Titkolják a közép-európai országok az EU-támogatások elköltését

HIRDETÉS

Összesen 671 milliárd eurót oszt szét a tagállamok között ez Európai Unió annak érdekében, hogy a tagországok egy fenntarthatóbb gazdaságot építsenek fel a koronavírus által okozott visszaesés után. (A csomag részleteiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.) De a közép- és kelet-európai országok vezetői szinte semmilyen információt nem adnak erről saját polgáraiknak.

A CEE Bankwatch nyolc országban vizsgálta, hogy a választók mennyi tájékoztatást kapnak kormányaiktól a támogatásokkal kapcsolatban. Az EU ugyan előírja a tagországoknak, hogy kezeljék partnerként az embereket, de a kormányok többsége nem egyeztet a polgáraikkal, hogy mire is szeretnék a támogatásokat elkölteni. Mivel a kormányok titkolják a terveket, így csak néhány állami szereplő tudja befolyásolni, mire is költsenek.

A vizsgálat készítői azt is megjegyezték, hogy a kevéske nyilvános adatból az derül ki, a kormányok tervei között nem szerepel a 2030-as klímacélok elérése. Nem csökkentik a fosszilis energiahordozók kiváltását, és a legtöbb elképzelés semmit nem tesz azért, hogy a gazdaság kevésbé terhelje a környezetet.

A régió államai közül Lengyelország kapja a legtöbbet, 23,1 milliárd eurót, de a Bankwatch összegzése szerint egyetlen minisztérium sem hozta nyilvánosságra a terveit. Az elemzés szerint a támogatásokat eltérítik, és olyan projektekre fordítják, amelyeket az EU nem támogatna.

Románia 13,8 milliárdot kap, az erről szóló egyeztetéseket zárt ajtók mögött tartották.

Magyarország 6,3 milliárdot kap, de még nem tartottak nyilvános konzultációt vagy közmeghallgatást, és az érintetteket sem kérdezték meg, állítja a Bankwatch. A jelentés készítői szerint csak akkor lesz valamirevaló társadalmi egyeztetés, ha az Európai Bizottság kikényszeríti azt. 

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a tagállamok kormányai tudják a legjobban, milyen intézkedésekre van szükség.