NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Szijjártó Péter tiszteletet vár Joe Bidentől

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Szerzői jogok Euronews
Írta: Zsíros Sándoreuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A külügyminiszter az Euronewsnak adott interjúban azt mondta, Magyarország szeretné folytatni a Trumppal megszokott jó kapcsolatokat. Szerinte Magyarország nem fog pénzt bukni a jogállamisági feltételrendszeren, mert demokrácia van.

Szijjártó Péter szerint a kormány szeretne együttműködni Joe Biden adminisztrációjával, de ehhez több tiszteletet kér Magyarországnak. A magyar külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli stúdiónkban a Global Conversation című műsor vendége volt, ahol beszélt az orosz Szputnyik V vakcina ügyében kötött szerződésről, a jogállamisági mechanizmusról és a Navalnij-ügyről is. Az interjú fő pontjai:

  • Szijjártó Péter nem hozta szóba a múlt héten Moszkvában a Navalnij-ügyet.
  • Olyan szintű kapcsolatokat szeretne az Egyesült Államokkal, mint amilyen Trump elnöksége alatt volt. Ehhez több tisztelet kell.
  • Joe Biden megsértette Magyarországot, amikor autokratikus rendszernek nevezte, de ez a kampány része volt.
  • Nem lát Orbán Viktornál demokratikusabb politikust jelenleg Európában.
  • Az EU-ból kevesebb oltóanyag érkezik és lassabban a vártnál.
  • A Szputnyik V oltóanyag gyártója felelősséget vállalt a határidőkre, a mennyiségre és a minőségre.
  • Az esetleges mellékhatásokért felmerülő felelősség kérdése viszont a tudósokra tartozik.
  • Bízik abban, hogy hamarosan lazíthatnak a korlátozásokon. Ehhez gyors oltási program kell.
  • És nem tart attól, hogy Magyarország uniós pénzeket veszítene a jogállamisági vitában, ami szerinte a liberális mainstream támadása.

Tudósítónk, Zsíros Sándor hétfőn, Brüsszelben készítette az interjút Szijjártó Péterrel.

Euronews: Az Európai Unió főképviselője, Josep Borrell azt mondta, aggódik az orosz ellenzéki tüntetők elleni rendőri brutalitás miatt. Ön egyetért vele?

Szijjártó Péter: Mi uniós tagállamként támogatjuk az Európai Unió közös álláspontját, amit a főképviselő jelentett be. Ő hamarosan Moszkvába utazik majd. A Külügyek Tanácsában a kollégáim elmondhatták a véleményüket az ügyről, a közös álláspontot pedig a főképviselő közvetíti majd Moszkvában. Biztos vagyok abban, hogy rendesen elvégzi majd a dolgát, ahogy szokta.

Múlt pénteken Ön is Moszkvában járt. Kérte Navalnij szabadon engedését?

Nagyon fontos kétoldalú kérdések voltak napirenden. Tárgyalnom kellett a vakcinák Oroszországból történő beszerzéséről, mivel nemzeti szabályozó hatóságunk jóváhagyta az oroszok által gyártott vakcina sürgősségi felhasználását. Másrészt pedig biztosítani kellett az ország jövőbeni gázellátását tekintettel arra, hogy hosszú távú gázvásárlási szerződésünk az ősszel lejár. Szóval, nagyon fontos bilaterális kérdések szerepeltek a napirenden, a tárgyalásaim kizárólag kétoldalú kérdéseket érintettek.

Ha a gázügyekről beszélünk, Brüsszelben sokan gondolják úgy, hogy Németországnak egyszerűen le kell állítania az úgynevezett Északi Áramlat 2 projekteket a Navalnij-ügy miatt. Ön szerint ez elképzelhető forgatókönyv?

- Én úgy hiszem, ezt Németországra kell hagynunk, hogy ezt megvitassák és határozzanak. Abban biztos vagyok, hogy a diverzifikáció, ha Európa gázellátásáról van szó, akár az útvonalak, akár a források diverzifikálását nézzük, nagyon fontos. A gáz továbbra is nagyon fontos szerepet játszik az egész kontinens energiaellátásában.

Joe Biden elnökségével új korszak köszöntött be a magyar-amerikai kapcsolatokban. Magyarország azon kevés országok egyike volt, amely támogatta Donald Trumpot. Orbán Viktor kormányfő azt mondta, "nem létezik B terv". Most már van?

