A politikusok online emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és fogalmazták meg gondolataikat az ünnepről és az aktuális magyar helyzetről.
HIRDETÉSTavalyhoz hasonlóan idén is az online térbe szorul az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójának ünneplése: a szabadság és a béke eszméje mellett a koronavírus lett a magyar politikus idei beszédének a központi témája.
Orbán: egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk
"Mi, magyarok a ránk törő ellenséges hatalmak szorításában, csatamezőkön harcolva és hőseink vesztőhelyein emlékezve sajátítottuk el azt, amit a szabadságról tudunk. Megtanultuk, hogy a szabadság nem egy ideológia, hanem vérrel szerzett jogunk, hogy használjuk nyelvünket, ápoljuk kivételes örökségünket, és a saját észjárásunk szerint rendezzük be életünket" - fogalmazott írott köszöntőjében Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A kormányfő szerint a 173 évvel ezelőtt történt események "ma azt üzenik nekünk, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemeléséért. Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk" - írta.
"A '48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helyt álló emberek tíz- és százezrei. Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét" - írta Orbán.
Karácsony: szelíd forradalomra van szükség
Véget kell vetni Magyarország megosztottságának, és szelíd forradalomra van szükség. Ehhez le kell zárni az elmúlt harminc és benne az elmúlt tíz év fejezetét - jelentette ki a főpolgármester hétfőn, a Facebook-oldalára feltöltött március 15-ei ünnepi videójában.
Mára két Magyarország lett, mert módszeresen kettészakították. Ezt látjuk, halljuk és érezzük a bőrünkön - mondta Karácsony Gergely.
Ezt a régi módszer alapján tették: "oszd meg és uralkodj, hergeld az ország egyik felét a másik ellen, hiszen mindig könnyebb ellenségeket találni, mint megoldásokat!" - közölte.
A főpolgármester szerint ma az a legfőbb közóhaj, hogy a szélsőséges megosztottságnak vége legyen.
Karácsony Gergely azt mondta: másnak kell lennie a politikának, a változáshoz forradalomra van szükség. "Nem az erőszakos, a kukaborogatós, az egymásnak feszülős forradalomra, hanem szelíd forradalomra" - fogalmazott.
Ellenzéki pártok: legyen béke, szabadság és egyetértés!
Ezzel a címmel osztottak meg közös videoüzenetet ellenzéki pártok a Facebook-oldalaikon a március 15-ei ünnep alkalmából.
A felvételen elsőként megszólaló Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke elmondta, az elmúlt 173 év azt mutatja, hogy a demokráciáért minden generációnak minden társadalomban újra meg újra meg kell harcolnia. "Megharcolunk veled együtt!" - jelentette ki.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke úgy fogalmazott: "Amikor a nemzet nem szabad, akkor nem az számít, hogy miben különbözünk egymástól, hanem az, hogy mi köt össze minket."
"A mi közös feladatunk most (...) félretenni az apró vitákat és nézetkülönbségeket, hogy együtt összehangoltan és szervezetten vegyük fel a kesztyűt, amelyet a hatalom dobott elénk" - hangsúlyozta Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.
Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja azt mondta, Magyarország jövőjében nincs helye cenzúrának, szétvert szerkesztőségeknek, elhallgatott rádióknak vagy bezárt napilapoknak, mert ahol nem szabad a sajtó, ott nem szabad a nemzet sem.
"Mi sem leszünk szabadok, ha nincs független igazságszolgáltatás, ügyészség és rendőrség" - mondta a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton, hozzátéve, a "törvény előtt ne fideszesek és nem fideszesek álljanak, mindenki legyen egyenlő, senki se állhasson a törvények felett".
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: "ne szolgákra és urakra legyen osztva ez az ország, hanem mindenki kapjon egy esélyt". "Mi egy szolidáris és esélyteremtő országban hiszünk, ahol az állam mindenkiről gondoskodik" - tette hozzá.
"Véget vetünk a magyar nép kifosztásának, visszaállítjuk Magyarországon a tisztesség hatalmát" - mondta Tóth Bertalan, az MSZP másik társelnöke. "Olyan országot építünk, ahol a becsületes munkát díjazzák, a tolvajokat és a csalókat pedig kisöpörjük oda, ahova valók" - jelentette ki.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke úgy fogalmazott, olyan Magyarországot szeretnének, "ahol a közös vagyonunk nem veszti el naponta közpénz jellegét, az ország tönkretételét pedig senki nem nevezi nemzeti, keresztény kormányzásnak".
HIRDETÉS"Ahol a hatalom nem akarja megmondani, hogy kik vagyunk, hogy mit nevezünk családnak, hogy a nők nem csak a konyhában vagy a szülőszobában nők, hogy partnerek vagyunk és egyáltalán lehet szabadon szeretni és vigyázni egymásra" - folytatta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke közölte, "olyan Magyarországot akarunk, ahol igenis számít, hogy ne tegyük tönkre a bolygót és megőrizzük hazánkat olyannak, amilyennek szeretjük".
"Ahol európainak lenni nem csak azt jelenti, hogy ezen a kontinensen élünk, hanem azt is, hogy nem érünk kevesebbet, mint bármely más európai, legyen szó a fizetésünkről, a nyugdíjunkról, az iskoláinkról vagy a kórházainkról" - mondta Kálmán Olga, a DK elnökségi tagja, majd arra buzdított, "legyünk ezekben is európaiak!".
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a videoüzenet végén kiemelte, "olyan Magyarországot akarunk, amely otthon a nemzet egészének, nem csak ennek vagy annak". "Ahol persze vitázunk és soha nem fogunk mindenben egyetérteni, de hisszük: csak együtt írhatjuk a magyar jövőt" - tette hozzá.
Áder: a küzdelem akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat
Képesek vagyunk-e az eddiginél is jobban összefogni egy, az életünket és szabadságunkat fenyegető erővel szemben, amely fájdalmat és halált hoz közénk? - tette fel a kérdést a közmédiában hétfőn sugárzott március 15-ei ünnepi beszédében a koronavírus-járványra utalva a magyar köztársasági elnök.
HIRDETÉSÁder János azt mondta: a küzdelem akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat. "Amikor a kapuból kinézve tűztől vöröslik az ég alja" - fogalmazott a politikus.
Eloltjuk-e a járvány tüzét azzal az egyszerű döntéssel, hogy beoltatjuk magunkat, vagy maradunk áldozatok, és tehetetlenül várjuk, hogy valami csoda történjen velünk? - tette fel a kérdést.
A veszélyben egymásra vagyunk utalva, a magunk biztonsága a többiekétől függ, egyedül nem lehet veszélyhelyzetet kezelni - hangoztatta a köztársasági elnök. Ehhez a felismeréshez azonban a forradalmak és szabadságharcok önmagukban még kevesek lehetnek. A forradalom ugyanis lehet távoli, a küzdelem azonban akkor válik személyessé, ha a baj már a mi ajtónkon kopogtat - mondta.