A Fővárosi Főügyészség négy férfi ellen emelt vádat, több mint 500 millió forintos túlszámlázás miatt.
HIRDETÉSAz Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján emelt vádat a Fővárosi Főügyészség négy férfi ellen, aki túlszámlázással 536 millió forintos kárt okozott játszóterek felújítására szolgáló uniós támogatások felhasználása során - közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
A bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre.
A vádirat szerint egy 59 éves férfi, aki egy pályázatírással is foglalkozó céget vezetett, 2007-ben megtudta, hogy 2008-ban európai uniós támogatások igényelhetők kültéri játszóterek kialakítására, illetve korszerűsítésére. Elhatározta, hogy a támogatási rendszert kijátszva, valótlan árajánlatok alapján, eltúlzott összegekre fog pályázni; az üzletbe bevonta munkatársait, egy 42 éves és egy 41 éves férfit, illetve egy 64 éves üzletembert, aki kifejezetten a későbbi kivitelezésekre alapított egy új céget.
5000 lakosnál kisebb lélekszámú településeket kerestek meg azzal a lehetőséggel, hogy az önkormányzat számára pályázati pénzből, lényegében ingyen felújítják a játszótereket. A vádlottak kialakítottak egy rendszert, amelyben jelentősen túlárazott ajánlatokat kértek be más cégektől, és ezeket felhasználva pályáztak egy budapesti központi hivatalnál a támogatásokra, amelyeket el is nyertek. A kivitelezést hatvan önkormányzat esetében a benyújtott számlákon szereplő összegnél sokkal kisebb ráfordítással valósították meg.
A vádlottak ezzel mind a magyar, mind az uniós költségvetést megkárosították. Ezek a felújításokat 75-25 százalékban finanszírozták - ismertette a főügyész. Ibolya Tibor közölte, az ügyészség - bár erre jogszabályi kötelessége nincs - minden OLAF-ajánlás alapján büntetőeljárást indít.
Az OLAF igazgatója, Ville Itälä a múlt hónapban azt mondta az Euronews-nak, hogy nagyobb ügyek miatt kapott hatalmas pénzügyi büntetést Magyarország az Uniótól, azonban azt nem árulta el, milyen ügyekről van szó.
Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Európai Csalás Elleni Hivatal az elmúlt négy évben. A strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak.