EU-csúcs: Orbán brüsszeli partraszállásán innen és túl

HIRDETÉS

A koronavírusjárvány kezdete óta először találkoznak személyesen az Európai Unió tagállamainak vezetői. Négy fő téma van terítéken: a hétéves költségvetés, az Új Generáció Alap és a jogállami mechanizmus; a koronavírus-járvány kezelésének az összehangolása, az uniós klímaterv, illetve a közös külpolitika, különös tekintettel Törökországra és Belaruszra. Nem lesz szavazás ugyanakkor az Egyesült Királysággal kötendő szabadkereskedelmi egyezségről, az erről szóló tárgyalásokat ugyanis vasárnapig meghosszabbították, miután az álláspontok még mindig nem közeledtek eléggé. Bár Magyarországon mindenki a jogállamisági mechanizmus és a költségvetés körüli tárgyalásokra figyel, más tagállamokban, például a soros elnökséget betöltő Németországban sokan úgy vélik, hogy ezek eltörpülnek az EU valóban súlyos problémái mellett.

1. Költségvetés és jogállami mechanizmus

Szerdán először kiszivárgott, majd nyilvánosságra került az a kompromisszum-tervezet amelyet, a német elnökség tárgyalt le a magyar és a lengyel kormánnyal. Ennek a lényegi tartalma a következő:

• életbe lép a jogállamisági mechanizmus, az EP által jóváhagyott normaszöveg nem változik
• "kötelező érvényű" magyarázó szöveg születik arról, hogy az EP kérésére viszonylag tágra szabott jogállamiságot hogyan kell értelmezni, és ez pontosítja, hogy csak az uniós költségvetés védelme érdekében lehet vizsgálni a jogállamisági feltételek teljesülését.
• a rendelet életbe lépése előtt egyfajta előzetes normakontrollra küldik azt az Európai Unió Bíróságához, amely dönt arról, hogy a jogállamisági mechanizmus ütközik-e az uniós alapszerződésekkel. Ez a legtöbb értelmezés szerint a 2022-es magyar országgyűlési választás utánra tolja a jogállamisági mechanizmus alkalmazhatóságát.

A fő kérdés:

Elfogadják-e a halasztást a jogállamisági mechanizmus mellett erősen kiálló országok, illetve azok vezére, Hollandia?

• Mark Rutte holland miniszterelnök három szempontot említett, amikor megérkezett a csúcsra.
• Az Európai Parlament fogadja el a megállapodást.
• Az Európai Tanács jogi szolgálata vizsgálja meg a megállapodást, és adjon garanciát arra, hogy az jogilag nem szűkíti érdemben a mechanizmus alkalmazását.
• Rutte garanciát akar, hogy a mechanizmus, amennyiben az Európai Unió Bírósága nem meszeli el, visszamenőleg arra az időszakra is vonatkozni fog, amíg a bírósági felülvizsgálat tart.

2. Járványkezelés és vakcina

Megegyezés jöhet egy koordinált oltási programról, az EU-n belüli utazási korlátozások feloldásáról a turizmus megmentése érdekében, az egyéb korlátozások összehangolt feloldásáról. Szó lehet közös tesztelési keretrendszer kialakításáról és szegényebb - elsősorban afrikai - országokban a vakcinaprogramok támogatásáról.

3. Klímapolitika

A koronavírus-válságból való kilábalást nehezíti, hogy azt úgy kellene végrehajtani, hogy a környezetszennyező energiaforrásokat zöld energiaforrásokkal váltsák ki, ellenkező esetben rendkívül kellemetlen következményekkel számolhat a Föld és Európa is.

A Bizottság az üvegházi gázkibocsátás 55%-os csökkentését szorgalmazná 2030-ig, a korábban vállalt 40 százalékkal szemben. (Környezetvédelmi szervezetek szerint 65%-ra lenne szükség a katasztrófa elkerüléséhez.)

A vita nem csak a számokon mehet, hanem azon is, hogy például Bulgária a szénenergia kiváltása érdekében ideiglenesen zöldenergiának számítaná a földgázerőműveket, Magyarország pedig az atomerőműveket, vagyis az uniós klímatámogatásokat szeretnék súlyosan szennyező beruházásokra költeni azzal, hogy így is csökken az üvegházi gázkibocsátás. Magyarország, Lengyelország és Csehország a gazdaság zöldítésére rendelt Modernizációs Alap bővítését is szeretnék elérni, vagyis több pénzt kérnek a zöld célok megvalósítására.

A fő kérdés:

Milyen klímacélokat állapítanak meg? Mi lesz a nukleáris és a földgázalapú energia besorolása? Kapnak-e pluszpénzt a feltételek teljesítésére, akik kérnek, és mennyit?

4. Uniós külpolitika, Törökország és Belarusz

Joe Biden megválasztásával változások állnak be az EU-USA kapcsolatokban, részben ezeknek a változásoknak a megbeszélése van napirenden. Másrészt a Földközi-tenger ásványkincseivel kapcsolatos konfliktus, amelyben Görögország szeretné, ha az EU határozottan kiállna mellettük, és elítélné Törökországot, valamint hathatós szankciókat is kiszabnának. Ugyanakkor Törökország még mindig sakkban tartja Európát menekültügyben.

A vitatott augusztusi elnökválasztás óta forrongó Belarusz ügyében az a kérdés, lesznek-e újabb szankciók, tesz-e az unió határozottabb lépéseket az emberi jogokat egyértelműen két lábbal tipró Lukasenka-rezsim ellen.

Itt a lengyelek és a balti államok szorgalmaznak határozottabb fellépést.