NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Próbáljunk ki valamit! Miként hatnak önökre a következő jó tanácsok?

Az embereknek elegük van az ökotippekből
Az embereknek elegük van az ökotippekből Szerzői jogok Unsplash, Euronews
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ha az amerikai kutatók eredményei igazak, és tényleg unjuk a környezetvédelmet, akkor ennek a cikknek a végére hatból csak egy olvasó ér el.

HIRDETÉS

Próbáljunk ki valamit! Miképp hatnak önökre a következő ökobarát tanácsok? Használjon műanyag helyett papírszatyrot! Tölthető biciklilámpát vegyen elemes helyett! Többször használja újra az ételes dobozokat, és a kólásüveget se dobja el, mert kiváló kulacsnak! Egy amerikai tanulmány készítői szerint az embereknek elegük van abból, hogy megmondják nekik, mit tegyenek.

Ne mondd meg nekem, mit csináljak! címmel publikálta az Amerikai Meteorológiai Társaság három kutató tanulmányát. A felmérés készítői kétezer embernek küldtek a közösségi oldalakon üzeneteket, és vizsgálták, miként reagálnak a környezetbarát életmódról szóló tartalmakra.

Több, mint egy érdekes felmérés

Természetesen borítékolni lehetett az eredményt, amit tudományosan úgy szokás mondani, hogy a vizsgálat megerősítette a nullhipotézist, miszerint az emberek telítődtek a jó tanácsokkal.

Sokkal többről van szó, mint egy érdekes felmérésről. Arra kell megoldást találniuk a szakembereknek, hogy miként kommunikálható a tömegekkel a környezetvédelem fontossága a mindennapokban, hiszen a kihalás szélére sodródik az emberiség a jelenlegi szennyező életmóddal.

fotó: Ács Gábor
Az elemeket váltja ki az USB-kábellel tölthető biciklilámpafotó: Ács Gábor

Túl sok a körülményes tanács

A vizsgálatból az is kiderült, hogy túl sok olyan tanáccsal bombázták a természetvédelem szószólói a lakosságot, amik nem voltak a hétköznapok szintjén könnyen használható ötletek.

Körülményes például egy vastagfalú műanyag poharat magunkkal hordozni utcai kávézáshoz, mert bár a táskában elfér, de koszosan komplikált visszarakni egy hátizsákba vagy ridikülbe.

Ugyanígy értelmetlennek tartja sok európai a Baliról hozott üreges bambusz szárakat a műanyag szívószálak helyett, hiszen a légi vagy vízi/közúti szállítással az elégetett üzemanyag szennyezi a levegőt.

Beválnak a tényleg jó ötletek

A hétköznapi életben is elterjedtek ugyanakkor a valóban jó ötletek. Ilyen a műanyag ételes dobozok többszöri használata. Persze nem a tudatosság segített ebben, hanem a dobozdíj. Magyarországon átlagosan 50-100 forint egy ételbárban az elviteles doboz, és napi szinten adagonként jelentős a spórolás, ha nem veszünk újat.

fotó: Ács Gábor
Egyszerhasználatosra tervezett, de többször használható műanyag edényekfotó: Ács Gábor

Európa nem Amerika

Az is érdekes megállapítás, hogy ami az egyik kontinensen működik a lakosság körében, az a másik földrészen megvalósíthatatlannak látszik.

Az Egyesült Államokban évtizedek óta papírzacskókat használnak a szupermarketek vásárlói, ami a nagyban fogyasztó amerikai társadalom esetében jelentős műanyagmegtakarítás.

Európában viszont még napjainkra sem lehetett kiszorítani a nejlonokat a szupermarketekből. Pedig az életforma szinte ugyanaz. Ma már az öreg kontinensen is a legtöbb család autóval végzi a nagybevásárlást, az áruházból kitolható a bevásárlókocsi a parkolóba, közvetlenül az autó csomagtartójába tehetjük a vásárolt árut. Nem kell tehát attól félni, hogy a papírzacskó kiszakad, amíg cipeljük.

Úgy tűnik, igényeljük a szabályokat

Ez utóbbi példa mutat rá arra, amit környezetvédelmi szakemberek régóta hangoztatnak, hogy elengedhetetlen a döntéshozók részéről, hogy törvényekkel, szabályokkal változtassanak fogyasztói szokásainkon ott, ahol az életszerűség erre könnyedén lehetőséget ad.

A magyar településeken az ipar leépülése óta már csak két fő légszennyező forrás felelős a globális hőmérsékletet emelkedéséért és a lakosság várható élettartamának csökkenéséért: a közlekedés és a fűtés.

A környezetbarát nyugat keleten szennyez levetett autóival

Haszontalan jó tanács a nyugat-európai polgárokhoz képest jóval kevésbé tehetős magyaroknak, hogy környezetbarát autót vásároljanak, alacsony kibocsátással. A valóság az, hogy Nyugat-Európa elöregedett, levetett autói futnak a keleti uniós országok útjain, mert a fizetésekhez képest a használt jármű engedhető meg a legtöbb családban.

Ahelyett, hogy a nyugati EU-országok bontóba vitték volna az elavult autókat, eladták a keleti tagállamokban. Így maradnak az életünket akár tíz évvel megrövidítő, szennyező járművek a magyar településeken.

Hasznos jó tanács a közlekedésben, hogy ne autózzunk feleslegesen, csak egy számunkra kényelmes tömegközlekedési csomópontig, illetve váltsunk kerékpárra, ahol lehet. A most publikált amerikai tanulmány pont arra mutat rá, hogy az efféle tanácsokból van elegük az embereknek. Aki teheti, úgyis megteszi.

Szegények és gazdagok egy cipőben

A fűtést illetően már van differencia a közlekedéshez képest. Magyarországon óriási vívmánya volt a szocializmusnak a hetvenes és nyolcvanas években, hogy a nagyvárosokban mindenhol bevezették a gázt. Budapest korábban kormos levegője a rendszerváltásra sokat tisztult telente a szén- és fatüzelés elmúltával. Ez a vívmány odavész, egyre többen fűtenek fával és szénnel Budapest belvárosában és a vidéki városokban, településeken.

Manapság két réteg fűt szénnel vagy fával, a szegények és a gazdagok. A szegényeket erre ösztönzi a tüzelőfa formájában kapható támogatás is, miközben környezetbarát fűtési támogatással lehetne elérni a javulást. A tehetősebbek körében viszont divatba jöttek a látványkályhák és a kandallók, így ott is fullasztó füst jön a kéményekből, ahol megengedhetnék a sokkal hatékonyabb, vagyis kevesebb égésterméket kibocsátó gázfűtést.

HIRDETÉS

Ha az amerikai kutatók eredményei igazak, és tényleg unjuk a környezetvédelmet, akkor ennek a cikknek a végére hatból csak egy olvasó ér el.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megfejtették a bálnák énekének rejtélyét

Egy kilőtt medve miatt tüntettek százak Olaszországban

A tüntető gazdák jelentős része folytatja a tiltakozást több európai országban