Az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért járó uniós elismerést október végén ítélte oda a hónapok óta kitartóan tüntető belarusz ellenzéknek az Európai Parlament.
HIRDETÉSMegérkezett a belarusz ellenzék küldöttsége Strasbourgba, hogy átvegye a Szaharov-díjat az Európai Parlament elnökétől. David Sassoli szerdán délben adja át az elismerést, amellyel az emberi jogok és a gondolatszabadság védelmében folytatott küzdelmet díjazza az európai törvényhozás.
Az idei díjazottról október végén döntött a házelnök és a frakcióvezetők.
Az ünnepélyes díjátadón a vitatott belarusz elnökválasztás után megalakult ellenzéki Koordinációs Tanács képviseli az eredmény ellen ötödik hónapja tiltakozókat, akik közül ezreket vitt el, kínzott meg a rendőrség az elmúlt hónapokban.
Az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, David McAllister azt mondta hétfőn, hogy ezzel a díjjal a belaruszok bátorsága és rendíthetetlensége előtt tisztelegnek, az előtt az elszántság előtt, amellyel méltóságukért, szabadságukért és a demokráciáért küzdenek.
A majdnem 30 éve regnáló Aljakszandr Lukasenka elnök egyik kihívója Veronika Cepkalo volt az augusztusi elnökválasztáson. Az Európai Parlamentben arról beszélt hétfőn, hogy az idei választási kampány legfontosabb kérdése az volt, minek csinálják ezt az egészet, hiszen úgyis veszíteni fognak, ez tiszta sor. "Lukasenka 26 éve elcsalja a választásokat, és most is így lesz. Csakhogy az emberek monstanra rájöttek, hogy senki sem fogja helyettük megvívni ezt a harcot."
Eközben a belarusz ellenzék vezére, az elnökválasztáson vélhetően győztes, Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja a német államfővel találkozott, hogy arra kérje, Németország vegye nagyobb nyomás alá Lukasenka elnököt, aki nem hajlandó lemondani.
Habár a belarusz államfő szerint a koronavírus-járvány csak hisztéria - többször is elmondta, hogy ha az ember elég vodkát iszik, semmi baja sem lehet -, most mégis meglátogatott Covid-betegeket Minszkben. A lakosság követeléséről nem vesz tudomást, a lemondását követelő tüntetések elfojtása volt a cél az elmúlt hónapokban.
A karhatalom brutalitása ellen a nemzetközi közösség többször is tiltakozott az ősszel, de csak annyit ért el, hogy a rohamrendőrök és a civil ruhás ügynökök nőket egy ideig nem bántottak, és nem vettek őrizetbe a hétvégi, több tízezres tüntetéseken. Az Európai Unió szankciókat is kivetett a belarusz vezetésre október elején.