Mivel nem vagyunk amerikaiak, nincs túl nagy jelentősége annak, hogy kit támogatunk, hiszen mi nem szavaztunk az amerikai elnökválasztáson. Annyit mondhatok, hogy nagyon-nagyon jó kapcsolatunk volt az előző amerikai vezetéssel. Abszolút nem túlzás azt állítani, hogy 2016 és 2020 között a valaha volt legjobb politikai kapcsolat állt fenn a két ország között, ez pedig elsősorban az Egyesült Államok volt elnöke és Magyarország miniszterelnöke közötti nagyon jó személyes kapcsolatnak volt köszönhető.

Reméljük, hogy ennek a politikai kapcsolatnak a színvonala továbbra is olyan magas marad, mint az elmúlt négy évben volt.

Az amerikai-magyar kapcsolatoknak három pillére van: ezek közül kettő mindig jól működött. Az első a biztonsági együttműködés, a másik pedig a gazdaság kérdése. Ez a két pillér mindig jól működött, de a politikai együttműködés gyakran volt küzdelmes 2016-ig. Azonban 2016 és 2020 között új dimenziók nyíltak meg és én remélem, hogy meg tudjuk tartani ezt a szintet. Mi nyitottak vagyunk erre.

Nyitottak vagyunk arra, hogy folytassuk a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot. Bízunk abban, hogy a másik oldal is hajlandó lesz erre.

Mi készen állunk bármilyen megbeszélésre, készek vagyunk tárgyalni bármely ügyről.

Ön személyesen kritizálta Joe Bident és a fiát. Ha jól emlékszem, állítólagos korrupciós ügyek tisztázását kérte tőlük Ukrajnában. Megbánta ezt?

Szerintem ha idézünk valamit, akkor azt pontosan kell tennünk, ugyanis a következő történt. Én nem kritizáltam senkit, mert nekem nem az a dolgom, hogy más országok elnökjelöltjének minőségét megkérdőjelezzem. Joe Biden, a mostani elnök kritizálta Magyarországot, amikor autokratikus országnak nevezte. Szerintem ez az ország iránti tisztelet és bizalom hiányát mutatja. 

Mivel mindez a választási kampány alatt történt, így magyarázható azzal a ténnyel, hogy a kampányok alatt elhangoznak olyan dolgok, amelyek később aztán nem.

De nyilvánvalóan nagyobb tiszteletet kértünk Magyarország iránt e tekintetben. Egészen biztosak vagyunk abban, hogy ha az új elnök Közép-Európával szeretne foglalkozni, akkor mi készen állunk együttműködni vele.

A bizalom és a tisztelet nagyon fontos. És tudja, ha minket magyarokat autokratikus államnak neveznek, az mindig egy sértés. A mostani miniszterelnök az első volt, aki a szovjet csapatok távozását követelte Magyarországon. Fontos szerepe volt a demokratikus átmenetben és négyszer választották meg Magyarország miniszterelnökévé.

Az elvesztett választások után is a politikában maradt, elszámoltatható volt és újraindult a mandátumáért. Nem tudok nála demokratikusabb politikust elképzelni jelenleg Európában.

Ezért nem tartjuk tiszteletteljesnek az ilyen vádakat és kritikákat Magyarország ellen. Mi soha nem kezdtünk ilyen konfliktusokat, soha nem bíráltuk az Egyesült Államokat. És soha nem is fogunk ilyet tenni. Bízunk abban, hogy az ilyen támadások nem lesznek a kétoldalú kapcsolatok részei most, hogy a választás folyamata lezárult.

A magyar kormányban Ön felel az EU-n kívülről érkező koronavírus elleni vakcinákért. És nagyon keményen bírálja a brüsszeli közös oltási stratégiát, ez nem titok. Szeretném tudni, valóban úgy gondolja-e, hogy Magyarországnak jobb lett volna az EU programja nélkül versenyeznie Németországgal, Franciaországgal, és más országokkal?

Nézze, a ha-val kezdődő kérdéseknek, vagy válaszoknak nincs sok értelmük, hiszen most emberéletek forognak kockán, naponta ezrekről van szó. Amit látok, az a következő: az EU által favorizált gyártó több oltóanyagot szállít az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba és Izraelbe mint az EU tagállamaiba. Ez tény, és úgy gondolom, hogy legalább bizonyos mértékben magyarázatra szorul. Vagy azt látjuk, hogy az Egyesült Királyság az AstraZeneca oltóanyagát használja a saját polgárai számára és az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte ezt. Ezt is meg kéne magyarázni.

