NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Provokatív állítások": nem kérdezett alaptalanul az osztrák újságírónő

Morawiecki, Salvini és Orbán Budapesten: szép kilátások
Morawiecki, Salvini és Orbán Budapesten: szép kilátások Szerzői jogok Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az osztrák újságírónő teljes joggal volt kíváncsi arra, miért maradt távol a magyar-lengyel-olasz csúcstalálkozóról a francia Marine Le Pen, valamint az osztrák Szabadságpárt.

HIRDETÉS

Sok kérdőjel maradt az április elsejei Morawiecki-Orbán-Salvini találkozó után. Ezek egy részére próbált meg rákérdezni az osztrák Profil munkatársa. Arra volt kíváncsi, hogy miért maradt távol a magyar-lengyel-olasz csúcstalálkozóról a politikailag ugyanezeket képviselő francia Marine Le Pen, valamint az osztrák Szabadságpárt.

"Csak amatőr újságírók kérdeznek olyat, hogy miért nincs ott valaki, akinek a jelenlétéről soha nem is volt szó" - mint ismeretes, így kommentálta múlt héten az állami M1 híradója, hogy a budapesti Orbán-Salvini-Morawiecki találkozó előtt Franziska Tschinderle, a Profil bécsi hírmagazin újságírónője egyebek mellett ezt kérdezte volna a Néppártból távozó Fidesz EP-delegációjától:

Amikor Orbán, Salvini és Morawiecki Budapesten egyesítették erőiket és bejelentették egy lehetséges új szövetség létrehozását: miért nem volt jelen senki a francia Nemzeti Gyűlés vagy az osztrák FPÖ részéről ezen a történelmi találkozón?

A Fidesz azonban nem volt hajlandó válaszolni sem erre, sem egy másik kérdésre ("Egy euroszkeptikus koalíció létrehozása nem új jelenség és az 1980-as évekig megy vissza. Többször is elbukott olyan témák körül kialakult nézetkülönbségeken, mint például Oroszország, Törökország, vagy az antiszemita támadások. Hogyan lehet elkerülni most a megosztottságot?").

A kormánypárti EP-delegáció azt közölte, mivel "nem küldött konkrét kérdéseket, csak provokatív állításokat", ezeket nem fogják őket kommentálni.

Új szövetség

A Profil munkatársának kérdései azonban egyáltalán nem indokolatlanok: többet tudnánk a Fidesz érték- és pártválasztásáról, ha érdemi válaszra méltatták volna. Sok elemző találgatja, milyen összetételben, milyen azonosságok és törésvonalak mentén alakul az új európai jobboldali szövetség.

A budapesti hármas találkozó nem is csak a Fidesz Néppártból való kilépésének, hanem több éves ideológiai-szervezeti munkájának eredménye (illetve nyilván: közbülső állomása), amely, mint az Euronewsnak egy szakértő elmondta, akár teljesen át is formálhatja az EP erőviszonyait.

Mint arról mi is beszámoltunk, az európai kereszténydemokratákat és konzervatív liberálisokat tömörítő Európai Néppártot (EPP) elhagyó Fidesz számára több opció is kínálkozott az Európai Parlamentben. A radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) a nacionalista Identitás és Demokrácia (ID) csoportba várta volna a magyar kormánypártot, ennek legerősebb tagja az olasz Lega is, amelynek elnökével, Matteo Salvinivel Orbán Budapesten tárgyalt április 1-én.

Opció lett volna a szintén euroszkeptikus, migrációellenes Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportja, abban ül az Orbánnal szintén remek kapcsolatokat ápoló posztfasiszta Olasz Testvérek (FdI). Ám sem a Fidesz nem döntött egyelőre egyik mellett sem, sem a 2019-ben még a radikális populisták összefogását sikertelenül megcélzó Salvini nem kezdte meg tervezett átlépését a Néppártba.

Reneszánsz emberek

Ehelyett a vezető lengyel kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal (PiS), pontosabban Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel vágtak bele egy "európai reneszánszként" meghatározott konzervatív projektbe, amelynek leglényegesebb elemei: euroatlanti együttműködés (NATO), szabadság, méltóság, kereszténység, család, nemzeti szuverenitás. Ugyanakkor nemet mondanak

a cenzúrára, a kommunizmusra, a brüsszeli európai birodalomra, az illegális migrációra és az antiszemitizmusra.

Az osztrák újságírónő teljes joggal volt kíváncsi arra, miért maradt távol a magyar-lengyel-olasz csúcstalálkozóról a politikailag ugyanezeket képviselő francia Marine Le Pen, valamint az osztrák Szabadságpárt: utóbbival "stratégiai együttműködés" keretében Orbánék többször is szívélyesen tárgyaltak.

A budapesti hármas találkozó beszédei

2019 szeptemberében, az osztrák választások előtt a miniszterelnök Budapesten fogadta Norbert Hofert, az FPÖ ügyvezető elnökét, akinek gyakorlatilag választási győzelmet kívánt:

"Érdekeltek vagyunk abban, hogy Ausztria továbbra is legyen nagyon határozott, folytatva az előző kormány munkáját a terrorizmus kérdésében, utasítsa el annak minden formáját. Továbbra is mondjon nemet a politikai iszlámra, és hogy segítsen bennünket abban, hogy megvédhessük Európát a migránsoktól. És úgy látom, hogy ezekben a kérdésekben megvan közöttünk az egyetértés. És hát azt kívánom az elnök úrnak, hogy sikeres választások és sikeres kormányalakítás következzen,

és Ausztria továbbra is legyen nagy és stabil partnere Magyarországnak.

Két éve, amikor a Fidesz már kereste a kiutat a Néppártból, Le Pen meg is próbálta átcsábítani a magyar pártot az akkori Nemzetek és Szabadság Európája (ENF, az ID elődje) frakciójába, Orbánék azonban óvatosan elhatárolódtak tőlük. 2019 tavaszán, az EP-választások előtti hónapokban hívta életre Salvini azt az új szélsőjobboldali szövetséget, ami most az EP negyedik legerősebb frakciója. Már akkor szerette volna az olasz politikus, ha csatlakozik hozzájuk a lengyel Jog és Igazságosság és a magyar Fidesz, de ez nem történt meg.

Le Penék távolmaradására már csak matematikai okokból is célszerű volt rákérdezni: 23 EP-beli képviselőjükkel komoly erőt jelentenek a Néppárttól jobbra.

A legvalószínűbbnek most az ECR csoport újrafazonírozása, rebrandelése tűnik.

Már nem antiszemiták

Másrészt mindkettő, az újságírói kérdésben szereplő párt arról (is) híres, hogy számos antiszemita botrányuk volt az elmúlt évtizedekben. Igaz, a Nemzeti Tömörülés (a hírhedt Nemzeti Front utódja) és még inkább az FPÖ számos lépést tett az antiszemita múlt lezárására, az Izraellel való viszony rendezésére. A párt akkori vezetője, az azóta egy jachtos-korrupciós botrányba belebukott Heinz Christian Strache 2016-ban el is látogatott a zsidó államba, ám tárgyalásai nagy vihart kavartak ott.

Az pedig csak természetes, hogy egy osztrák hetilap munkatársa egy osztrák párt távolmaradásának okaira kíváncsi.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Koronavírus Magyarországon: egy nap alatt 207 halott, jövő héten nyit a vendéglátás

Náci múltját vizsgáltatta az osztrák Szabadságpárt

Orbán Viktor első útja Varsóba vezetett