NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Rendkívüli interjú Azerbajdzsán és Örményország vezetőivel

Nikol Pashinyan és Ilham Alijev
Nikol Pashinyan és Ilham Alijev Szerzői jogok AFP
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Hegyi-Karabah sorsáról szóló küzdelem Azerbajdzsán és Örményország között egyre csak fokozódik, miközben a nemzetközi közösség folyamatosan tűzszünetet követel. Lehetséges a békekötés? Az Euronewsnak nyilatkozott Örményország miniszterelnöke és Azerbajdzsán elnöke is.

A Hegyi-Karabah sorsáról szóló küzdelem Azerbajdzsán és Örményország között tovább fokozódik. A történelmi viszály nemrég újra lángra kapott. Mik a következő lépések a két országban? Meddig tart még az ellenségeskedés – és milyen áron? A nemzetközi közösség közben folyamatosan tűzszünetet követel - mit lehet tenni a békéért? Lehetséges-e egyáltalán? Az Euronews rendkívüli interjút készített Örményország miniszterelnökével és Azerbajdzsán elnökével.

HIRDETÉS

A felelősség kérdésében azonban mindkét ország a másikra mutat. A harcnak mindkét oldalon vannak civil és katonai áldozatai is. Tavaly mindkét ország megállapodott abban, hogy „konkrét lépéseket tesznek, hogy felkészítsék a lakosságot a békére.” Mégis az elmúlt két hétben a térség egyik legerőszakosabb időszakáról kellett beszámolnunk. A konfliktusba pedig aktívan bekapcsolódtak más országok is, növelve ezzel az esélyt egy a regionális konfliktusra.

Rendkívüli interjú Azerbajdzsán elnökével, Ilham Alijevvel

Euronews: A nemzetközi közösség erős és visszatérő nyomást gyakorol önökre is, hogy kössenek tűzszünetet és enyhítsék a feszültséget. Közben a harcok változatlan intenzitással folytatódnak -ha nem hevesebben. Mi az Önök célja ebben a konfliktusban?

IA: Tűzszünetet nem lehet egyedül megkötni, ennek kétoldalú döntésnek kell lennie, amit a terepen is be kell tartatni. Örményország támadott meg minket szeptember 27-én - a mi katonai állásainkat, az infrastruktúránkat és a civil lakosságot is. Majdnem harminc civil áldozata van már az örmény támadásoknak, ide értve ballisztikus rakétatámadásokat és repeszbomba-támadásokat is.

Szóval az ellentámadásunk sikeres volt, felszabadítottuk a megszállt területek egy részét, és a fő célunk Azerbajdzsán területi integritásának helyreállítása. Örményországnak közölnie kell, milyen menetrend szerint vonják ki a csapataikat a megszállt területekről. Ezt a menetrendet helyben kell hagynia a Minszk-csoport társelnökeinek, a mediátor országoknak, és azután erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy valóban megvalósuljon a tűzszünet.

EN: A hivatkozott országok többször is tűzszünetre szólították fel önöket. Miért nem tettek ennek eleget? Miért nem azon igyekeznek, hogy ez mihamarabb megtörténhessen?

IA: Mert már sokszor megtámadtak minket. Az elmúlt három hónapban három támadás érte Azerbajdzsánt. Egyszer júliusban Örményország és Azerbajdzsán közös határán, távol Hegyi-Karabahtól. Itt Örményország célja az volt, hogy új területeket foglaljon el Azerbajdzsántól, de nem járt sikerrel. A hadseregünk legyőzte őket. Augusztus huszonharmadikán egy szabotázs-csoportot küldtek, hogy terrorakciókat kövesen el a civil lakosság és a hadseregünk tagjai ellen. Ez az akció is kudarccal végződött, mert a csoport vezetőjét letartóztattuk, és ő egyértelműen bizonyítja, hogy igazat mondok. Majd szeptember végén nagyszabású támadást indítottak a falvaink és a városaink ellen.

Elmondhatom, hogy a mai napig majdnem kilencszáz ház dőlt össze vagy rongálódott meg, sok a sebesült és a halott a civilek között is. És most, hogy Örményország vereséget szenvedett, tűzszünetért könyörögnek. Miközben eleve ők azok, akik többször megsértették a tűzszünetet.

Nem veszik figyelembe az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyekben az örmény csapatok teljes, azonnali és feltételek nélküli visszavonását követelik. Azt akarják, hogy a status quo ne változzon. A Minszk-csoport - azaz az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország – társelnökei és elnökei többször kijelentették már, hogy a status quo elfogadhatatlan. Örményország erről nem vett tudomást. De most Azerbajdzsán megváltoztatja a status quót, és ez szerintem fontos lépés lesz a konfliktus mihamarabbi megoldása felé.

