Drága a vakcina vagy megéri? Magyarországon egyelőre a raktárakban porosodik a sebbel-lobbal beszerzett kínai és orosz oltás. Sokaknak fenntartásai vannak. Nem fokozza a bizalmat, hogy hivatalos engedélyezés helyett a kormány beéri mások tapasztalataival.
HIRDETÉSJó üzletet kötött Magyarország az orosz és a kínai vakcina megvásárlásával? Ha csak a nemzetközi piacon érvényesített árakat vesszük figyelembe, a válasz egyértelműen: nem. A beszerzést azonban nem csak az árak, hanem elsősorban a gyorsan romló járványügyi adatok vezérelték. Meg a politika.
A vakcinaszerződésekben megállapított árak üzleti érdekek védelmében a gyártók kérésére titkosítottak. Hatalmas beruházásokat eszközöltek az oltóanyag fejlesztésébe és a gyártásba egyaránt, ezért a globális verseny kezdő szakaszában a nyilvánosság mellőzéséhez folyamodtak – írja az Európai Bizottság, amely hozzáteszi: ezt a beszerzési eljárást az unió tagországai elfogadták.
Az árak azonban fokozatosan kiszivárogtak.
A belga költségvetési államtitkár egy 2020 decemberi tweetjében véletlenül közzétette, majd gyorsan visszavonta a covid-vakcinák szerződésben titkosított uniós beszerzési árát. Eva De Bleeker sietve leszögezte: ballépése „nem veszélyeztet semmit, a vakcinák érkeznek”.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője még januárban bejelentette: kikéri a kormánytól a vakcinaszerződéseket. „Ha valamit nem tudnak megoldani, rögtön ellenséget keresnek. Most ismét az Európai Unióban találták meg, akire mutogatni tudnak, mondván, ha nem lennének a brüsszeli kötöttségek, akkor gyorsabb lenne a tömeges oltás” – mondta a politikus.
„Ahogy ígértem, nyilvánosságra hozzuk a kínai és az orosz szerződéseket, továbbá arra kérjük az Európai Bizottságot is: hozzák nyilvánosságra a Brüsszel által kötött szerződéseket!” – ezt osztotta meg Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter két hónappal később, 2021. március 11-én, az orosz és a kínai vakcinaszerződésekkel együtt.
A csatolt szerződésekből kiderül, hogy a kínai Sinopharm vakcina egy dózisáért Magyarország egy beiktatott közvetítő révén 30 euró + áfát fizet (miközben Peru ennél 8 euróért olcsóbban kapja); az orosz Szputnyik V vakcina egy dózisa Magyarország számára 19,9 dollár a 10 dolláros világpiaci árral szemben.
Az Európai Bizottságtól pedig Magyarország nem kérheti a szerződéseket nyilvánosságra hozatalát, hisz a többi tagországhoz hasonlóan még 2020 júniusában arra hatalmazta fel a bizottságot, hogy a nyilvánosság kizárásával kezdje meg vakcinabeszerzési tárgyalásait.
Az EU által lekötött vakcinák
Az Európai Bizottság – a tagországok igényeit összesítve – eddig 2,265 milliárd dózis vakcinát kötött le. A mennyiség sokszorosan meghaladja a 448 millió lakosú EU igényeit.
A beszállítók:
• Pfizer/BioNTech akár 600 millió dózis;
• AstraZeneca akár 400 millió dózis;
• Sanofi-GSK akár 300 millió dózis;
• Johnson & Johnson akár 400 millió dózis;
• CureVac akár 405 millió dózis;
• Moderna akár 160 millió dózis.
Ezen felül megállapodott a Novavaxszal akár 200 millió, illetve a Valnevával akár 60 millió dózis leszállításában.
Az EU-ban jóváhagyott vakcinák
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) eddig négy koronavírus elleni védőoltás hagyott jóvá. Ezek:
HIRDETÉS• A Pfizer/BioNTech vakcinája: a Comirnaty
• A Johnson & Johnson vakcinája: a Janssen
• Moderna
Három vakcina vizsgálata megkezdődött. Ezek (zárójelben a vizsgálat kezdetének dátuma):
HIRDETÉS• CureVac (2021. február 12.)
• Novavax (2021. február 3.)
• Szputnyik V (2021. március 4.)
A piacon jelenleg két kínai vakcina klinikai tesztelése zárult le, egy pedig a záró szakaszba érkezett. Egyik kínai gyártó sem folyamodott uniós engedélyezésért.
A vakcinák ára, hatásossága, működési elve
A Magyar Tudományos Akadémia egyszerű és közérthető videóban mutatja be, hogyan működnek a koronavírus elleni mRNS vakcinák, illetve a hagyományos virálisvektor-alapú védőoltások, azaz hogyan védenek meg bennünket.
