A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat csillagászati kutatásokért.
HIRDETÉSA fekete lyukak megértését célzó csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat. A nyertesek megosztva kapják az elismeréssel járó 10 millió koronát.
David Haviland, a fizikai díjat odaítélő bizottság elnöke szerint az idei kitüntetéssel "az Univerzum egyik legegzotikusabb tárgyában" folyó kutatásokat ünnepli a tudományos élet. Ezt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi tájékoztatóján mondta Stockholmban.
A fekete lyukak régóta rejtélyes jelenségként izgatják a csillagászok és a fizikusok mellett a laikusokat is. A legtöbben egyelőre annyit tudnak róla, hogy a világűr olyan területei, ahonnan fény nem jut ki, nem verődik vissza. Ebből következtetnek arra a tudósok, hogy az anyagsűrűség olyan nagy, illetve abból adódóan a gravitáció olyan erős, hogy a fekete lyuk elnyeli a fényt.
Összefüggés a relativitáselmélettel
Roger Penrose bebizonyította az összefüggést a fekete lyukak és Albert Einstein általános relativitáselmélete között. Az Egyesült Királyságban született fizikus annak igazolásáért részesül az elismerésben, hogy az általános relativitáselmélet alkalmazásával erőteljesen megjósolható a fekete lyukak kialakulása.
Reinhard Genzel és Andrea Ghez az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékokkal szolgáltak egy galaxisunk középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukról . A német és az amerikai tudósok megállapították, hogy ez a hatalmas objektum, a Nyilas néven ismert csillagképben egyes égitestek pályamozgására is hatással van.
Ghez a negyedik nő a díj törtétében
Andrea Ghez amerikai professzor a negyedik nő, aki elnyerte a fizikai Nobel-díjat. "Nagyon örülök az elismerésnek, és nagyon komolyan veszem azt a felelősséget, hogy negyedik nő vagyok, aki elnyerte a Nobel-díjat a fizika terén" – mondta a Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora Los Angeles-ből.
A fizikai Nobel-díjjal kitüntetett nők között világhírű tudósok vannak: a lengyel-francia Marie Curie 1903-ban, a német-amerikai Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, a kanadai Donna Strickland pedig 2018-ban részesült az elismerésben.
Marie Curie több szempontból is rekorder: ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott (férjével, a francia Pierre Curie-vel megosztva), a kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel ő az egyetlen kétszeres Nobel-díjas nő, és az összes kitüntetettet tekintve is egyetlenként érdemelte ki két tudományágban az elismerést.
Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat
1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida).
1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.
1971-ben a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért.
Az elmúlt évtized fizikai Nobel-díjasai:
2010 - A Nagy-Britanniában dolgozó orosz Andre Geim és Konstantin (Kostya) Novoselov a kétdimenziós grafénra (egyetlen atom vastagságú grafitréteg, kétdimenziós szén atomrács) vonatkozó előremutató kísérleteikért.
2011 - Az amerikai Saul Perlmutter, az ausztrál Brian P. Schmidt és az amerikai Adam G. Riess a világegyetem gyorsuló ütemű tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért.
2012 - A francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland, akik "a kvantumfizikai kísérletezés új korszaka előtt nyitották meg az utat azzal, hogy demonstrálták az egyedi kvantumrészecskék - azok tönkretétele nélküli - közvetlen megfigyelhetőségét", ami elvezethet a szupergyors, kvantumfizikán alapuló számítógép megépítéséhez.
2013 - A belga Francois Englert és a brit Peter W. Higgs, akik megjósolták az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését. A két tudós alapozta meg elméletileg azt a mechanizmust, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének megértéséhez, és amelyet a CERN hadronütköztetőjének kísérleteiben a megjósolt elemi részecske felfedezésével megerősítettek.
2014 - A japán Akaszaki Iszamu és Amano Hirosi, valamint a japán-amerikai Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) a kékfény-kibocsátó dióda (kék LED) feltalálásáért.
2015 - A japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege.
2016 - A brit David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeikért.
HIRDETÉS2017 - Az amerikai Rainer Weiss, valamint Barry C. Barish és Kip S. Thorne a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeikért.
2018 - Az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland a lézerfizika területén elért úttörő eredményeikért.
2019: A kanadai-amerikai James Peebles, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeikért.
Csak hat évben nem adták át
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést.
A díjat 216 tudós kapta meg, de a díjazottak száma csak 215, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - kétszer (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést. Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy, 32 alkalommal kettő, 35 alkalommal három tudós.
HIRDETÉS