NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

SwissExit: népszavazás dönt, dolgozhatnak-e uniós állampolgárok Svájcban

A svájci néppárt bevándorlásellenes óriásplakátja 2011-ből
A svájci néppárt bevándorlásellenes óriásplakátja 2011-ből Szerzői jogok AP Photo/Keystone, Salvatore Di Nolfi
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Svájc ugyan nem tagja az uniónak, de egy sor megállapodást írt alá az unióval – köztük az emberek szabad mozgásáról szólót is. A vasárnapi referendum 1,4 millió Svájcban élő uniós, ugyanakkor 460 ezer unióban élő svájcit érint majd.

HIRDETÉS

Svájcban népszavazáson döntenek, hogy az uniós állampolgárok munkát vállalhatnak-e, és letelepedhetnek-e az országban. A referendum gyökeresen megváltoztathatja Svájc kapcsolatát szomszédaival.

Svájc ugyan nem tagja az uniónak, de egy sor megállapodást írt alá az unióval – köztük az emberek szabad mozgásáról szólót is. Ezzel összhangban az uniós állampolgárok letelepedhetnek és dolgozhatnak az országban, ami persze fordítva is igaz: a svájciak munkát vállalhatnak az unióban.

A szeptember 27-re kitűzött referendum egy ezt korlátozó kezdeményezés következménye.

A jobboldali Néppárt már májusban szavaztatta volna a lakosságot, a járvány miatt azonban elhalasztották a véleménynyilvánítást.

A vasárnapi referendumon nemcsak a Svájcban élő és dolgozó uniós állampolgárok, hanem a 460 ezer unióban élő és dolgozó svájci sorsa is eldől.

Egyesek svájci brexitnek – tulajdonképpen SwissExitnek – nevezik a referendumot, hisz Bernt megannyi szerződéses szál köti az unióhoz.

A svájci néppárt 2014-ben a bevándorlásról javasolt népszavazást, de a kérdés sosem emelkedett törvényi erőre.

A választópolgárok szoros többséggel megszavazták a bevándorlás korlátozását, a parlament azonban a törvény enyhébb változatában arra bátorította a svájci cégeket, hogy alkalmazzanak hazai munkaerőt.

Erre az unióval kötött bilaterális, kereskedelmi, mezőgazdasági és légi közlekedési megállapodások is kötelezték.

A mozgási jogok megnyirbálása egyébként – dominóhatásként – végigsöpörne a gazdaságon, és mindenütt éreztetné a hatását. Az Euronewsnak nyilatkozó Pascal Sciarini, a Genfi Egyetem tanára a jelenséget „guillotine-klauzulának” nevezi.

A néppárt azzal érvel, hogy Svájc lakosságának csaknem egynegyede – 2,1 millió ember – külföldi. Többségük: 1,4 millió az Európai Unióból, illetve Nagy-Britanniából érkezett.

A svájci szövetségi tanács és a parlament egyébként az javasolja a lakosságnak, hogy szavazzanak nemmel a kérdésre.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az EU és Svájc: hogyan tovább?

Megszavazták: a világ legmagasabb minimálbérét vezetik be Genfben

Svájci népszavazás: nem a korlátozásra