NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nem okoz vérrögképződést az AstraZeneca vakcinája az Európai Gyógyszerügynökség szerint

Az AstraZeneca oltóanyaga egy londoni oltóhelyen 2021. február 3-án
Az AstraZeneca oltóanyaga egy londoni oltóhelyen 2021. február 3-án Szerzői jogok Frank Augstein/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Szerzői jogok Frank Augstein/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Sem a gyártó, sem a hatóság nem talált összefüggést az oltás és a trombózis között. A mellékhatásokat bárki bejelentheti.

HIRDETÉS

Nemrég Írország és Hollandia is felkerült azon országok listájára, amelyek ideiglenesen szüneteltetik az AstraZeneca új koronavírus elleni vakcinájának használatát. Dánia, Norvégia, Izland és Bulgária is felfüggesztette a svéd-brit oltóanyag használatát, miután az oltás beadása után többen tüdőembóliát vagy mélyvénás trombózist kaptak. Ausztriában egy nővér meghalt koagulációs problémák miatt, ott függesztették fel először a szer használatát. Azt egyelőre nem tudni, hogy a szernek van-e köze ehhez, és ha igen, milyen, mindenesetre a gyógyszervállalat vasárnap este kiadott egy közleményt az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy eddig több mint 17 millió embert oltottak be szerükkel, és közöttük nem alacsonyabb volt a vérrögképződések száma, mint egy hasonló nagyságú általános populációban, ahol több száz ilyen esetet regisztráltak volna.

Az Európai Gyógyszerügynökség is megerősítette a gyártó álláspontját. Az EMA hangsúlyozta, hogy semmi jel nem utal arra, hogy ezeket az eseteket a szer okozná, és ezek a tünetek nem is szerepelnek a vakcina mellékhatásainak listáján. Az EU gyógyszerészeti hivatala szerint a vakcina előnyei meghaladják a kockázatait, és az oltás folytatható a thromboembóliás esetek kivizsgálása alatt is.

A vizsgálatok az ABV5300 címkével ellátott, mintegy egymillió vakcinát érintik. Ebből 17 EU-tagország kapott: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Spanyolország és Svédország, de Magyarország nem.

Először Ausztriában jegyezték fel, hogy egy beoltottnál többszörös vérrögök jelentkeztek, és 10 nap múlva meghalt, egy másik személy pedig tüdőembóliát szenvedett, de ő már gyógyulóban van. Március 9-én további két gyanús esetet jegyeztek fel, mindketten az ABV5300 címkéjű szállítmányból kaptak. Az országok ezt követően egymás után jelentették be, hogy egyelőre leállítják az ebből származó oltások beadását.

Az a tény, hogy az oltás beadása után 17 millió emberből néhány tucat trombózisos, embóliás tüneteket mutatnak, nem jelenti azt, hogy ezt a vakcina okozza. Ez csak egy jelzés, (szaknyelven: szignál), amit érdemes kivizsgálni. Magyarországon is bárki jelenthet mellékhatásokat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján.

Az Európai Gyógyszerügynökségen belül egy önálló szervezeti egység, az úgynevezett Farmakovigilanca és Kockázértékelési Bizotság vizsgálja ezeket a bejelentéseket. Március 11-i ülésükön már vizsgálták ezeket a mellékhatásokat, álláspontjuk szerint nincs összefüggés a vakcina és a ritka trombózisos tünetek között. A bizottság ülései nyilvánosak, a jegyzőkönyveket évek óta folyamatosan közzéteszik a szervezet honlapján is, így ha a bizottság új összefüggéseket talál, vagy álláspontja megváltozik, az azonnal látható lesz.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Sokasodnak a kérdőjelek az AstraZeneca vakcinája körül

Ausztriában vizsgálják az AstraZeneca vakcinájának biztonságosságát

Karikó Katalin a rák ellen is bevetné az mRNS-vakcinát - erről is beszélt székfoglalóján