Az Európai Bizottság jogállamsági jelentése is szóvá tette a Varga Zsolt András megválasztása körüli visszásságokat.
HIRDETÉSA magyar Országgyűlés megválasztotta a Kúria elnökének Varga Zsolt Andrást, Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettesét és volt alkotmánybírót.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi karának egykori dékánjának kinevezése Darák Péter megüresedett posztjára ellentmondásos döntésnek számít, az Európai Bizottság jogállamisági jelentése, már az ennek előfeltételét megteremtő jogszabálymódosításokat is aggályosnak találta.
Varga Zsolt András kinevezését a bírósági szervezet igazgatását felügyelő Országos Bírói Tanács sem támogatta. Vadász Viktor, az OBT tagja az Euronewsnak elmondta, hogy a a jelölt szakmai kvalitásainak elismerése mellett azért nem támogatták a kinevezését, mert nincs rendes bíróságon szerzett tárgyalótermi gyakorlata, ami példa nélküli a Kúria - korábban Legfelsőbb Bíróság - rendszerváltás óta eltelt történetében, illetve azért, mert a Parlamentnek kétszer kellett jogszabályt módosítania azért, hogy a jelöltet alkalmassá tegye a pozícióra, és ez az objektív szemlélőben azt a látszatot keltheti, hogy a Kúria elnöke nem független a törvényhozó hatalomtól.
A jogszabályokat azért kellett módosítani, hogy a politikusok által megválasztott alkotmánybírókat a rendes bírói előmeneteli rendszer megkerülésével a bírósági hierarchia csúcsára ki lehessen nevezni bírónak, illetve hogy rendes bírói tapasztalat nélkül is lehessen valaki a Kúria elnöke.
A Kúria döntései ellen a magyar jogrenden belül nincs fellebbezés, azokkal szemben csak nemzetközi fórumokhoz lehet fordulni. A Kúria elnöke a bírák kinevezésén és az ügyelosztáson keresztül közvetve befolyásolhatja, hogy milyen ítéletek szülessenek ezen a fórumon. A Kúria ítéletei az alacsonyabb rendű bíróságok számára is igazodási pontot jelentenek. A jogegységi határozatok esetében ez kötelező, nem kvázi önkéntes követése a Kúria joggyakorlatának, ezekben a döntésekben is nagy a Kúria elnökének befolyása.