A magyar állam költségvetésének 10 százalékát kellene kifizetnie Vlagyimir Putyin kedvenc vállalatának.
HIRDETÉS29 milliárd zloty - átszámítva 2312 milliárd forint, a magyar állam 2020-as költségvetésének nagyjából tíz százaléka, tizenegy Puskás Stadion ára: ekkora bírságot szabott ki a Lengyel Versenyfelügyeleti és Fogyasztóvédelmi Hatóság (UOKiK) az orosz állami gázkereskedő óriásra, a Gazpromra az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésére létrehozott projektcég miatt. Ehhez képest már aprópénznek tűnik az a 234 millió zloty (18 milliárd forint) amelyet az ügyletben részt vevő nagy nyugati energetikai cégre szabott ki a versenyhatóság.
A bírság még Oroszország és Lengyelország hűvösnek is alig nevezhető viszonyrendszerében is nagyon kemény lépés. Lengyelország döntése ebben a kérdésben az Európai Uniót is váratlanul érte, és nagyon kellemetlen az Északi Áramlat 2 másik fő érdekeltjének, Németországnak is.
Mi az az Északi Áramlat 2?
Az Északi Áramlat 2 többszörösére növelné az Északi Áramlat gázvezeték kapacitását, amely az Oroszországgal az utóbbi időben rossz viszonyba került hagyományos tranzitországok (Ukrajna, Lengyelország) megkerülésével az Északi-tengeren át Oroszországból egyenesen Németországba szállít földgázt.
A Gazpromra az orosz globális hatalmi játszma aktív szereplőjeként szokás tekinteni, és az említett országok attól tartanak, hogy amint az orosz gáz kellő mennyiségben más úton is eljuthat Nyugat-Európába, Oroszország ezzel a létfontosságú nyersanyaggal könnyen zsarolhatja őket.
Miért kapta a bírságot a Gazprom?
Az Északi Áramlat 2 nem csak az orosz Gazprom üzlete, hanem több nyugat-európai, elsősorban német vagy osztrák cégé (benne van az ÖMV, a Shell, a Wintershall, a Uniper (az E.On leválasztott fosszilis energia üzletága) és az egykor GDF Suez néven futó francia gázvállalat, az Engie).
Kezdetben az volt a terv, hogy ezek egy közös vállalatot hoznak létre a gázvezeték építésére és üzemeltetésére a Gazprommal. 2016-ban a lengyel versenyhatóság azt mondta, hogy ez a konstrukció versenyszűkítő hatású lenne a lengyel gázpiacra (hiszen az iparág legnagyobb szereplőinek szövetségéről van szó) ezért nem engedélyezné.
Ezután a beruházás olyan formában valósult meg, hogy a projektcég teljes egészében a Gazpromé lett, a partnerek pedig kölcsönt nyújtottak az építkezéshez, amely tulajdonrésszé alakulhat, ha a Gazprom a hitelt nem fizeti vissza. A lengyel versenyhatóság szerint ezzel bújtatott módon ugyan, de kvázi-részvényessé váltak a társaságban, és emiatt kapták a lehető legmagasabb, a forgalom 10%-ára rúgó bírságot. Kérdés ugyanakkor, hogy a bíróságon meg lehet-e ezt az érvelést védeni, illetve ha ott sikerrel jár a versenyhatóság, hogyan hajt be ennyi pénzt a Gazpromtól.
Azért kapták a bírságot, mert túl nagyok, de azért kaphatták, mert már elég kicsik
Ukrajnán és Lengyelországon kívül van még egy nagy ellensége az Északi Áramlat 2-nek: az Egyesült Államok, mivel ők a cseppfolyós földgáz tengeri szállításával egyre inkább konkurensei az oroszoknak, ezért gyakorlatilag szankciókat hirdettek azokra a vállalatokra, amelyek segítenének befejezni a már majdnem elkészült gázvezetéket. Áttételesen az amerikai cseppfolyós gáz az oka annak is, hogy ez a bírság megszülethetett, ugyanis 2015 óta majdnem 30%-kal csökkent Lengyelország függése az orosz importgáztól. Ez azonban gyengítheti a lengyel versenyhivatal jogi érvelését, ami pont azon alapszik, hogy a Gazprom milyen óriási mértékben befolyásolja a lengyel gázpiacot.
Az Északi Áramlat 2 olyan értelemben is szimbolikus ügy, hogy a legfontosabb hivatkozási alapja az EU-n belül Oroszországhoz közeledni akaró országoknak, mondván, hiába ítéli el a német politika Oroszországnak a nemzetközi jogot vagy az emberi jogokat sértő lépéseit, az üzletben nem kötik a kezét morális aggályok. Az orosz ellenzéki politikus, Navalnij megmérgezése kapcsán először merült fel Németországban, hogy akár az Északi Áramlat 2 megtorpedózásával is nyomást gyakorolhatnának Oroszországra.