Az emberi jogok világnapján két szakértőt kérdeztünk arról, hogyan csorbította az alapjogainkat a koronavírus-járvány. A gyülekezési jog korlátozásától a vakcinák elosztásáig számos területen tapasztalhatók visszaélések.
HIRDETÉSMozgásszabadság, véleménynyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egészséghez való jog, oktatáshoz való jog, egyenlő bánásmódhoz való jog - csak néhány példa azokból az emberi jogainkból, amelyek csorbultak a koronavírus-járvány miatt. Egyes jogok korlátozására szükség van, mások gyengülése viszont emberéleteket is veszélyeztet, és ráadásul kiküszöbölhető lenne. Az emberi jogok világnapján két szakértőt kérdeztünk az alapvető jogok aktuális helyzetéről a világban.
„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van." Így kezdődik a pontosan 72 éve elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első cikke. Az ENSZ az emberi jogok világnapjának nyilvánította december 10-ét. Az évfordulóra az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa videóüzenettel, az Amnesty International pedig különleges online fotókiállítással készült.
A nyilatkozatot aláírása óta több mint 500 nyelvre fordították le, és elveit sok ország magáévá tette, de a jogegyenlőség még nem valósult meg a világon. Sőt, az idei koronavírus-járvány sokat rontott a helyzeten.
Jogkorlátozás a védekezés érdekében
A vírus terjedésének lassítása érdekében az államok korlátoznak bizonyos alapjogokat, például a mozgásszabadságot, vagy a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadságot.
„A koronavírus-járvány elég sok kihívást jelent emberi jogi szempontból, mert a járvány szükségszerűen korlátozandóvá tesz bizonyos alapvető jogokat annak érdekében, hogy az élet és az egészség megőrzésével kapcsolatos kötelezettségét az állam megfelelően teljesítse. Az a nagyon nagy kérdés, hogy ezek a korlátozások az arányosság és szükségesség keretei között maradnak-e. Magyarán: tényleg csak azokat a szabadságainkat veszítjük el, veszi el tőlünk az állam, amelyeket feltétlenül szükséges" - magyarázta Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A gyülekezési jog korlátozásainak extrém esetei is voltak: tavasszal Magyarországon még azoknak a tüntetőknek is százezres bírságokat osztottak ki, akik az autójukban egyedül ülve, dudálva fejezték ki nemtetszésüket az egyik kormányzati intézkedést illetően.
„Itt ugye gyülekezésről volt szó, ami azonban járványügyi szempontból teljesen veszélytelen, hiszen mindenki egyedül ült az autójában. Tehát egy ilyen gyülekezés megtiltása nyilván egy aránytalan korlátozás, míg mondjuk egy hagyományos, felvonulós, Kossuth térre kimenős tüntetés esetében a korlátozás indokolt lehet járvány idején" - mondta az esetről a szakértő, majd így folytatta:
Nem kapunk elég információt
A közérdekű információhoz való jog szintén az alapjogok közé tartozik. Járvány idején pedig különösen fontos, hogy megbízható, naprakész adatokat kapjunk.
_„Ilyen helyzetben a saját hibáinak az elfedésére tud ahhoz folyamodni egy kormány, hogy korlátozza az adatokhoz való hozzáférést, vagy esetleg fenyegeti azokat, akik az adatokat közzéteszik. _Erre is láttunk példát a magyar kontextusban, mondjuk amikor a minisztérium megtiltotta a kórházaknak, hogy adatokat szolgáltassanak újságíróknak, politikusoknak, vagy amikor egy Facebook-poszt miatt volt, akihez hajnalban megérkezett a rendőrség házkutatásra és az érintett kihallgatására" - mondta Kádár András.
A helyzetet hasonlóan látja az Amensty International Magyarország igazgatója, Vig Dávid is:
Veszélyben az orvosok és az idősek
A könnyen érzékelhető korlátozásokon túl a járványnak számos más emberi jogi aspektusa is van. Kulcsfontosságú például, hogy az állam biztosítja-e a szükséges védőfelszereléseket a kórházak dolgozóinak.
„Kutatásaink szerint mára már több mint hétezer egészségügyi dolgozó halt meg a koronavírus-járvány következtében az egészségügyi szolgálata közben, amiről azt gondoljuk, hogy az egyik legfontosabb emberi jogi probléma 2020-ban" - mondta Vig Dávid.
Egy másik fontos kérdés az, hogy az idősotthonokban, szociális otthonokban az állam hogyan képes biztosítani a rábízott emberek életét és egészségét.
„Angliában március és június között több mint 25 ezer embert engedtek el a kórházból, majd szűrés nélkül, teszt nélkül kerültek át az idősotthonokba. Ennek következtében több ezren, bizonyos számítások szerint 18 ezren haltak meg ezekben az otthonokban az Egyesült Királyságban" - ismertette az Amnesty International adatait a szervezet magyarországi igazgatója.
