NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Teljes a politikai káosz a kirgiz kormányfő lemondása után

kirgiz tüntető
kirgiz tüntető Szerzői jogok Vladimir Voronin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Zoltan Siposhegyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Mindenki saját magát tartja az ellenzék vezetőjének. Kompromisszum híján viszont folytatódnak a tüntetések.

HIRDETÉS

Az érvénytelenített választási eredmény és a miniszterelnök lemondása után szinte az összes ellenzéki párt a koncon marakodik és megpróbál a tüntetések élére állni. Az egyre nagyobb bizonytalanság és a felbukkanó új erők viszont csak még súlyosabb belpolitikai válságba taszítják az amúgy is szegény és járvány tépázta Kirgizisztánt.  

De hogyan állt feje tetejére az ország 72 óra alatt?

Kirgizisztánban vasárnap parlamenti választásokat tartottak. Bár az elmúlt évtizedek tapasztalatából sejteni lehetett, hogy a voksolás nem lesz teljesen tiszta, arra senki sem számított, hogy csak a jelenlegi államfőhöz, Szooronbaj Dzsejenbekovhoz közel álló pártok fognak a parlamentbe kerülni. Márpedig így lett. Ráadásul a pártok közül az egyiket az elnök öccse vezeti, a másikat pedig egy olyan üzletember, aki feltehetőleg korábban illegálisan finanszírozta az államfő kampányát. Nemzetközi megfigyelők szerint ezek a csoportok nem egy esetben megfélemlítették a választókat és szavazatokat vásároltak. Pedig a posztszovjet vezetők Belarusz példáján már megtanulhatták, hogy kicsit ferdíteni lehet, de a nagy csalásokat már nem nyeli le a nép.

A választáson induló 16 párt közül 11 már vasárnap leszögezte, hogy nem hajlandó elfogadni az eredményt. Majd miután a szociáldemokraták elzárkóztak az újraszámolástól, a Biskekben és több nagyvárosban is tüntetések kezdődtek. A kormányellenes demonstrálók elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a polgármesteri hivatal épületét. 

Vladimir Voronin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
KyrgyzVladimir Voronin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

A tüntetők ezután a börtön felé vették az irányt és kiszabadították a korrupció miatt 11 évre ítélt volt elnököt, Almazbek Atambajevet, Szapar Iszakov volt miniszterelnököt és több más politikust. A kiszabadított ellenzéki vezetők közül kiemelkedik Szadir Zsaparov, aki jelenleg a legesélyesebb a kormányfői székre. Ő azután került rács mögé, miután 2013-ban hatóságilag nem engedélyezett tüntetést szervezett Karakolban és túszul ejtette a helyi kormányzót. 

Mindenki lemond

Tekintve, hogy Belarusszal ellentétben, Kirgizisztánban nem minden hatalom az államfő kezében összpontosul, az állami szervek innentől kezdve már nem tehettek mást, visszavonulót kellett fújniuk. A kirgiz központi választási bizottság kedden érvénytelenítette a parlamenti választás eredményeit, és néhány órára rá Kubatbek Boronov kormányfő benyújtotta lemondását. 

A házelnök, Dasztanbek Artiszbekovics Dzsumabekov szintén lemondott tisztségéről. Az ő helyére Miktibek Abdildajevet választották meg a liberális Bir Bol ellenzéki párt soraiból, amely a vasárnapi választáson született eredmény alapján be sem került a törvényhozásba.

Továbbá kedden távozott Biskek és a második legnagyobb kirgiz város, Os polgármestere, az állami televízió elnöke és számos más magas rangú tisztségviselő.

Ki lesz az új miniszterelnök?

A leköszönő kormányfő Szadir Zsaparovot nevezte meg utódjának. A parlamenti sajtóiroda erről úgy számolt be hogy "az országgyűlés döntése alapján Zsaparovot jelölték ki az ország miniszterelnökévé". Az ügyvivő házelnök szerint azonban az alkotmány értelmében a jelöltnek előbb be kell mutatnia programját és kabinetjét. Ezután lehet csak megerősíteni a tisztségében.

Az ellenzék azonban nem várta meg a hivatalos döntést. Mivel a parlamenti patkót a tüntetők feldúlták, a politikusok a biskeki Dosztuk szállodában gyűltek össze, hogy megalakítsák az új kormányt. A 120 parlamenti képviselőből viszont csak 62-en jelentek meg, így nem lehetett demokratikus döntést hozni.

