A szegénynegyedekben legfeljebb harminc százalék lehetne a nem nyugati bevándorlók aránya.
A dán belügyminiszter nem szeretne párhuzamos társadalmakat látni, ezért radikális ötlettel állt elő.
A Kaare Dybvad Bek miniszter nevével fémjelzett törvényjavaslat szerint tíz éven belül 30 százalékban maximalizálnák a Dánia hátrányos helyzetű negyedeiben élő első- és második generációs bevándorlók számát, hogy elkerüljék a párhuzamos társadalmak kialakulását. A szigorú bevándorlási politikát folytató skandináv országban is meglepetést keltett az elképzelés, pedig a szövegből végül kihúzták a „gettó” kifejezést. A hivatalos indoklás szerint ez a szó „elvonta a fókuszt arról a munkáról, amit véghez kell vinni”.
Eddig ugyanis évente összeírták a gettókat. Ezek olyan, legalább ezerfős negyedek, ahol a lakosok legalább fele nem nyugati országból származó bevándorló, és négy körülményből legalább kettő teljesül:
- legalább 40 százalék a munkanélküliség
- a 39-50 év közöttiek legalább 60 százalékának nincs minimum középfokú végzettsége
- a jogsértések száma az országos átlag háromszorosa
- a lakók 55 százalékának kevesebb a jövedelme, mint a regionális átlag.
Jelenleg 15 ilyen negyed van az országban, és további 25 számít veszélyeztetettnek. Ezeken a környékeken a hatóságok szigorúbban léphetnek fel a jogsértésekkel szemben. A gyerekeknek egyéves koruktól bölcsődébe, illetve óvodába kell járniuk, ellenkező esetben a családtól megvonhatják a szociális támogatásokat.
Dániában a lakosság 14 százaléka első- vagy másodgenerációs bevándorló, nyolc százalék származik nem-nyugati országból.