NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A világ legsúlyosabb metróbalesete 25 éve történt Bakuban

A bakui metró napjainkban és az 1995-ben kiégett metrókocsi
A bakui metró napjainkban és az 1995-ben kiégett metrókocsi Szerzői jogok EN
Írta: Gábor ÁcsEuronews/MTI/Facebook/Twitter/Wikipedia
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Emberi tévedések láncolata miatt fokozódott tömegkatasztrófává az 1995-ös bakui metrótűz.

HIRDETÉS

A huszonöt évvel ezelőtt történt bakui metrótűz minden idők legsúlyosabb metróbalesete a világon. Az azerbajdzsáni főváros földalatti vasútjának egyik szerelvényén az alagútban, két állomás között keletkezett tűzben 289 ember vesztette életét és 270 utas sérült meg vagy szenvedett füstmérgezést

1995. október 28-án, a szombat esti csúcsforgalomban az egyik öt kocsiból álló, zsúfolt szerelvény éppen elhagyta az északi vonal Ulduz állomását, amikor az utasok füstszagot éreztek, majd fehér füstöt láttak, amely feketére változott.

A negyedik vagon alatt, a forgózsámoly rögzítésénél az elektromos vezeték rövidzárlata miatt tűz keletkezett, s a vonat 200 méter megtétele után, az alagútban megállásra kényszerült.

Elfelejtették kikapcsolni a sínekben az áramot

A vezető azonnal értesítette az ügyeletest, de az a fejetlenség közepette elfelejtette kikapcsolni az alagút odalában futó, harmadik sínnek nevezett magasfeszültségű vezetéket. 

A vezető viszont lekapcsolta a szerelvényben az áramot, így a kétségbeesett, füstben és az égő műanyagokból felszabaduló szén-monoxidban fuldokló utasok kézzel próbálták kinyitni az ajtókat, ami a tolongásban nem mindenütt sikerült.

A szellőző a menekülők felé fújta a füstöt

A sötétben eluralkodott a pánik, sokan az ablakokat kitörve akartak szabadulni, az egyik túlélő szerint az emberek egymás hegyén-hátán potyogtak ki a kocsikból.

A tűz kitörése után mintegy negyed órával beindították a szellőzőberendezést, de tévedésből rossz irányban, s a ventilátorok éppen az alagútban a következő, majdnem két kilométerre fekvő állomás felé menekülők irányába fújták a füstöt.

Rossz helyre küldték a mentőket

Az utasok közül sokan az oldalt futó, feszültség alatt maradt sínbe botolva szenvedtek halálos áramütést, ráadásul amikor a túlélők megérkeztek a következő metróállomásra, nem részesültek azonnali orvosi ellátásban, mert a mentőket az előző állomásra küldték.

A hatóságok eleinte próbálták kicsinyíteni a katasztrófa méretét, az első jelentések még csak két halottról és száz füstmérgezésről számoltak be.

Halálos csapda

Másnapra beismerték, hogy a szerencsétlenség 289 emberéletet követelt, az áldozatok közül 28 gyermek volt, többségüket a halálos csapdának bizonyult szerelvényben találták meg, ahol a tolongásban és pánikban halálra taposták őket.

Az előző hónapokban elkövetett merényletek miatt kezdetben most is azt feltételezték, hogy a tüzet robbanószerkezet okozta.

A főmérnököt és a főválókezelőt ítélték el

A külföldi szakértők bevonásával létrehozott vizsgálóbizottság azonban néhány nap után megállapította, hogy műszaki hiba történt, amelyért az elavult, a szovjet időszakból származó berendezések és metrókocsik okolhatók.

A szerencsétlenség miatt két ember került bíróság elé, a metró főmérnökét 15, a főváltókezelőt 10 év börtönre ítélték.

Elavult szerelvények és berendezések

Az akkor még szovjet tagköztársaság Azerbajdzsán fővárosában 1951-ben kezdtek bele a metró megépítésébe, az első, 6,5 kilométer hosszú vonalat 1967-ben avatták fel.

A hálózat a hetvenes-nyolcvanas években tovább bővült, de karbantartási munkákat nemigen végeztek. 

Egyre gyakoribb üzemzavarok

Az elavult szerelvények és berendezések miatt egyre gyakoribbak lettek az üzemzavarok. A helyzet csak rosszabbodott a Szovjetunió felbomlását követő zűrzavar, a gazdasági nehézségek súlyosbodása miatt. 

A bakui metróban 1994-ben kétszer is pokolgépet robbantottak - vélhetőleg Heydar Aliyev államfő politikai ellenfelei -, ezek a merényletek húsz halálos áldozatot követeltek.

A New York-i, a párizsi és a londoni metrótragédiák is súlyosak voltak

A bakui az eddigi legsúlyosabb metróbaleset a világon. Ezt megelőzően 1918-ban 97-en haltak meg, amikor kisiklott a New York-i metró egyik szerelvénye, 1903-ban a párizsi földalattiban támadt tűzben 84 ember vesztette életét, 1975-ben Londonban 43 utas lelte halálát, amikor egy zsúfolt szerelvény túlszaladt a végállomáson és a falnak ütközött.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Legkevesebb 23 halálos áldozata van a mexikói metróbalesetnek

Halálos metróbaleset Mexikóvárosban

Lövöldözés volt a New York-i metróban, keresik a tettest