A megkérdezettek kétharmadának van személyes fenntartása a vakcinákkal szemben, viszont kevesebb mint a felük mondta azt, hogy befolyásolja a döntését az oltóanyag származási országa.
HIRDETÉSNovemberhez képest nőtt az oltási kedv Magyarországon, mivel a bizonytalanok táborából többen döntenek most már mellette. Azonban az elutasítók tábora változatlan: 36 százalék nem adatná be magának a vakcinát - derül ki az Opinio piackutató alkalmazás 1475 fős, 16 és 59 év közötti állampolgárt bevonó, országos reprezentativitású felméréséből.
Míg november közepén az Opinio felmérése szerint mindössze 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát, január közepén ez 25 százalékra nőtt. Nem változott viszont a nemmel válaszolók aránya: továbbra is 36 százalék. A változás annak köszönhető, hogy a bizonytalanok táborából most, az oltási program indulása után pár héttel, többen döntöttek úgy, hogy kérik a vakcinát.
Az oltást a legmagasabb arányban a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők utasítják el. A legmagasabb oltási hajlandóságot a budapestiek és a diplomások körében mérték. A felmérésből kiderül az is, hogy az életkor növekedésével nő az elfogadottság, de jelentős eltérés csak csak a legfiatalabbak esetében van.
Az emberek felének nem számít, hogy honnan jön az oltás
A novemberi felméréshez képest változásnak értékelhető az is, hogy az oltással kapcsolatos döntésben csak a válaszadók 47 százalékát befolyásolja a vakcina származásai országa. Novemberben a magyar és az amerikai oltás volt az, amit a legtöbben (körülbelül a válaszadók harmada) beadatott volna magának. Az orosz vakcinát a válaszadók 7, a kínait a válaszadók 4 százaléka nem utasította el.
A januári felmérésből az is kiderült, hogy az oltásról a döntést elsősorban a szakszerűen összeállított, részletes és a széles nyilvánosság számára elérhető információk befolyásolják (82%). A döntéshez forrásként a válaszadóknak csak 13 százaléka jelölte meg az oltásról szóló sajtóhíreket.
Az oltást elutasítók 58 százaléka nem tartja biztonságosnak az oltást. 45 százalékuk érzi úgy, hogy nem áll rendelkezésére elég információ a felelős döntés meghozatalához. Minden negyedik oltást elutasító megjelölte azt a választ is, hogy "nem hisz az egész koronavírusban".
Bizonytalanság fenntartások az oltással szemben
Rendkívül kevesen (5 százalék) szerint nincs egészségügyi kockázata az oltásnak. Azt viszont, hogy ilyen egészségügyi kockázata van a válaszadók 40 százaléka nem tudja megítélni a saját bevallásuk szerint.
A megkérdezettek kétharmadának van személyes fenntartása a vakcinával. A legmagasabb arányt a szakmunkás végzettségű válaszadók (75 %), a legalacsonyabbat a diplomások (50 %) körében mérték.
A legnagyobb arányban azt jelölték meg az oltással szembeni bizalmatlanság okának, hogy nem volt elég idő az alapos kipróbálásra (72%), illetve azt, hogy túl gyors volt a fejlesztési fázis, így nem sikerülhetett tökéletesre a vakcina (64%). A megkérdeztettek több mint fele (52 %) véli úgy, hogy súlyos mellékhatásai lehetnek az oltásnak.
A magyarok többsége az internetről tájékozódik járványügyi kérdésekben
A felmérés szerint a 16-59 év közöttiek csaknem kétharmada érzi tájékozottnak a vírushelyzettel kapcsolatban. Háromnegyedük internetes portálokról szerzik be az információkat, a tévéműsorokat a válaszadók fele jelölte meg tájékozódási pontként.
A megkérdezettek körülbelül kétharmada szerint a hiteles szakértők nyilatkozatai (67%) és a nyilvánosság számára elérhető részletes ismertető anyagok (64%) segítenék leginkább a tájékozódást.
Oltási kérdésekben a legtöbben a házi- és szakorvosukhoz fordulnának.
A megkérdezettek csaknem kétharmada mondta azt, hogy nehezen igazodik el a nyilvánosságban megjelenő az oltásról szóló információk között. Köztük az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára lenne a legfontosabb egy konzekvens kommunikáció.