EN: Ebben a konfliktusban mindkét oldalon voltak civil áldozatok. Hogyan tartja ezt összeegyeztethetőnek az önök céljaival?

IA: Természetesen sajnáljuk, hogy civilek halnak meg, és természetesen nem ez volt a célunk. Nem mi voltunk a támadók, szeptember 27-én látszott először, hogy mit tettek: megtámadták a városainkat és falvainkat, válaszolnunk kellett. De ez a válasz elsősorban a hadállásaikat, a katonai erejüket célozta, a tankjaikat és a fegyvereiket. Ráadásul az akcióink követhetőek az interneten is.

A drónjainkkal és egyéb fegyvereinkkel kizárólag katonai célpontokat támadtunk a megszállt területeken. Sajnálatos módon Örményország civileket is felhasznál, hogy többen legyenek a helyszínen, mert a demográfiai helyzet nagyon rossz, van róla videónk, hogy a civilek pont ott ülnek a fegyverek mellett.

EN: Örményország erre azt mondhatná, hogy a harcokban az ő oldalukon is meghaltak civilek. És vitatná, hogy milyen okból újultak ki a harcok szeptember huszonhetedikén. Hadd hozzak fel egy ígéretet, amit az Ön külügyminisztere tett tavaly: konkrét intézkedéseket ígért, hogy felkészítsék a békére mind a két népet. Jelenleg azonban pont ennek az ellenkezője történik. Hogyan tervezik csökkenteni a civil lakosság szenvedéseit?

IA: Nem mi vagyunk a felelősek a harcok kiújulásáért. Ahogy már elmondtam, az örmény hadsereg fizikai támadásának áldozatai voltunk, amely Azerbajdzsán elfoglalt területein tartózkodik. Az örmény rezsim egyébként mindent megtett, hogy a megtorpedózza a tárgyalási folyamatot.

Pontosan egy évvel ezelőtt az örmény miniszterelnök Azerbajdzsán megszállt területén tett egy nyilatkozatot, mely szerint Karabah örmény terület. Ez a nyilatkozat tönkretette az tárgyalási folyamatot, mert az alapelvek, amelyek a megegyezés alapját képezik, azt követelik meg hogy a megszállt területek kerüljenek vissza Azerbajdzsánhoz. Amikor az örmény miniszterelnök azt mondja, hogy egyetlen négyzetméternyi földet sem adnak vissza Azerbajdzsánnak. Amikor azt mondja, hogy Karabah Örményország része, amikor illegálisan külföldi embereket telepítenek le azeri területen, ami a genfi konvenció brutális megsértése, azzal gyakorlatilag megszünteti a tárgyalási folyamatot. Majd, hogy mindenért mi legyünk a felelősek, megtámadnak minket háromszor, júliusban augusztusban és szeptemberben. És amikor visszaverjük őket a csatamezőn, akkor telesírják a világot, mindenütt könyörögnek, hogy valaki állítsa le Azerbajdzsánt. Mi leállunk, de cserébe szűnjön meg a megszállás is. Ezért a fő üzenetünk az Örményország felé, hogy nem örmény földön vagyunk, ez a föld a mienk, a miénk már huszonhét éve.

EN: Örményország többek között állítani fogja, hogy Törökország meglehetősen erős a befolyást gyakorol a térségben, beleértve a katonai segítségnyújtást is. Önt mennyire befolyásolják a törökök ebben a konfliktusban?

IA: Ez az információ téves – Törökország valóban egy erős szövetségesünk, partnerünk, egy testvérország. És természetesen állást is foglaltak a kérdésben – ami alapján minket támogatnak, és ezért nagyon hálásak is vagyunk a török kormánynak, a török elnöknek és az embereknek is. De Törökország semmilyen más módon nem vesz részt ebben a konfliktusban.

Örményország ilyen és ehhez hasonló hamis híreket terjeszt, csökkenteni akarja az azeri hadsereg kapacitását. De mi magunk harcolunk. Igen, veszünk fegyvereket a törököktől de nem csak tőlük. A fő fegyverellátónk nem Törökország, ezt pedig szinte mindenki tudja. Szóval a tény, hogy veszünk modern török felszerelést, beleértve a harci repülőket - az senkinek nem jelenthet problémát, hiszen Örményország ingyen jut fegyverekhez. Mi fizetünk érte, az örmények ingyen kapják.

EN: Folyamatosan fegyverekről és a harcról beszélünk. De van még lehetőség a diplomáciára? Le fog ülni Örményország miniszterelnökével tárgyalni, hogy egy másfajta kiutat találjanak ebből a konfliktusból?

HIRDETÉS

Az elnökségem alatt több tucat ilyen tárgyaláson vettem részt két volt örmény elnökkel és a jelenlegi miniszterelnökkel is.