Míg a várakozásokat nagyon magas szintre húzták, most azt látjuk, hogy a szállítás sokkal lassabb és sokkal kevesebb oltóanyag érkezik, mint kellene. Ennek ellenére egyes európai intézmények és bürokraták továbbra is támadják azokat az országokat, amelyek alternatív források után néznek.

Számunkra a vakcina nem politikai kérdés. Nem ideológiai kérdés. Emberek élete múlik ezen, ezeket kell mentenünk. Ezért tárgyaltunk, vagy állapodtunk meg az oroszokkal, mert nemzeti szabályozó hatóságunk jóváhagyta a sürgősségi felhasználásra vonatkozó engedélyt, megadta a zöld utat az orosz oltóanyag Magyarországon történő felhasználására.

Ki felel az orosz vakcina használatáért?

Nézze, a nemzeti szabályozó hatóság alaposan megvizsgálta az oltást, fizikai és elméleti értelemben egyaránt. Mintákat kaptak, meglátogatták azokat a helyeket, ahol ezeket az oltóanyagokat gyártják, tanulmányozták a dokumentációt és megadták a jóváhagyást.

Vagyis minden világos. Az orosz gyártó felel azért, hogy az egyezségnek megfelelően teljesítsen. Ez igaz a határidőkre, a mennyiségre és a minőségre is.

És az esetleges mellékhatásokért?

Nézze, én megértem, hogy mindenki szeretne filozófiai kérdésekről beszélni.

Mivel a dokumentáció alapján a nemzeti szabályozó hatóság - gondolom, hogy a lehetséges mellékhatásokat is figyelembe véve - megadta a jóváhagyást, politikusként nem tehettem mást, mint hogy megállapodást kötök az oroszokkal.

De a tudományos kérdéseket meg kell hagyni azoknak, akik erre vannak kiképezve.

Magyarországon és Európában is sokan követelik a korlátozások azonnali lazítását. Mit üzen nekik?

Nézze, ebben a kérdésben teljesen megértem az emberek frusztrációját, hiszen ezek a korlátozások nem voltak az életünk részei. Vagyis megértem azokat, akik társasági eseményekre mennének, vagy akik ismét virágzó cégeket szeretnének látni kevesebb akadállyal. De tudja, minden élet számít.

Amíg nem tudjuk megvédeni az emberek életét, különösen a legveszélyeztetettebbeket, nagyon, nagyon felelőtlen lenne lazítani az intézkedéseken. De higgye el, a kormányunk elkötelezett abban, hogy megkezdje a korlátozások lazítását, ha az egészségügyi szempontból lehetséges.

Ezért teszünk meg mindent azért, hogy minél előbb beindítsuk az oltási programot. Minél hamarabb beolthatjuk az embereket, annál előbb lazíthatjuk a korlátozásokat. Abban bízunk, hogy ez hamarosan megtörténik majd.

Váltsunk témát, mert tavaly decemberben az Európai Unió végül jóváhagyta a következő hétéves költségvetést, és egy új eszközt csatoltak hozzá, melyet jogállamisági mechanizmusnak hívnak. Ön szerint előfordulhat, hogy Magyarország emiatt kevesebb európai forráshoz jut?

Nem. Miért lenne ez ez így?

Nincsenek problémáink a jogállamisági feltételekkel és a demokratikus feltételekkel sem, hiszen mi demokrácia vagyunk, és a jogállamiság nagyon világosan érvényesül Magyarországon.

Akkor miért vétózott Magyarország?

A tapasztalataink miatt. Ami azóta történt, mióta hivatalban vagyunk: hogy politikai és ideológiai alapon támadások értek minket. A jogállamiságra hivatkoznak, aminek pedig semmi köze a jogállamisági ügyekhez. Támadás alatt állunk azért, amit a migrációról gondolunk, azért, amit a családról gondolunk, azért, amit a hazaszeretetről gondolunk. Ennek semmi, de semmi köze nincs a jogállamisághoz.

Politikai okokból folyamatosan támadnak minket, mert amit csinálunk, az egyszerűen emészthetetlen a nemzetközi liberális mainstream számára. Azért, mert hazafias, kereszténydemokrata megközelítést képviselünk. És közben sikeresek vagyunk.

25 tagállam támogatta ezt a mechanizmust. Mindannyian részesei ennek a liberális mainstreamnek?

