November elején több mint 15,4 millió nyércet mészároltak le, mert a szervezetükben megjelent, az antitestre ellenálló mutáns koronavírus embereket fertőzött meg. A kapkodva eltemetett nyércek azonban újra kísértenek.
HIRDETÉSDániában újra kísértenek a nyércek: négymillió, tömegsírba temetett tetemet fognak kihantolni egy potenciális környezeti katasztrófa megelőzése érdekében.
A kisebbségi szociáldemokrata kormány erről a törvényhozás munkájában részvevő összes párttal megállapodott.
Az exhumált nyérctetemeket hulladékégetőkben fogják elhamvasztani. Erre csak májusban kerül majd sor, amikor elmúlik annak a veszélye, hogy a koronavírus-fertőzés az állatokról átterjedhet az emberre.
„A hat hónap soknak tűnhet, én is szeretném felgyorsítani ezt a folyamatot, de ez a legbiztonságosabb megoldás. Csak így előzhetjük meg, hogy az állatok kihantolásában részvevő személyzet ne fertőződjön meg” – írta a kormány nevében kiadott közleményében Rasmus Prehn, mezőgazdasági miniszter.
A döntés azok után született meg, hogy a sekélyre hantol tetemeket megjelentek a talaj felszínén. Testük ugyanis felfúvódott.
A dán kormány novemberben rendelte el az ország teljes nyércpopulációjának lemészárlását, miután az állatok mutáns koronavírussal fertőztek meg embereket.
A prémjükért tenyésztett, kiváló minőségű dán nyércek világszerte keresettek voltak. Az országban 6000 embert élt nyérctenyésztésből, az ebből származó exportbevétel pedig meghaladta az évi fél milliárd eurót (180 milliárd forintot).
November 4. óta Dániában több mint 15,4 millió nyércet öltek le. A testükben kimutatott koronavírus mutációja ellenálló volt az antitestekre, ezért félő, hogy a védőoltás is hatástalannak bizonyult volna a mutáns vírussal szemben.
A mészárlás után négymillió nyérctetemet a hadsereg tulajdonában levő területen hantoltak el Nyugat-Dániában.
A környéken élők azonban nyomban tiltakoztak, mert attól tartottak, hogy a tetemek megfertőzhetik ivóvíz-forrásaikat.
A hatóság azzal csillapította a kedélyeket, hogy elrendelte a talajvíz folyamatos ellenőrzését.
A dán nyércállomány elpusztítása később komoly vitákat okozott, mert mint kiderült: az intézkedésnek nem volt semmilyen jogalapja. A mezőgazdasági miniszter lemondott, az ellenzék pedig Mette Frederiksen miniszterelnök fejét is követelte.
Egy kihalt koldingi nyérctelepen tett látogatása után Frederiksen a könnyeivel küszködve kért bocsánatot azért, ahogy a kormány a válsághelyzetet kezelte.
A dán parlament csak most fogadott el egy törvényt, amely megteremti a nyércek esetleges jövőbeni lemészárlásának jogi feltételeit, és egyidejűleg kárpótolja a károsult tenyésztőket.