És ezeken a vitákon jelentős előrelépést tettünk. Kidolgoztuk azokat az elveket, amelyek ma a konfliktus rendezésének alapját képezik. És konstruktívak voltunk. Tárgyalások már 1992 óta zajlanak. El tudja képzelni, hogy csaknem 30 éven át folyamatosan reménykedünk, de a közvetítők azt mondják, hogy még várni kéne, lesz még konstruktívabb megközelítés még az örmény oldalról? De amikor a jelenlegi miniszterelnök hatalomra került, a két évvel ezelőtti államcsínynek köszönhetően, az gyakorlatilag romba döntötte az eddigi tárgyalási folyamatot.

Vele is találkoztam, sokszor, de ezeknek a tárgyalásoknak az égvilágon semmi értelmük sem volt. Azt mondta, hogy nem adják vissza a területeket. Azt mondta, hogy Hegyi-Karabahot Örményországhoz kell csatolni. Ez a követelés pedig számomra és a közvetítők számára is teljességgel elfogadhatatlan. Az örmény kormánynak meg kell változtatnia az álláspontját, és tartózkodnia kell a maximalista állásponttól. Be kell fejezzék, hogy Karabahra örmény területként tekintsenek, mert nem az, és ezzel tönkre teszik az eddigi tárgyalások eredményét. Természetesen visszamegyünk, tudomásom szerint a külügyminiszterünk Genfben találkozik a Minszki-csoport nagyköveteivel. Az örmény külügyminiszternek már a hónap elején oda kellett volna mennie, de ezt figyelmen kívül hagyta. Nincs ott. A mi külügyminiszterünk ott van. Ebből is látszik, hogy ki is akar valójában tárgyalásokat és ki az, aki csak vádaskodik Azerbajdzsán ellen.

Rendkívüli interjú Örményország miniszterelnökével, Nikol Pashinyannal

EN: Miniszterelnök úr, az ENSZ, a Minszk-csoport és az Európai Unió is azonnali tűzszünetet követel, ennek ellenére továbbra is folyik a harc. Ki tudná fejteni, mit szeretnének elérni?

NP: Itt az a legfontosabb, hogy mi elfogadtuk a nemzetközi közösség és az EBESZ Minszki- csoportjának társelnökeinek álláspontját a kialakult helyzetről. Mi elfogadtuk, amit a Minszk-csoport társelnökei, elnökei, külügyminiszterei állítanak.

HIRDETÉS

Törökország bejelentette, hogy Azerbajdzsán nem vethet véget a viszálynak. Azerbajdzsán lényegében a török iránymutatások alapján cselekszik. És az EU külügyi biztosának nyilatkozata is ezt igazolja.

Ne feledje, hogy az azerbajdzsáni oldalon olyan terrorista csoportok is harcolnak és vesznek részt a konfliktusban, amelyeket Törökország toborzott és szállított a vitatott térségbe. És a tény, hogy a Hegyi-Karabahban lakó örményeket ebben a pillanatban is életveszély fenyegeti – hiszen az ottani városokat és falvakat folyamatosan bombázzák, beleértve a fővárost, Sztepanakertet is – szóval véleményem szerint a nemzetközi közösségnek határozottan fel kell lépnie, és el kell ismernie Hegyi-Karabah függetlenségét.

EN: Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium állítása szerint az Önök erői is rombolják a városokat, és hogy a konfliktusnak mindkét oldalán vannak civil áldozatai is. Ön akkor most békét szeretne?

NP: Teljes mértékben. Hegyi-Karabah védelmi serege is bombázott, a térség védelmi minisztériuma világosan kifejtette, hogy ezekre a légi csapásokra azért van szükség, mert nincs más megoldás. Csak így lehetett az azeri rakétatámadásokat megállítani, amelyek Hegyi-Karabah városaira, falvaira és a civil lakosságra irányultak.

EN: Továbbra sincs megállapodás arról, hogy ki a felelős a szeptember huszonhetedikén kirobbant erőszakért. Az ön külügyminisztere tavaly azt állította, hogy a békére készítik fel a lakosságot – márpedig most nem ezt látjuk. Mennyire érzi magát felbátorodva, vagy legalábbis támogatva, annak köszönhetően, hogy Oroszország önök mellett áll? Ez milyen mértékben befolyásolja a döntéseit, lépéseit?

HIRDETÉS

NP: Ahogy mindig, most is a béke az elsődleges és végső célunk – megválasztásom napjától kezdve azt mondom, hogy arra kell törekednünk, hogy egy olyan megoldást találjunk, amely elfogadható az örmény, az azeri és a hegyi-karabahi emberek számára is. És én vagyok az első olyan vezető ebben a tárgyalásban, aki hivatalosan is azt mondja, hogy bármilyen megoldás merül is fel – annak elfogadhatónak kell lenni a másik oldalon is. A probléma az, hogy Azerbajdzsán nem fogadja el ezt a megközelítést. Számukra az egyetlen megoldást Hegyi-Karabah etnikai megtisztítása jelentené – amely örmények nélkül egy az egyben azeri fennhatóság alá kerülne.