HIRDETÉSMára a járvány elleni hatékony védekezéshez többféle védőoltás vált elérhetővé – írják. Ezek működése eltérő alapelvekre épül, azonban az általuk kiváltott immunreakció, amely felkészíti a szervezetet a későbbi vírusfertőzés elleni védekezésre, megegyezik. Ennek az immunválasznak a kialakulását és későbbi hatását szemlélteti a videó.
A vakcinák tehát különböznek a fejlesztésben alkalmazott technológiákban, eltérő a hatásosságuk (ami azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget, esetünkben a koronavírus-fertőzést), és persze nem egyforma az áruk sem.
Tételes felsorolásuk, a közérthetőség kedvéért a Magyarországon elterjedt elnevezésekkel, az áttekinthetőség kedvéért pedig forintosított árakkal (1 euró=367 Ft, 1 dollár=308 Ft):
AstraZeneca
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem már világjárvány kitörése utáni nyolcadik hónapban, novemberben jelezte, hogy az Egyesült Királyságban és Brazíliában lebonyolított klinikai vizsgálatok alapján 90%-os hatásosságú vakcinát fejlesztett ki. A hatásosság aránya később csökkent.
Származási ország: Egyesült Királyság
HIRDETÉSTechnológia: adenovírus-alapú, nem tartalmaz vírust, és nem vált ki Covid-19 betegséget
Hatásosság: 70%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: igen (74 országban engedélyezett)
Magyarországon alkalmazzák: igen (beadását több országban felfüggesztették)
Egységár: 1,78 euró (egyes források szerint 25-37 dollár)
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: 4-12 hét
Költségár forintban: 1096 Ft
CanSino Biologics
A kínai hadsereg is részt vesz a CanSino fejlesztésében. Változó hatásosságot mértek.
Származási ország: Kína
HIRDETÉSTechnológia: virális vektor
Hatásosság: 70%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem
Magyarországon alkalmazzák: nem
Egységár: n. a.
HIRDETÉSDózisszám: 1
Két dózis közötti intervallum: -
Költségár forintban: n. a.
CureVac
A német fejlesztésű CureVac a hasonló technológiát alkalmazó versenytársak 95%-os hatásosságát célozta meg. A klinikai tesztelések előreláthatóan márciusban-áprilisban befejeződnek.
Származási ország: Németország
HIRDETÉSTechnológia: mRNS
Hatásosság: n. a.
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: folyamatban
Magyarországon alkalmazzák: nem
Egységár: 10 euró
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: n. a.
Költségár forintban: 7340 Ft
Janssen (Johnson & Johnson)
A 18 évnél idősebb lakosság számára kifejlesztett, csupán egydózisú, azaz ismétlést nem igénylő védőoltás.
Származási ország: Egyesült Államok
HIRDETÉSTechnológia: adenovírus-alapú
Hatásosság: 66%-72%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: igen
Magyarországon alkalmazzák: nem
Egységár: 8,50 dollár
HIRDETÉSDózisszám: 1
Két dózis közötti intervallum: nincs
Költségár forintban: 2618 Ft
Moderna
Új technológia alapján készült vakcina: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe. Maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.
Származási ország: Egyesült Államok
HIRDETÉSTechnológia: mRNS
Hatásosság: 94,5%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: igen (40 országban engedélyezett)
Magyarországon alkalmazzák: igen
Egységár: 18 dollár
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: 4 hét
Költségár forintban: 11 088 Ft
Novavax
Az amerikai fejlesztésű vakcina lengyelországi előállítását is tervbe vették.
Származási ország: Egyesült Államok
HIRDETÉSTechnológia: protein alapú
Hatásosság: 89,3%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: folyamatban
Magyarországon alkalmazzák: nem
Egységár: 16 dollár
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: 3 hét
Költségár forintban: 9856 Ft
Comirnaty (Pfizer/BioNTech)
A magyar származású Karikó Katalin fejlesztette ki a módosított ribonukleinsavra épülő technológiát, amellyel – az Európában meghonosodott nevet alkalmazva – a Pfizer vakcinája készül.
Származási ország: Egyesült Államok, Németország
HIRDETÉSTechnológia: mRNS
Hatásosság: 95%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: igen (68 országban engedélyezett)
Magyarországon alkalmazzák: igen
Egységár: 12 euró
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: 3-5 hét
Költségár forintban: 8808 Ft
Sanofi/GSK
A francia Sanofi Pasteur és a brit GlaxoSmithKline által fejlesztett vakcina kezdeti eredményei nem voltak ígéretesek. Az oltás hatásossága a 48 év felettiek esetében a vártnál alacsonyabb.
Származási ország: Franciaország, Egyesült Királyság
HIRDETÉSTechnológia: protein alapú
Hatásosság: n. a.
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem
Magyarországon alkalmazzák: nem
Egységár: 7,56 euró
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: n. a.
Költségár forintban: 5549 Ft
Sinopharm
A kínai vakcina egy évtizedek óta létező és – és az influenzavakcinához hasonlóan – számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki. A tervek szerint hasonló technológiát fognak alkalmazni a magyarországi, Debrecenben épülő oltóanyag-gyárban is.
