Dél-Kaliforniában a tűzeseteket követően tíz százalékkal nőtt a légzőszervi problémák miatt kórházi kezelést igénylő esetek száma.
HIRDETÉSA kaliforniai erdőtüzek füstje legalább annyira káros az egészségre, mint a járművek kipufogógáza, állítja a nature.com oldalán közölt tanulmány.
A publikáció eredménye alapján lehet arra következtetni, hogy a globális felmelegedés mértékét is ugyanígy gyorsíthatja a bozóttüzek okozta szennyezés.
Egy új kutatás szerint az emberi egészségre is kimutathatóan káros a bozóttüzek hatása: a levegőbe került mérgező részecskék miatt Kaliforniában tízszer annyi esetben volt szükség kórházi ellátásra valamilyen légzőszervi betegséggel összefüggésben, mint bármely más szennyezés miatt.
Egyre súlyosabb egészégügyi következmények
"Tudjuk, hogy az erdőtüzek egyre szélsőségesebbekké válnak a klímaváltozás miatt. Fontos, hogy elkezdjünk számolni ezeknek az egészségügyi hatásaival" - mondta Rosana Aguilera, a Nature Communications című tudományos lapban megjelent kutatás társszerzője.
Aguilera kollégáival 14 éves periódusban, 1999 és 2012 között vizsgálta a kórházi felvételek adatait és arra jutottak, hogy Dél-Kaliforniában a tűzesetek szezonját jellemző megnövekedett mértékű légszennyezettség nyomában 10 százalékkal nőtt a légzőszervi problémák miatt kórházi kezelést igénylő esetek száma.
A klímaváltozás gerjeszti, a klímaváltozást fokozza
Az eddig tapasztalt bozóttüzekhez képest az utóbbi években gyakrabban, hosszabb ideig és intenzívebben pusztítanak a bozóttüzek bolygónkon.
A magyarázat egyszerű: a felmelegedés miatt szárazabbá és forróbbá váltak a már korábban is kevésbé csapadékos területek, így intenzívebb tüzek keletkeznek.
A jelenség visszaüt: a klímaváltozás gerjesztette tüzek tovább fokozzák a felmelegedést, hiszen az égő növényzet füstje üvegházhatású szennyezőanyagokat juttat a levegőbe.
A hat leghatalmasabb tűz tavaly égett
A dél-kaliforniai erdőtűzszezon idején a heves Santa Ana-szelek pusztító tüzeket gerjesztenek. A vizsgált időszak óta a nyugati tüzek csak még vadabbakká és pusztítóbbakká váltak.
A valaha regisztrált leghatalmasabb tüzek közül hat 2020-ban égett. És míg az Egyesült Államok nagy részén a szigorúbb környezetvédelmi szabályozásoknak köszönhetően általában csökkent az elmúlt években a levegő káros részecskékkel való terheltsége, addig az északnyugati részen az erdőtüzek miatt növekedett a szennyezettség mértéke.
A szegényeket jobban sújtja a probléma
A légszennyezettség egyenlőtlenül nagy mértékben érinti az alacsony munkabérű munkásokat, a szegény fekete közösségeket, akik eleve nagy mértékben vannak kitéve a más forrásból táplálkozó - például a gyárak, autópályák és finomítók által kibocsátott - légszennyezettségnek.
Az elmúlt év rekordméretű bozót- és erdőtüzei idején például a munkások a füsttel borított ég alatt tovább dolgoztak a földeken, hogy betakarítsák a termést.
Szívrohamot és stroke-ot is okozhat a szennyeződés
A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy a tüzek nemcsak légzőszervi betegségeket, hanem szívbetegségeket is okozhatnak vagy súlyosbíthatják azokat, előidézhetnek szívrohamot és stroke-ot - mondta Mary Prunicki, a Stanford Egyetem kutatója.
A probléma egyik fontos részét képezi az elégő anyag. A kaliforniai régió fejlődése miatt a tüzek egyre gyakrabban pusztítanak otthonokban és infrastrukturálisan fejlettebb területeken, ami fémek, műanyagok, háztartási tisztítószerek és más, nem természetes anyagok rendkívül káros keverékét eredményezi.
Több amerikai város napokig sötétben maradt a füsttől 2020-ban
A megatüzek - az olyan tüzek, amelyek elég hatalmasok ahhoz, hogy saját szelet és mikroklímát hozzanak létre - nagyobb valószínűséggel nyomják magasabbra a füstöt, amely hosszú időszakon át megmarad, oxidálódik és még mérgezőbbé válik.
A füstnek való kitettség hosszú távú veszélyeinek ismeretéhez további kutatásokra van szükség. Prunicki azonban úgy véli, ahhoz már eleget tudnak a hatásokról, hogy sürgős intézkedéseket követeljenek.