A gazdagoknak jobbak az esélyeik
Az Amnesty International szerint a vakcinákkal kapcsolatban is globális problémák vannak. A segélyszervezet friss adatai azt mutatják, hogy eddig a világ népességének nagyjából 14 százalékát kitevő gazdag országok kötötték le a vakcinakapacitások 50 százalékát. Vig Dávid egy érzékletes példával szemléltette az egyenlőtlenségeket:
Az országokon belüli vagyoni különbségek például az oktatáshoz való jogban csúcsosodnak ki. Egyes szakértői vélemények szerint Magyarországon akár 30 ezresre is tehető azon diákok száma, akik tavasszal kiestek az oktatásból a digitális átállás miatt.
Meddig mehet el az állam?
„Emberi jogi problémaként fogalmazható meg a tavaszi kórházkiürítések során az, hogy olyanok is ellátatlanul maradtak, akiknek nem feltétlenül kellett volna. Az őszi, második hullám idején pedig az a kérdés, hogy vajon a kormányzat időben tette-e meg azokat a lépéseket, amelyek a járvány visszaszorításához szükségesek. Tehát azt az életvédelmi kötelezettségét, amely nagyon alapvető, azt megfelelően teljesítette-e" - sorolta a magyarországi járványkezelés problémáit Kádár András. Az állami lépések kapcsán sokszor egyáltalán nem egyértelmű, hogy szükségesek és arányosak-e. A szakértő szerint ennek eldöntéséhez a bíróságokra kell hagyatkozni:
„Annyi biztos, hogy egy ilyen helyzetben egy kicsit nagyobb türelemmel kell lenni a kormányzat iránt, mert a kormányzat számára is rendkívüli a helyzet. De nagyon fontos az, hogy a kormányzat ezzel a türelemmel ne éljen vissza, és megtegye azokat a lépéseket, amelyek a bizalom fenntartásához szükségesek. Például szolgáltasson megbízható adatokat, érezhesse azt a polgár, hogy ha itt valamilyen korlátozás van, akkor annak van alapja, és meg is ismerhesse, hogy mi az alapja" - tette hozzá Kádár.
HIRDETÉSNagy kérdés, hogy mi lesz a járvány után
Az sajnos egyáltalán nem biztos, hogy az emberi jogok csorbulása 100 százalékban visszafordítható a járvány végeztével. Országos és nemzetközi szinten is komoly a veszélye annak, hogy a koronavírusnak hosszabb távon is komoly következményei lesznek az alapjogokat illetően. Kínában például az emberi jogok nagyon komoly korlátozásával tudták kordában tartani a koronavírust, ami erősítheti azt a narratívát, hogy a drasztikus jogkorlátozás is elfogadható. A nemzetközi intézmények szintén veszélyben vannak:
„Az Egyesült Államok gyakorlatilag bejelentette azt, hogy kiszáll az Egészségügyi Világszervezet finanszírozásából, vagy a klímavédelemmel kapcsolatos párizsi egyezményből. Ezek olyan példák, amelyek azt mutatják, hogy az államok gyengítik ezeket az intézményeket. De látjuk ezt Oroszország és az Európa Tanács viszonylatában is. És hátMagyarország is számos olyan EU-s nemzetközi kiállást, nemzetközi nyilatkozatot torpedózott meg az elmúlt években, amivel az EU, mint nemzetközi emberi jogi szereplő pozícióját gyengítette" - mondta Vig Dávid.
Komoly veszély az is, hogy a korlátozások a veszély elmúltával, a szükségesnél jóval tovább is érvényben maradnak. Magyarországon erre már konkrét példa is volt, árulta el Kádár András:
„A tavaszi első hullám idején a börtönökben a hozzátartozói látogatásokat egy idő után teljesen leállították. Ami nyilván akkor, amikor egy járvány felfutó időszakban van, vagy nagyon magasak a számok, teljes mértékben indokolható. Viszont nyáron, amikor napi néhány megbetegedés volt az országban, nem állították vissza a hozzátartozói látogatás lehetőségét. Egész nyáron folyamatosan fenntartották a látogatási tilalmat, ami azt jelenti, hogy egyes fogvatartottak most már lassan egy éve nem láthatják a hozzátartozóikat, és gyerekek, szülők, házastársak sem találkozhatnak a szerettükkel. Itt megint az arányosság kérdése merül fel. Amikor a kórházakban, idősotthonokban már lehetséges volt a látogatás, a börtönökben akkor sem. Nyilván nem függetlenül attól, hogy a látogatások terhet jelentenek a büntetés-végrehajtási szervezetnek. Természetesen más területen is elképzelhető, hogy lesznek ilyen törekvések, ezért résen kell lenni."