Egy Lappföldön élő magyar szerint a legsúlyosabb korlátozás, hogy már éjfélkor be kell zárni a szórakozóhelyeket. Egy nap alatt mégis csak százzal nőt a fertőzöttek száma, nem 6500-zal, mint Magyarországon.
HIRDETÉSA magyarországi járványmutatók romlásával egyre többen keresik az egészségügyi válsághelyzet okait és a követendő pozitív példákat. Európában, bár lassabb ütemben, de szinte mindenfelé megugrott a napi halálozások száma, így kivételesen érdekes lehet, hogy mit tesznek azok az országok, amelyek még tartják magukat. Finnországban az elmúlt 14 napban a halálozások arányszáma százezer főre vetítve 0,2 volt, míg Magyarországon ez a mutató 13,3, azaz több mint 66szorosa a finn adatnak.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által készített és folyamatosan frissített térképen is jól látszik, hogy mindössze egy olyan régió van, ahol 100 ezer lakosra 25-nél is kevesebb fertőzött jut, ez pedig Finnországban van. Arról nem is beszélve, hogy a skandináv állam többi részét is sárgával jelölték, szóval körülbelül minden kétezredik ember került kapcsolatba a vírussal. Ez Európában a legalacsonyabb szám. Jelenleg a koronavírusos esetek száma a 20000-hez közelít, eddig 371-en vesztették életüket a betegség következtében. Mindig egyszámjegyű a napi új halottak száma, míg Magyarországon már száznál is több életet követel a járvány naponta.
De vajon minek köszönhető ez?
A helsinki kormány - ellentétben a tavaszi első hullámmal - ezúttal nem vezetett be szigorú szabályozásokat. A finn ,,operatív törzset" például össze se hívták újra. A legtöbb járványügyi intézkedésről a megyei, vagy önkormányzati testületek döntenek, de egyelőre úgy tűnik, hogy a főváros kivételével sehol sem tartották szükségesnek a szigorításokat.
Rendezvényeket mindenfelé lehet tartani, a kulturális intézményekben viszont arra kérik az embereket, hogy hagyjanak ki egy széket, ha ez megoldható. Országon belül teljesen szabad a mozgás és ellenőrzött körülmények közt a nemzetközi turizmus is újraindulhatott. November végétől 3 napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel bárki beléphet az országba és a határokon ellenőrzik a beutazók egészségi állapotát. Délről, a balti állampolgároknak pedig határellenőrzés sem lesz.
,,Nem félnek az emberek, csak idegesíti őket hogy éjfél után már nincs semmi nyitva."
Barna Nóra évek óta él a finnországi Imatrában, 250 kilométerre a fővárostól, közel az orosz határhoz. Szerinte a járvány csak nagyon kevés területen változtatta meg az emberek életét. Nem beszélnek róla folyton, és a legtöbb korlátozás inkább ajánlásként van megfogalmazva. Mivel finn állampolgárságú párjával mostanában a magyar kürtőskalács hírét és ízét viszik el a sarkifény világába, rendszeresen járnak vásárokba.
Igen, ott még vásárok is vannak, ráadásul ezen a képen jól látszik, hogy mekkora sikere van az erdélyi édességnek. Az emberek a társasági távolságra fittyet hányva állnak sorba, magyar szemnek megdöbbentő módon maszk nélkül. Nóra szerint ez teljesen természetes, hiszen csak azokon a településeken kötelező maszkot húzni, ahol gyorsabban terjed a járvány, és a legtöbb esetben akkor is csak zárt térben vagy a tömegközlekedési eszközökön. A helyzetet rendszeresen felülvizsgálják az egészségügyi hatóságok és csak akkor szigorítanak, ha nagyon szükséges.
Nóra azt is elmesélte az Euronewsnak, hogy az 5 és félmilliós Finnországban naponta 10-15 ezer tesztet végeznek. Ha valakinél felmerül a fertőzésgyanú, azonnal térítésmentesen letesztelik, ha viszont csak önszántából szeretne átesni egy PCR-vizsgálaton, hogy külföldre utazhasson jobban a zsebébe kell nyúlnia. Az állami kórházakban ugyanis 260 euróba, vagyis majdnem 100 ezer forintba kerül egy koronavírus-teszt. A kontaktkutatást komolyabban veszik mint Magyarországon. Ha egy finnről kiderül, hogy pozitív, mindenkit aki kapcsolatba lépett vele karanténba zárnak és megvizsgálnak. Nem csak arra kérik, hogy két hétig maradjon otthon, mert nincsen orvos, aki foglalkozzon vele.
Ezt leszámítva Nóra is egyetértett abban, hogy a finn csoda oka: a csoda. A legtöbb helyi amiatt panaszkodik, hogy az éttermek és a szórakozóhelyek csak éjfélig lehetnek nyitva. Így pedig a vendéglátásban sem volt szükség nagyobb elbocsátásokra. Kivéve Lappföldön, ahová télen sokezer külföldi turista érkezik, hogy meglátogassa az ,,igazi" Télapó, Joulupukki otthonát. Idén viszont a manók szabadságot kaptak, negyedházon pöfög el a Mikulásgyár és valószínűleg az ősszakállú sem indul világkörüli turnéra.
A finn-magyar kürtőskalács csapatnak jó hír, hogy Imatrában még a karácsonyi vásárt sem fújták le, így jövő héten kezdődik a kavalkád. Sőt Nóra szerint ez nem minden:
Jöjjön a titok
Ezzel a cikkel legrosszabb esetben irigységet keltettünk az olvasókban, nem pedig támpontot adtunk. De mielőtt mindent a szerencse számlájára írnánk, Nóra élettársa, a rendszeresen Janikaként emlegetett Jani Hjerppestä megmenti a riportot és lerántja a leplet a finnek titkáról.
Ők nem rajonganak egymásért. A finnek mióta világ a világ nem ölelgetik, vagy puszilgatják egymást. Számukra a távolságtartás nem egy járványügyi előírás, hanem életforma. Eleve az alacsony népsűrűség miatt kisebbek az összejövetelek is és ha hetekig nem kel fel a nap, inkább nem is találkoznak egymással.
Szóval ha a magyarok is szeretnének karácsonyi vásárt, céges bulit és romantikus éttermi vacsorát, jobb ha megfogadják egyik nyelvrokonunk, Janika jótanácsát: legyen távolságtartó!