Származási ország: Kína
HIRDETÉSTechnológia: elölt vírus
Hatásosság: 79%-86%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem
Magyarországon alkalmazzák: igen
Egységár: 30 euró (Peruban 22 euró)
HIRDETÉSDózisszám: 2 (az Emírségekben 3)
Két dózis közötti intervallum: 3 hét
Költségár forintban: 22 020 Ft (az Emírségekben 33 030 Ft)
CoronaVac (Sinovac Biotech)
A Sinopharmhoz hasonlóan az elölt vírus technológiáját alkalmazza.
Származási ország: Kína
HIRDETÉSTechnológia: elölt vírus
Hatásosság: 70%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem
Magyarországon alkalmazzák: nem
Egységár: 60 dollár
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: 2-3 hét
Költségár forintban: 36 960 Ft
Szputnyik V
Az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Több országban is felmerült esetleges gyártása.
Származási ország: Oroszország
HIRDETÉSTechnológia: adenovírus-alapú
Hatásosság: 91,6%%
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: folyamatban
Magyarországon alkalmazzák: igen
Egységár: 19,90 dollár (a nemzetközi piacon 10 dollár)
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: akár 8 hét
Költségár forintban: 12 258 Ft
Valneva
A francia fejlesztésű vakcinát Skóciában fogják gyártani.
Származási ország: Franciaország
HIRDETÉSTechnológia: elölt vírus
Hatásosság: n. a.
Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte: nem
Magyarországon alkalmazzák: nem
Egységár: 9 euró
HIRDETÉSDózisszám: 2
Két dózis közötti intervallum: n. a.
Költségár forintban: 6606 Ft
A leírt vakcinák összehasonlító táblázata:
A vakcinák hatásossága
A következőkben csak az egyelőre öt, Magyarországon alkalmazott vakcina mutatóit hasonlítjuk össze.
Hatásosság tekintetében fölényesen vezet a Pfizer, a Moderna, amelyeket a szintén 90 százalék feletti Szputnyik V követ.
HIRDETÉSA Sinopharm hatásossága 80 százalék körüli, a legalacsonyabb pedig az AstraZenecáé, 70 százalék.
Magában Oroszországban egyébként a lakosság vonakodik beadatni magának a Szputynik V-t.
A Sinopharmból világszerte 43 millió dózist adtak be február végéig, ebből 34 milliót az 1,4 milliárd lakosú Kínában.
A vakcinák ára
A vakcinák árát egy kicsit bonyolultabb összehasonlítani. Árképzést befolyásoló tényező a verseny mellett a megrendelt mennyiség és a megrendelés tartama. Elhúzódó járvány esetén például a gyártók arra számítanak, hogy termékük éveken át keresett lesz, ezáltal olcsóbb.
A Pfizer már a fejlesztés során beharangozta, hogy a koronavírus-védőoltás nem a profitot szolgálja. A Pfizer covid-vakcina 20 dollár alatti ára sokkal kisebb, mint amilyet a cég egyéb oltásaiért kap. A ritkán használt influenza elleni Prevnarért például 144 dollárt számláz dózisonként az amerikai kormánynak.
HIRDETÉSRáadásul ha figyelembe vesszük, hogy egy Pfizer ampullából az eredetileg 5 helyett 6 dózis nyerhető (legalábbis Magyarországon), ezáltal egy dózis egységára 16,7 százalékkal csökken, akkor fejszámítással is megállapítható, hogy ár-érték arányban az amerikai vakcina toronymagasan vezet.
Az EU-nak szállított, szintén amerikai Moderna hatásossága vetekszik a Pfizerrel, és csak valamelyest kerül többe.
A magyar kormány ennek ellenére a lehívhatónál kevesebbet rendelt belőle.
„Drágább, mint a Pfizer, és kedvezőtlenebbek a szállítási feltételei” – így indokolta döntését az RTL Híradójának.
A Modernához képest a közvetítő révén (mint kiderült: egy volt hokis bukdácsoló cége révén) rendelt nagymennyiségű, ötmillió dózis Sinopharm éppen kétszer drágább, hatásosságban elmarad, ráadásul egy közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek túlnyomó többsége el is utasítja. Novemberben a válaszadók csupán 4 százaléka kért a kínai vakcinából.
HIRDETÉSMagyarország ráadásul 8 euróval többet fizet a Sinopharmért, mint Peru. Ha pedig kiderül, hogy – az Emírségekhez hasonlóan – az antitestek számának növelése érdekében 2 helyett 3 dózist kell beadni, akkor egy személy oltása már több mint 33 ezer forintba fog kerülni.
Egyhamar valószínűleg arra sem kapunk választ, hogy a Szputnyik V 10 dolláros világpiaci ára helyett Magyarország miért fizeti ennek az összegnek csaknem a kétszeresét.
A nemzeti vagy európai hatóságok jóváhagyása helyett azonban Magyarország végül megelégedett a keleti vakcinák alkalmazásának más országokban szerzett tapasztalataival.