Itt már a népirtás veszélye fenyeget. És nemzetközi terroristák is részt vesznek a népirtás végrehajtásában. Törökország toborozta őket, és a törökök hozták be őket a régióba. És ők Azerbajdzsán oldalán harcolnak. Ezt a tényt pedig már gyakorlatilag a térség összes országa és több európai ország is elismerte. Tehát szeretném kiemelni, hogy ahhoz, hogy leállítsuk ezt a humanitárius katasztrófát, és véget vessünk a konfliktus terjedésének, ahhoz elszántságot kell mutatnia a nemzetközi közösségnek, és el kell ismernie Hegyi-Karabah függetlenségét.

EN: Látva az Önök lépéseit, a nemzetközi közösség hangsúlyozza, hogy civil áldozatok vannak mindkét oldalon. Emberek haltak meg Azerbajdzsánban az Ön által jóváhagyott és felügyelt akciók következtében. Milyen intézkedéseket tenne, hogy visszaszorítsa az erőszak folyamán elesett emberek számát?

NP: Még az előző kérdésre visszatérve, nagyon fontos, hogy tisztán lássunk, hogy tisztázzuk, ki robbantotta ki ezt a háborút. Azt gondolom, hogy a nemzetközi közösségnél és nemzetközi médiánál is elegendő információ áll rendelkezésre, hogy egyértelművé váljon, hogy Örményország vagy Karabah nem kezdeményezhette ezt a háborút – azon egyszerű okból, hogy nincsenek itt katonai feladataink. A feladatunk csakis politikai.

Az azeriek voltak azok, akik az utóbbi 15 évben, és a háborút megelőző 15 napban is – kérem, engedje meg, hogy befejezzem; válaszolok a kérdésére, adjon egy percet, kérem. Szóval a háborút megelőző 15 évben, 15 hónapban, 15 hétben, 15 napban és 15 órában is Azerbajdzsán folyamatosan azzal fenyegetett, hogy katonai eszközökkel oldja meg ezt a helyzetet, Ebben nincs semmi titok. Nézzük meg Azerbajdzsán és Törökország állításait. Elemezzük, miért hozott Törökország terroristákat a harctérre? Mi más okuk lehet terroristákat toborozni egy országban, majd átvinni őket egy másik országba? Ha az ország nem tervez katonai agressziót, akkor Azerbajdzsán miért egyezne bele, hogy terroristákat szállítsanak arra a területre?

HIRDETÉS

Szerintünk a legfontosabb dolog ma, hogy véget vessünk az erőszaknak. Ehhez Azerbajdzsánnak le kell állítania a támadásait. És persze természetesen a régió békéje. Ehhez pedig a legjobb eszköz, véleményünk szerint, ha a nemzetközi közösség elismeri Hegyi-Karabah függetlenségét.

EN: Felkészült rá, hogy véget vessen a támadásnak?

NP: Természetesen igen. Ez viszont nem azt jelenti, hogy szépen megvárjuk, amíg jönnek és lemészárolják az embereinket. Mi nem támadtunk meg senkit. A mi lépéseink, Hegyi-Karabah lépései, mind önvédelemből történtek. Nem volt és nem is áll szándékunkban megölni bárkit is. Egyetlen célunk, hogy megvédjük az örményeket a népirtástól. Önvédelmi célunk van.

EN: Mi lenne az elfogadható állásfoglalás az ön számára? Megoldódhat a konfliktus erőszak nélkül?

A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a Karabah-ügyet nem lehet erőszakkal megoldani. Semmilyen megoldást nem lehet erőszakkal elérni. Azerbajdzsán viszont egy erőszakos megoldási tervvel állt elő. Örményország mindig is kész volt kompromisszumot kötni. Azerbajdzsán nem hajlandó a kompromisszumra, semmi áron. Az egyetlen megoldásuk az lenne, hogy a karabahi örményeket – akik a térség lakosságának mindig is több mint 80%-át tették ki – , őket szerintük el kell költöztetni. És így, az etnikai tisztogatás után Azerbajdzsán egy az egyben megszerezné Karabahot, miután megszabadult az örményektől. Ezek az emberek nem hagyhatják csak úgy ott a szülőföldjüket, ahol több ezer éve laknak, csak mert Azerbajdzsán ezt követeli. Így meg kell védeniük magukat – ehhez pedig megvan a joguk. Hegyi-Karabahnak nincs más célja, csakis az önvédelem.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Azerbajdzsán mellett a magyar külügy

Brutális békát kell lenyelnie Örményországnak, hogy talpra álljon Hegyi-Karabah elvesztése után

EP: Hegyi-Karabahban etnikai tisztogatás történt