Négymillió dánt vizsgáltak, hogy megtudják, mekkora védettséget jelent az, ha valaki már átesett új koronavírus-fertőzésen.
Először vizsgálták, hogy mennyien fertőződnek meg újra az új koronavírustól. A Lancetben közölt tanulmány szerint ritkán fordul elő, és leginkább a 65 éven felülieket érinti. A kutatók a tavalyi dán tömeges teszteléseken átesett négymillió ember adatait nézték.
A fertőzésen már átesettek közül mindössze 0,65 százaléknyian fertőződtek meg újra a SARS-CoV2- vírussal Dániában az első és a második hullámban, írja a tudományos szaklapban megjelent tanulmány. A vizsgálatban 3,27 százalék volt azoknak a pozitívoknak az aránya, akik korábban még nem voltak fertőzöttek – vagyis aki egyszer már átesett a járványon, az védettebbé vált.
A 65 év fölöttieknek azonban csak 47 százaléka vált immunissá, míg a fiatalabbak 80 százaléka lett védett.
A tanulmány az első és a második hullámban feltűnt vírus előfordulását vizsgálta, az új variánsokat még nem figyelték meg.
A tudósok egyelőre azt nem tudták megállapítani, hogy mi befolyásolja az újrafertőzés elleni védettséget, egyelőre még csak azt látják, hogy létezik.
A kutatást vezető Steen Ethelberg szerint a kutatás megerősíti azt a korábban már sejtett összefüggést, hogy az újrafertőződés ritkább a fiatalabb, alapbetegséggel nem rendelkezők körében. „Mivel az idősebbek nemcsak az újrafertőződésre fogékonyabbak, hanem nagyobb eséllyel betegszenek meg – illetve sajnos halnak meg – a vírustól, ezért nagyon fontos, hogy a járvány idején őket különösen védjük” – mondta a szakember.
A kutatók a 2020-as dán tömeges PCR-tesztelés adatait nézték, melynek során az ország lakosságának 69 százalékát vizsgálták.
Külön vizsgálták az egészségügyi dolgozókat is. Közöttük 1,2 százalék volt azok aránya, akik az első és a második hullámban is megfertőződtek, míg 6,2 százalékuk az első hullámban negatív, míg a másodikban már pozitív eredményt mutattak.
A kutatók hangsúlyozták: nem találtak arra utaló adatot, hogy a védettség csökkenne a fertőzés utáni fél évben. De mivel a vírus csak 2019 végén jelent meg, ezért hosszabb távú összefüggéseket még nem lehet látni.