETÉS

Korcsoport szerinti bontásban az látszik, hogy a pályájuk derekán járó (40–49 éves) pedagógusok biztonságérzete a legalacsonyabb, 78 százalékuk egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné magát biztonságban jelenléti oktatásban. 

Külön érdemes kiemelni a legidősebb szegmensbe tartozó pedagógusokat (60 év fölöttiek), körükben a legalacsonyabb ugyanis azoknak az aránya, akik az 1-től 5-ig tartó skála baloldali két értékét választották: 69 százalékuk inkább nem érezné magát biztonságban, ha jelenléti oktatásban folytatódna a 2020-21-es tanév, s megközelítőleg ötödük (19%) választotta a skála középső értékét, vagyis nem tudta pontosan eldönteni, hogyan folytatná a tanévet. 

Intézménytípus szerint ugyanakkor nem találni szignifikáns különbséget, hasonló tendenciát figyelünk meg a különböző típusú oktatási intézményekben, így például az óvódákban dolgozó pedagógusok 78, a szakközépiskolai oktatók 77, az érettségit adó szakképzésben tanítók 80 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem, vagy inkább érezné magát biztonságban jelenléti oktatás esetén a munkahelyén április 19-ét követően. 

Korrekciós módszereket is alkalmaztak

Az online kutatásból származó minta esetleges torzulásait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2019-es adatai alapján súlyozással korrigálták a 21 Kutatóközpont elemzői.

Az így kapott minta három dimenzió mentén (kor, régió, iskolatípus) reprezentálja a Magyarországon dolgozó pedagógusok véleményét.

HIRDETÉS

Az Euronews által szemlézett tanulmányt Fényes Csongor, Galgóczi Eszter és Lovász Dorottya készítette. Publikálás: Budapest, 2021. április 13.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

PSZ: Januártól több iskolában is leállhat az oktatás a kötelező oltás miatt

A globális vakcinarés veszélyeire figyelmeztet az ENSZ főtitkára

Fordulóponton a globális járványhelyzet