NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A vakcinákat nem "Brüsszel" rendeli meg, szállítja le és osztja szét

Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 16-án. Balra Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 16-án. Balra Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Szerzői jogok MTI/Kovács Tamás
Írta: Arató LászlóPálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A magyar kormányfő szerint mindenért Brüsszel felel, az uniós oltási stratégia szerint a tagállamok az oltóanyag-beszállítóktól közvetlenül rendelnek, jelezve többek között az oltóanyagok szállításának időzítését és helyét.

HIRDETÉS

Visszatérő eleme a magyar kormány vakcináról szóló kommunikációjának, hogy az uniós beszerzés lassú és elhibázott, annak ellenére, hogy a vakcinabeszerzések alapjául szolgáló EU oltóanyag-stratégiáját az összes tagállam vezetője, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök is támogatta.

Szerdán a parlamentben Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője a magyar oltási kampány szervezési problémáiról kérdezte a magyar kormányfőt.

Arató szerint "csak Magyarországon fordulhat elő, hogy fiatal, egészséges emberek megkapják az oltást, míg súlyos betegséggel élők nem". Azt kérdezte: miért nem érdemlik meg a magyarok, hogy tudják, mikor számíthatnak az oltásra.

"Brüsszel rendeli meg, szállítja le, osztja szét, és nem azért halad lassabban az oltás, mert ne lenne megszervezve, hanem mert nincs elég vakcina. Nem szabad nyilvánosságra hozni a szerződéseket, amelyeket az EU kötött a gyógyszergyárakkal, mert kiderülne, hogy rossz szerződéseket kötöttek, ezért nincs elég oltóanyag" - mondta Orbán Viktor válaszában. Szerinte nem a magyar kormányt kellene támadni, hanem Brüsszelt.

A bizottsági tájékoztatók alapján a vakcinákat nem "Brüsszel" rendeli meg, szállítja le és osztja szét

Az előbbiekkel szöges ellentétben van az, amit “Brüsszel”, vagyis az Európai Bizottság következetesen állít a hasonló magyarországi felvetésekre. Mindez megtalálható a Bizottság hivatalos tájékoztató anyagaiban is, s ezt erősítik a Bizottság tagjainak és szóvivőinek nyilatkozatai is. A tárgyalások, rendelések és szállítások a következők szerint történnek.

“A tárgyalási folyamat során a tagállamok közlik a Bizottsággal, hogy egy bizonyos oltóanyagból mennyit kívánnak rendelni. Ezt követően azonban ők felelnek azért, hogy miután az oltóanyagok biztonságosnak és hatékonynak bizonyultak és rendelkezésre állnak, be is szerezzék azokat. Az egyes országokba irányuló szállításra vonatkozó szerződéseket a Bizottság nem ír alá. Az előzetes beszerzési megállapodások lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy bizonyos számú oltóanyag-adagot lekössön. Ezt követően a tagállamok feladata, hogy ezeket az adagokat megvásárolják, aktiválják az előzetes beszerzési megállapodásokban foglalt lehetséges opciókat további dózisok rendelésére, és egyedi szerződéseket kössenek a vállalatokkal.”

Más helyen pedig úgy fogalmaz a dokumentum, hogy “a tagállamok az oltóanyag-beszállítóktól közvetlenül rendelnek, jelezve többek között az oltóanyagok szállításának időzítését és helyét, valamint a logisztikai szempontokat“.

GRAFIKON: az uniós beszerzésből rendelt és eddig érkezett oltások és a keleti vakcinák

A vakcinabeszerzések alapját az EU oltóanyag-stratégiája képezi, amelyről az európai állam- és kormányfők 2020. júniusi ülésükön tárgyaltak és valamennyien – Orbán Viktor is – támogatta azt. Ami a beszállítókkal való tárgyalásokat illeti, ezeket a Bizottság és a közös tárgyalócsoport folytatja le. A közös tárgyalócsoport tagjait – akik hét tagállamot képviselnek – egy irányítóbizottság nevezi ki. Az irányítóbizottság aláírás előtt megvitatja és felülvizsgálja az előzetes beszerzési megállapodás valamennyi vonatkozását. Az irányítóbizottságban, mely hetente ülésezik, az összes uniós tagállam képviselteti magát. Ez azt jelenti, hogy minden döntésben minden tagállam részt vesz, nincs olyan fejleménye a vakcinabeszerzéseknek, amelyek bármelyik tagállam tudták kívül vagy akarata ellenére történne.

Ami a szerződések titkosságát illeti, azt az Európai Bizottság “a globális gyógyszerpiac rendkívül kompetitív jellegével” indokolja. Hozzáteszik, hogy “az érzékeny üzleti információk közzététele aláásná a pályázati eljárást is, és messzemenő következményekkel járna a Bizottság azon képességére nézve, hogy el tudja látni a tárgyalások alapját képező jogi eszközökben meghatározott feladatait. Minden vállalat megköveteli, hogy az ilyen érzékeny üzleti információkat a szerződést aláíró felek bizalmasan kezeljék. A Bizottságnak ezért tiszteletben kell tartania a vállalatokkal kötött szerződésekben foglaltakat.”

Ugyanakkor a Bizottság a bizalmas információk elhagyásával közzétette a CureVac-kal, az AstraZenecával és a Sanofival kötött előzetes beszerzési megállapodást.

Vitás újraelosztások és újabb adagok

A tagállamok közti feszültséghez és belpolitikai viszályhoz is vezetett az, hogy a lakosságarányosan jutó vakcinák elve több ponton is sérült az oltási program előrehaladásával.

Az egyik leghangosabb kritikus Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki szerint egyes tagállamok több vakcinát tudtak vásárolni, mint mások.

Ezt egyébként a Bizottság sem tagadja.

Egy adott ország dönthet úgy, hogy nem kívánja átvenni az általa korábban tervezett teljes vakcinaadagot. Ezek a dózisok válnak elérhetővé más tagállamok számára, illetve válnak új megbeszélés és megállapodás tárgyává. Ez egy átlátható mechanizmus, amely a tagállamok közötti megállapodásokon alapul - közölte Eric Mamer a bizottság vezető szóvivője a múlt héten az osztrák kancellár kijelentéseiről szóló kérdésre válaszolva.

Nem minden uniós tagállam rendelte meg a számára elérhető maximális mennyiséget mindegyik oltóanyagból. Magyarország például a Moderna oltóanyagából kért kevesebbet, ezt a kormány előbb az árával, majd később azzal magyarázta, hogy túl későn érkezne a plusz vakcina.

Ausztriában a héten azért mondott le Clemens Martin Auer fő oltási koordinátor, mert nem tájékoztatta sem az egészségügyi minisztert, sem a kancellárt a Pfizer-Biontech oltóanyag plusz beszerzési lehetőségéről. Ausztria ezért "lecsúszott" a pótlólagos beszerzésről.

Szlovákiában a sajtó arról írt hétfőn, hogy miközben Igor Matovic kormányfő bevásárolt Moszkvában, az ország nem használta ki a felkínált uniós vakcinakeretet, és ezért mindent összevéve 3 millió adag Pfizer-vakcinától elesett. A szlovák egészségügyi minisztérium szóvivője ezt nem kommentálta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bizottsági alelnök: Nem hiszem, hogy az EP-választás a szélsőjobb diadala lesz

Több száz millió eurós támogatást kap az uniós hadiipar

Jelentősen növeli az EU a palesztin népnek nyújtott támogatást