Én soha nem minősítettem más országok álláspontját, mert úgy gondolom, hogy ez a kölcsönös tiszteletről szól. Tisztelem az álláspontjukat. Tiszteletben tartom, hogy más szemszögből nézik ezt a kérdést. Az elmúlt 11 évben nem érte őket támadás. Én megértem, hogy eltérő megközelítést alkalmaznak. Soha nem kommentáltam ezt. Mert szerintem joguk van ehhez.

Nekünk pedig jogunk van vétót gyakorolni ebben a tekintetben, mert a vétót ebben a kérdésben és más kérdésekben is biztosítja az Európai Unió szerződése.

Vagyis, a vitához, a dolgok megvitatásához való jogunk megtámadása rendkívül antidemokratikus.

Interjú a görög külügyminiszterrel

Műsorunk második felében Efi Kucukoszta - ugyancsak Brüsszelben - Nikosz Dendiásszal, a görög diplomácia vezetőjével beszélgetett.

Euronews: Néhány tagállam - köztük a balti államok vagy Lengyelország - felhívása ellenére a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy visszatartják az Alekszej Navalnij őrizetbe vétele miatt orosz tisztviselőkkel szembeni új szankciók bevezetését. Egyetért-e Ön ezzel a megközelítéssel? Hogyan kell Európának viszonyulnia Oroszországhoz most?

Nikosz Dendiász: Egyetértettünk a tagállamok nagy többségének Josep Borrell által kifejtett álláspontjával, vagyis esélyt kell adnunk Oroszországnak a felülvizsgálatra. 30 nap után pedig újra megvitatjuk a kérdést.

Most a szankciókról beszélünk. A Törökországnak a Földközi-tenger keleti részén folytatott illegális tevékenységeivel összefüggő, hónapokon át tárgyalt szankciók a Tanács decemberi politikai döntése ellenére továbbra is szünetelnek. És világosan hallottuk, amikor a német külügyminiszter azt mondta, hogy ezt az új pozitív légkört, amelyet a török fél nemrégiben megteremtett, nem szabad új szankciókkal terhelni. Ön szerint igazolja ezt a mostanra kialakult légkör? Hogy félreteszik a tárgyalóasztalról a szankciókat?

Ha megengedi, azt mondanám, hogy a szankciók nem voltak az asztalon, így nem is lehetett őket levenni. Természetesen Heiko Maas pontosan azt mondta, amit Ön, de a szankciókról nem tárgyaltak. Nem voltak napirenden. Az aktuális ügyekről tárgyaltunk - ahogy Ön nagyon helyesen mondta-, a török politika változásának leírásáról, a puskaporos diplomáciától kezdve egészen addig az erőfeszítésig, aminek célja meggyőzni mindenkit arról, hogy Törökország normális tárgyalópartnerré válik, és tárgyalni fog velünk a nemzetközi jog alapján. Nos, várjuk meg, hogy mit lépnek a törökök."

Akkor mégiscsak asztalon van kérdés.

Az EU szerint asztalon vannak a szankciók, és az EU reményei szerint nem fogják megvalósítani őket. Ennek pedig az a feltétele, hogy Törökország betartja a nemzetközi jogot.

Nem látja a kockázatot, hogy esetleg Törökország ezt egy darabig teljesíti, ám az EU-val szembeni pozitív hozzáállást azonban egyszer felváltja a régi gyakorlat és visszatérnek oda, ahol korábban voltak?

Reméljük, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök és Mevlut Çavuşoğlu barátom felismerik, mi az érdeke a török társadalomnak. Én magam azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a török társadalom, Törökország igazi érdeke az, hogy jó kapcsolata legyen az Európai Unióval, és hogy egyszer... ki tudja, valamikor a jövőben, az EU tagjává válhasson. Ez azonban szorosabb kapcsolatokat és az európai vívmányok teljes körű elfogadását, aláírását jelenti. Had emlékeztessem, arra, hogy az európai vívmányok természetesen a tengerjogi nemzetközi egyezményből is állnak. Vagyis Törökországnak végül csatlakoznia kell hozzá.

A feltáró tárgyalásokhoz érkeztünk el, amelyek öt év után először folytatódtak. Mit vár a folyamattól? Mit tart reálisnak?

Egyet kell értsek azokkal, akik szerint ez egy fontos lépés. De ha megengedi, azt kell mondjam, nem nagy lépés. A feltáró tárgyalások nem egyeztetések, vagy nagyköveti szintű tárgyalások, amelyek megpróbálják meghatározni a feltételeket, hogy aztán majd valódi tárgyalások legyenek. Ez most az első találkozó volt öt év után. Legyünk őszinték, Törökország függesztette fel 2016-ban a találkozókat, és nem a görögök, ahogy ők állítják. De lépjünk ezen túl. Az a fontos, hogy folytatták, most ezt volt az első találkozó. Persze értem, hogy ez most csak egy "újratalálkozás" volt. Meg kell várni, mi lesz belőle.

