Az elpusztított termésnél is nagyobb kár volt a földterület beszennyezése növényvédő szerekkel. Az Európai Unió biotermesztésre folyósította a támogatást a hétéves bérleti szerződések alapján.
HIRDETÉSA Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország pert nyert csütörtökön a magyar állammal szemben.
A magyar biogazdálkodás fellegváraként emlegett kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. Az Euronews Rodics Katalint, a környezetvédő szervezet biodiverzitáskampány-felelősét kérdezte.
Miért nevezték Kishantost a biotermelés mintagazdaságának?
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 21 éven át folytatott vegyszermentes mezőgazdasági tevékenységet több mint 450 hektáron, amikor elvették az általa bérelt területet. Az itt zajló tiszta biogazdálkodást az EU is támogatta.
Kié volt a földterület, amikor beszántották a termést?
Az államé volt 452 hektár, a biotermesztést folytató mintagazdaságnak érvényes bérleti szerződése volt az állami tulajdonú területre. Az Európai Unió a hétéves bérleti szerződések alapján folyósította a támogatást. A kishantosi gazdálkodó közösség saját tulajdonában csak az épületkomplexum és az azt övező két hetárnyi föld maradt.
Mi történt 2013-ban?
Az érvényes bérleti szerződés ellenére hét évvel ezelőtt új bérlők között osztotta szét a 452 hektár állami tulajdonú földet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az új bérlők meg sem várták a csupán két hónapnyira lévő aratást, „művelésbe vétel” címén beszántották Kishantos aratás előtt álló bionövényeit négyszáz hektáron. Csak az elpusztított termény értéke volt akkori áron százmilliós nagyságrendű.
Az új bérlők szándékosan romboltak?
Nézze, ha annyit mondok, hogy építési vállakozó és használt ruha kereskedő is volt köztük, azzal már jellemzem a helyzetet. 2013. április 12-én traktorokkal vonultak a földekre, és öncélúan pusztították el a termést, hiszen az új művelést nem befolyásolta volna, ha kivárják az aratásig tartó két hónapot. Ez alapján nem lehet másra következtetni, mint hogy tönkre akarták tenni a területet a folyamatban lévő bírósági eljárás ellenére, hogy ha az eredeti bérlő javára születne döntés, akkor se arathassa ő le a termést.
Nem csak a termést tették tönkre, hanem a földterületben is kárt okoztak?
A beszántott terményeknél is nagyobb pusztítás volt a 21 éve vegyszerektől mentesen művelt bioterület későbbi beszórása gyomírtó és növényvédő szerekkel, köztük glifozáttal. A mintagazdaság több mint két évtizeden át olyan ökomódszerekkel termelt, hogy a legtisztább fokozatú biominősítést, tehát a legmagasabb nemzetközi Bio Suicce minősítést kapta addig a terület. Ez pillanatok alatt odalett. Az állami vagyon hűtlen kezelése is felmerülhet az ügyben, hiszen minősített bioterületként sokkal értékesebb volt a föld, mint összevegyszerezve.
Ha a mintagazdaság visszakapná a területet, lehetne itt még biogazdálkodást folytatni?
Erről ez a per nem szólt, de ha ez megtörténne, akkor hosszú ideig megfelelően kellene kezelni ahhoz ezt a területet, hogy ismét alkalmas legyen biotermelésre. Ha hét évig nem használnának vegyszereket, és megtörténne a terület tisztulása, szakértelemmel helyre lehetne állítani a biogazdaságot.
Amennyiben ezt a területet már nem kapja vissza a kishantosi közösség, másutt akadna biotermesztésre alkalmas terület?
Azért lenne fontos, hogy itt folytathassák tevékenységüket, mert itt működik a központjuk, itt van az épületük, itt végzik a már bejáratott oktatási tevékenységet, amihez kapcsolódik a földművelés.
És elméleti szinten?
Máshol is igen korlátozottan akadnak ekkora és ilyen adottságú területek, mert az állami földek java részét már eladták. Ezt a szinte mindent kiárusító privatizációt elleneztük, mert az állami területek lehettek volna a földtartalékai a jövő biogazdaságai számára. Akkora bio terület, amit Kishantoson tönkretettek, magánkézben létezik másutt.
HIRDETÉS
Milyen folytatásra számíthat a kishantosi biogazdaság?
Egyelőre az épületük körül lévő két hektáron zajlik az oktatással összekötött termesztés, de ez nehézkessé vált, mert a nagy földek elvételével a tevékenység alapját jelentő bevételi forrást is elvették.
Miről szól a mostani jogerős ítélet?
A döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi bíróság korábbi ítéletét, ami elutasította a magyar állam keresetét, és kimondta, hogy a magyar állam által felhozott vádak megalapozatlanok. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal. Ezt szerencsére tehát sikerült elkerülni