Az épület ablakait később tüntetők téglákkal betörték, és behatoltak a hotelbe. Az Akipress helyi hírportál szerint Zsaparovnak és a képviselőknek el kellett menekülniük a szállodából.

Az államfő szerint ez már nyílt provokáció.

Ahogy azt a tegnapi események mutatják, a tüntetésekre és a tiltakozó akciókra kivonulók célja nemcsak a választási eredmények érvénytelenítése, de az ország stabilitásának megbontása.
Szooronbaj Dzsejenbekov
Kirgizisztán elnöke

Dzsejenbekov ugyanakkor nyugalomra intett és utasította a biztonsági erőket, hogy ne lőjenek a tüntetőkre, miután az egészségügyi minisztérium adatai szerint kedd délutánig 686-an sérültek meg az utcai zavargásokban és egy ember meghalt.

Hatalmas a fejetlenség

A kirgiz ellenzék sem egységes és egyre több szekértábor próbálja magához ragadni a hatalmat. 

Kedden 6 főleg az előző rendszerhez köthető szociálliberális párt megalakította az úgynevezett Koordinációs Tanácsot, melynek javaslatára a parlament Szadir Zsaparovot megválasztotta ügyvezető miniszterelnökké.

Egy napra rá viszont négy másik kirgiz ellenzéki párt - többnyire vallásos-jobboldali szervezetek - létrehozták a Népi Koordinációs Tanácsot, amely saját kormányfő-jelöltet fog állítani.

A kirgiz politikai elemzők zöme úgy látja, hogy jelenleg teljes a politikai zűrzavar az országban, Szooronbaj Dzsejenbekov államfő elszigetelődött, és a jövője bizonytalan, tekintettel arra, hogy az elmúlt 15 évben már két államfőt buktattak meg az Oroszországtól ezer szálon függő Kirgizisztánban.

Vladimir Voronin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
voteVladimir Voronin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

Dzsejenbekov amúgy a rendszerváltás előtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának helyi leágazásában, a Kirgizisztáni Kommunista Pártban politizált, Os tartomány pártbizottságának vezetője, illetve termelőszövetkezeti elnök is volt. 

Moszkva úgy tűnik, hogy egyelőre kivár és nem áll egyik politikai erő oldalára sem. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csak annyit üzent: Oroszország reméli, hogy a kirgizeknek mielőbb sikerül visszatérniük az alkotmányos rendre. Addig is biztos, ami biztos a kirgizisztáni Kantban működő orosz katonai légi és légvédelmi bázis áttért a megerősített szolgálati rendre.

HIRDETÉS

Az ,,Orbáni átok"

Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten, 5 nappal a választások előtt tárgyalt a kirgiz elnökkel. A feleknek sikerült megegyezniük egy Budapest és Biskek közötti közvetlen légi járat indításáról. Valamint Magyarország 150-re emelte a kirgiz diákoknak szánt ösztöndíjak számát. A mostani belpolitikai válság viszont jelentősen átrajzolhatja a magyar terveket.

Benko Vivien Cher/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Türk TanácsBenko Vivien Cher/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Szinte ugyanez történt június elején is, amikor két hónappal a belarusz választások előtt Orbán Viktor Minszkbe látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa Aljakszandr Lukasenka elnököt, valamint megkoszorúzzon egy szovjet emlékművet. Európa utolsó diktatúrájában - ahogyan sokan emlegetik - az augusztusi elcsalt választások óta folyamatosak a zavargások, az elnök hatalma pedig egy hajszálon múlik.

Bár Kirgizisztánban és Belaruszban sem sikerült 30 év alatt lecserélni a kommunista időkből származó elitet, hatalmas különbség, hogy a közép-ázsiai országban ezek a posztszovjet szervezetek versengenek egymással, és így senki sem tudott akkora hatalomra szert tenni, mint Lukasenka.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Parlamenti választások kezdődtek Belaruszban, mind a négy párt az államfőt támogatja

Tényfeltáró missziót küldet az EP Szerbiába a decemberi választások kivizsgálására

Populisták előretörését és leköszönését is hozták a választások 2023-ban