Ha meg akarjuk javítani a jelenlegi, ülő életmódra berendezkedett világunkat, akkor át kell tervezni az egészet.
HIRDETÉSHa a járvány előtt a közegészségügyről kérdeztük volna az olvasókat, akkor valószínűleg az influenza elleni oltások, az egészségesebb ételeket népszerűsítő kampányok és az alkoholfogyasztás, illetve a dohányzás veszélyeire figyelmeztető hirdetések jutottak volna leggyakrabban eszükbe. A várostervezésre valószínűleg senki sem gondolt volna, pedig az az egyik legfontosabb, ha fel akarjuk venni a harcot az egyik legaggasztóbb közegészségügyi problémával.
A mozgásszegény életmód a negyedik halálok a világon. Ezt sokan összetévesztik a lustasággal, ami egy személyes döntés lehet, de ez a valóságban inkább földrajzi, rendszerszintű és a modern életstílussal együtt járó probléma.
Röviden: ha meg akarjuk javítani a jelenlegi, ülő életmódra berendezkedett világunkat, akkor át kell tervezni az egészet.
Peter Walker politikai újságíró és kerékpárrajongó egy egész fejezetben erről ír új könyvében. A The Miracle Pill: Why a sedentary world is getting it all wrong a mozgásszegény életmód globális problémájára hívja fel a figyelmet és megoldásokat is javasol az olvasónak.
Jelenleg mintegy másfél milliárd ember folytat olyan szinten mozgásszegény életmódot, ami már hosszú távon veszélyezteti az egészségét. Évente mintegy 5,3 millió ember hal meg a mozgásszegény életmód hatásaitól – ez nagyjából Norvégia lakosságának felel meg. A brit gyerekek 80 százaléka annyira keveset mozog, hogy komoly esélye van annak, hogy rosszul fejlett keringési rendszerre, gyenge csontozatra és egyéb krónikus betegségekre is számíthatnak a jövőben.
Walker azt hangsúlyozza a könyvében, hogy a minták megváltoztathatók, az egészség javítható és soha sem késő elkezdeni mozogni. Legfontosabb, hogy nem az egyént hibáztatja a kialakult helyzetért, hiszen nem az egyének döntöttek úgy egyszerre világszerte, hogy mostantól lusták lesznek. A probléma sokkal nagyobb annál, minthogy valaki a testmozgás helyett a kanapéról tévézést választja.
Mi a várostervezés szerepe?
Az ülőválság megoldásában részben megoldást jelenthet, hogy hogyan tervezzük meg, hogyan gondoljuk újra a településeinket.
— Nagyon sok várost úgy terveztek meg, hogy gyakorlatilag csak autóval lehet benne közelekdni – mondta Walker.
A könv címe – The Miracle Pill – egy dániai tanulmányra utal. Harmincezer véletlenszerűen kiválasztott ember életét kísérték végig 15 éven keresztül. Minden változó alapos mérlegelése után kiderült, hogy azok, akik biciklivel jártak dolgozni, azok 40 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg a vizsgálati időszak alatt.
— Ez a statisztika segít megérteni, hogy a szakértők miért hasonlították a mindennapos mozgást egyfajta csodapirulához – mondta Walker.
A könyvben megszólaltatott szakértők hangsúlyozzák, hogy a mozgásszegény életmód globális elterjedésének oka, hogy szisztematikusan kiiktattuk az életünkből a véletlenszerű mozgást, vagyis azokat a helyzeteket, amelyekben természetes aktivitást végzünk napközben, például elsétálunk a boltba, vagy kerékpárral megyünk munkába.
Az aktivitás szintje a városokban magasabb. Többen sétálnak akár tíz percet is a buszmegállóba, és többen is bicikliznek. Egy kisebb faluban azonban, ahol a legközelebbi bolt másfél kilométerre van, ott inkább ülnek autóba az emberek, mert az biztonságosabb.
Hollandiában viszont nem csak városokban járnak biciklivel az emberek, hanem vidéken is, mert jól kiépített a kerékpáros infrastruktúra. Ezért fontos a városok és falvak tervezésénél figyelembe venni, hogy hogyan mozognak, hogy hogyan közelekdnek az emberek. És érdemes lehet emiatt úgy újratervezni a településeket, hogy az emberek többet sétáljanak és biciklizzenek.
— Ebbe a kormányoknak is be kell kapcsolódni. Ez túl nagy feladat az önkormányzatoknak vagy a helyi közösségeknek – mondta Walker.
A járvány hozott némi változást
Egy évvel ezelőtt, amikor Európában bevezették az első teljes lezárásokat, sokat lehetett olvasni arról, hogy a természet és a vadvilág megújult. De emellett az emberek is bitrokba vették a természetet.
— Sok városi környezetben élő ember eszmélt rá arra, hogy az ég kék, a szmog eltűnt és a levegő tiszta. Az embereknek ez tetszett, sokan ültek kerékpárra, vagy indultak sétára a környező utcákon, ahol nem volt forgalom – mondta Walker.
Mikortól működik a csodapirula?
Bár Hollandia elöl jár a mozgást népszerűsítő várostervezésben, Európa többi országa azonban ettől még messze van. A felnőtt lakosság kétharmada nem éri el az egészséges élethez szükséges minimális aktivitási szintet.
Walker szerint ugyan már régen el kellett volna ezt kezdeni, de a változás gyorsan eljöhet, a forradalom itt van a küszöbön, fogalmazott.