Mik a határvonalak, az úgynevezett red line-ok az ön szemében? Vannak egyáltalán?

Ne a vörös vonalakkal határozzunk meg egy érvet, hanem próbáljuk meglátni a dolgok pozitív oldalát! Törökország végül úgy döntött, hogy a puskaporos diplomácia sehova sem vezet, így visszatértek ahhoz a törekvéshez, hogy egyetértésre jussanak Görögországgal, Ciprussal és az EU-val. Ezt rendkívül fontosnak tartom, és remélem, hogy tudunk rá építeni.

Ebben az összefüggésben, a múlt héten Görögország kiterjesztette területi vizeit a Nyugat és a Jón-tenger felé, és úgy nyilatkozott, hogy ezt keleti irányban is tervezi. Ön most, a katonai akcióval újfent fenyegetőző Törökország tükrében is kitart emellett?

Azt kell mondanom, hogy ezt Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök még 2020 augusztusában jelentette be. Az ország felségvizeinek kiterjesztése saját joga. Nem olyanfajta jog, amiről bárkivel tárgyalni kell. Ez Görögország szuverén joga, és Görögország élni fog vele, amikor megfelelőnek tartja az időpontot. Ettől eltekintve, ez alapján sem Törökországgal, sem mással nem lesz tárgyalás.

Ha a Földközi-tenger keleti részével kapcsolatos különbségeket nézzük Görögország és Törökország között, akkor természetesen elsősorban a természeti erőforrások feltárására koncentrálunk. Láttuk, hogy Görögország számos megállapodást kötött a régió több szereplőjével, köztük Izraellel, Egyiptommal. Ez azt jelenti, hogy Görögország tovább tud lépni, akár Törökország nélkül?

Mi nem akarjuk kizárni Törökországot semmiből. Ez abszolút helytelen, mert pont az ellenkezőjéről van szó. Mindenbe be akarjuk vonni Törökországot. De a szabályrendszer alapján, amely a nemzetközi jog szabályaira épül, Görögország szívesebben ápolna szívélyes, kölcsönösen előnyös kapcsolatot Törökországgal. Szerintem ez előrelépés Görögország számára. Előrelépés Törökország számára. Ez lehet mindenki számára az "előre".

Európán túl jelenleg változás zajlik az Egyesült Államokban, új kormány állt fel. Tudjuk, hogy Erdogan éppen egy nagyon jó barátját veszítette el a Fehér Házból. Mit gondol, az új adminisztráció kedvezőbb lesz Görögország érdekeinek szempontjából?

Mi nem szívességeket várunk az új amerikai adminisztrációtól. Donald Trump és Recep Tayyip Erdogan elnök barátságáról szólva azt kell mondanom, hogy Görögországnak egyáltalán nem volt baja Pompeo miniszterrel, éppen ellenkezőleg. Mike Pompeo hatalmas megértésről adott tanúbizonyságot, ami ezt a régiót, a problémáit illet, és bármit, ami próbált tenni, pozitív fogadtatást kapott görög részről. Az új Biden-kormány pedig olyan emberekből áll, akik mély ismeretekkel rendelkeznek a Balkánon, Délkelet-Európában, akik tudják, mi a helyzet a helyszínen. Már nagyon várjuk a velük való munkát, még egyszer mondom, nem azért, mert szívességeket várunk tőlük, de a régiót ismerő szakemberekkel való együttműködés rendkívül hasznos lesz a fennálló különbségek megoldásában."

Sok vezető politikus, uniós vezetők hangsúlyozzák, hogy külpolitikai együttműködés a céljuk az új adminisztrációval, a transzatlanti kapcsolatok új érájában. Mit jelent ez az Ön számára?

Legyünk őszinték. Nagyon fontos, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok ugyanazon az oldalon álljon. Végül is ugyanazokban a szabályokban és elvekben hiszünk. Tehát nagyon fontos, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, és bármilyen különbség is legyen, megpróbáljuk feloldani őket és együtt haladni. Az USA és az EU között mély a megértés. És szerintem erre lehet építeni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szijjártó: az izraeli kollégák megköszönték, hogy vétóztunk

Kedden a szenátus elé kerül a Trump elleni vádeljárás

Mission impossible: az uniós fődiplomata moszkvai útja