Természetesen Putyin és kormányellenes megmozdulásokról volt szó.
HIRDETÉSEgy moszkvai bíróság pénteken 2,4 millió rubel, vagyis majdnem 10 millió forint pénzbírságre büntette a Twittert, amiért nem volt hajlandó eltávolítani azokat a felhívásokat, amelyek tüntetésre buzdítottak fiatalkorúakat is.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság március 16-án figyelmeztette az amerikai szolgáltatót, hogy országszerte blokkolni fogja a hozzáférést az oldalhoz, ha egy hónapon belül nem távolítja el a kifogásolt tartalmakat.
A hatóság március 10-től lelassította a Twitteren a fotók és videók forgalmát, arra hivatkozva, hogy az amerikai szolgáltató 2017 óta nem teljesíti az arra vonatkozó kérését, hogy távolítsa el az öngyilkosságra buzdító, valamint gyerekpornográfiát tartalmazó és a kábítószerek fogyasztásához tanácsokat adó tartalmakat. A Roszkomnadzor 3168 bejegyzés ellen emelt kifogást
Nem ez az első alkalom, hogy a amerikai mikroblog szolgáltató kihúzta a gyufát Moszkvánál. Az elmúlt években hasonló indoklással először 3,2 millió, majd 3,3 millió rubeles bírságot szabott ki rá a bíróság. Így már 36 millió forintnak megfelelő büntetést kellett befizetnie az orosz államkasszába. Persze ez elenyésző éves 400 milliárdos bevételéhez képest.
Véleményterror vagy szólásszabadság?
A legnagyobb informatikai cégek ellen Magyarország is hadjáratot indított. A kormány szerint ugyanis a Facebook, a Google és a Twitter korlátozza a szólásszabadságot akkor, amikor törli a valótlan állításokat vagy csúsztatásokat tartalmazó bejegyzéseket. Ezek lehetnek olyan félretájékoztatások, uszítások vagy kampányüzenetek is, amelyeket kormányok próbálnak meg eljuttatni a választókhoz. Erre a legismertebb példa az év elején távozott amerikai elnök, Donald Trump volt, akinek tweetjeit rendszeresen aggályosnak bélyegezte a Twitter algoritmusa.
Hazánkban Varga Judit a harc éllovasa. Az igazságügyi miniszter egy hete a Google magyarországi vezetőivel tárgyalt a készülő európai uniós "Big Tech"-szabályozásról. Varga Judit szerint Magyarország a Digitális szabadság bizottság munkájának köszönhetően élen jár a közös európai szabályozás kialakításában.
A Facebookon azt írta: a többi európai országhoz hasonlóan, Magyarországon sem állít más elvárást a nagy technológiai cégekkel szemben, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést. Semmi mást, mint ami a többi cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik.
Megfogalmazása szerint a kormány célja, hogy a magyar emberek személyes adatai és véleménynyilvánítási szabadsága a legmagasabb szinten védve legyenek.