NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az ár, amit az ápolók fizetnek a Coviddal folytatott, egyenlőtlen harcban

Az ár, amit az ápolók fizetnek a Coviddal folytatott, egyenlőtlen harcban
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy friss tanulmány szerint háromból egy spanyol ápoló depresszióval küzdött az első hullám után, és 50 százalékuk szorult orvosi kezelésre. Négyből egy pedig a poszttraumás stressz szindróma tüneteit mutatta, hasonlóan a háborút megjártakhoz.

Pablo Celik a madridi La Paz kórházban ápoló. A frontvonalban harcolt a Covid 19-cel. Soha nem hitte volna, mekkora árat fizet ezért mentálisan.

HIRDETÉS

"Sokáig folyamatosan átéltem egy olyan belső gyötrelmet, egy olyan légszomjat, amiről addig nem tudtam, hogy létezik" - mondja.

Már egy éve annak, hogy a kórházaknak túlzsúfoltan, limitált felszereléssel és személyzettel kellett ellátni és megmenteni a legsúlyosabb betegeket.

"Nem tudtunk többet tenni. Én ápolóként csak annyit tehettem, hogy ápoltam őket életük utolsó napjaiban. Megadtam nekik azt a szeretetet, amire szükségük volt" - meséli Pablo.

Az esténkénti taps a balkonokon némi megkönnyebbülést hozott, de nem tudta feledtetni azt az érzést, hogy képtelenek több életet megmenteni. Erre még rájött a rettegés attól, hogy ők is megbetegszenek, vagy lefertőzik a családjukat.

"Tudják, hogy bármikor megfertőződhetsz. És amikor hazamész és elmeséled nekik, hogy mit éltél át a kórházban... Na ez az amit nem tehetsz meg! Muszáj a hazaúton kisírnod magadat" - magyarázza María José García, az ápolók szakszervezetének elnöke.

Az egészségügyi dolgozók nagy árat fizettek a koronavírussal folytatott harcban. Egy friss tanulmány szerint háromból egy depresszióval küzdött az első hullám után, és 50 százalékuk szorult orvosi kezelésre. Négyből egy pedig a poszttraumás stressz szindróma tüneteit mutatta, hasonlóan a háborút megjártakhoz.

La Paz kórházban az első naptól tudták: szükség lesz a pszichológiai segítségre.

"Láttuk, hogy amennyire fontos a betegek ellátása, annyira fontos az is, hogy a dolgozóinkon is segítsünk - hogy képesek legyenek végezni a munkájukat" - mondja María Fe Bravo, a pszchichiátriai részleg vezetője.

Pablo csupán az első hullám után kért segítséget.

"Addig nem éreztem úgy, hogy meg tudnék nyílni. Időm sem lett volna erre" - mondja.

Most azonban minden héten egy pszichológiai foglalkozáson vesz részt a kórházban.

"A cél, hogy a bennünk lakozó erőt nem csak a sérülékeny oldalunkkal kössük össze, hanem azzal az erővel is, amelyet a sérülékenységünk hívott elő belőlünk" - magyarázza Beatriz Rodríguez Vega pszichiáter.

"Minden erejükre szükségük lesz, mert a járvány vége még beláthatatlan távolságban van. Addig is, legalább néhány percre oda tudnak figyelni magukra, hogy azután folytathassák a betegek ellátását" - fogalmaz Jaime Velázquez, az Euronews tudósítója.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ápolói igény: részvétel a döntéshozatalban

Nem gyengül a harmadik hullám

A konditeremben edzett a súlyos betegnek mondott, rettegett csecsen vezető