NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ítélet született első fokon az Esterházy-kincsek ügyében

Fraknó vára
Fraknó vára Szerzői jogok Bwag/Bwag, CC-BY-SA-4.0
Szerzői jogok Bwag/Bwag, CC-BY-SA-4.0
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A bíróság elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét, amelynek célja, hogy a páratlan gyűjteményt egységben, Budapesten mutassák be.

HIRDETÉS

Első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék szerdán az Esterházy Magánalapítvány igényét az úgynevezett Esterházy-kincsek tulajdonjogára. A Privatstiftung várhatóan fellebbezést nyújt be az elsőfokú bírósági ítélet ellen - közölte az alapítvány képviselője az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatón.

Az Esterházy Magánalapítvány (Privatstiftung) szerdán újabb bizonyítékokkal kívánta a Fővárosi Törvényszéken megerősíteni, hogy a Fraknói Kincsek részei azok az Esterházy-műtárgyak is, amelyek az Iparművészeti Múzeumból kerültek 2016-ban a fertődi Esterházy-kastélyba.

"A Fővárosi Törvényszék szeptember 23-án hozott döntése fontos állomás, de nem a végső szó a 20. századi magyar történelem gazdag fordulatait megidéző bonyolult ügyben, ezért a felperes Esterházy Privatstiftung várhatóan fellebbez az elsőfokú ítélet ellen, amely nem ismeri el a Privatstiftungot az úgynevezett Esterházy-kincshez tartozó mintegy 270 darab műtárgyegyüttes tulajdonosaként" - áll a magánalapítvány által kiadott közleményben. 

Czigány Balázs, a magánalapítvány igazgatóhelyettese az ítélethirdetés utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az a céljuk: egyben tartsák és védjék a család hercegi ágához köthető hagyatékot. A Privatstiftung szerint a tulajdonosi helyzet rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar kulturális örökség fontos részét képező műkincsegyüttest méltó körülmények között, közgyűjteményben, egy egységként bemutathassák Budapesten, ahol az elérhető a kutatók és a nagyközönség számára is. 

A magánalapítvány valószínűleg fellebbezni fog a döntés ellen, ugyanakkor megerősítették: továbbra is párbeszédre és együttműködésre törekszik a kormány képviselőivel az összes nyitott kérdésben, mert csak "egy átfogó, hosszútávú, szilárd jogi és erkölcsi alapokon nyugvó megállapodás rendezheti megnyugtató módon a még nyitott vagy vitás kérdéseket" - áll közleményükben, amely így folytatódik: "A bíróság egy kivételes és bonyolult ügyben hozott döntést. Feladata nem volt egyszerű, hiszen amikor a történelmi Esterházy-család hercegi ágához köthető Fraknói Kincstár Magyarországon található műtárgyegyüttesének tulajdonjogi kérdéseinek tisztázására vállalkozott, értékelnie kellett a fordulatokban gazdag 20. századi magyar történelem korszakainak sajátosan változó jogi környezetét, a kommunista diktatúra jogfelfogását és jogalkalmazási gyakorlatát is."

A Privatstiftung azt az 1923-ban, V. Esterházy Pál herceg és az Iparművészeti Múzeum között létrejött, és a magyar állam képviseletében Klebelsberg Kuno akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter által is aláírt ún. letéti szerződést tekinti érvényesnek, amely a budapesti Iparművészeti Múzeumot jelölte ki a műtárgyak elhelyezésére. 

A magyar kormány 2013-ban deklarálta, hogy rendezni kívánja a hazai közgyűjteményekbe nem jogállami eljárások során bekerült, vagy bizonytalan jogi státuszú műtárgyak körüli nyitott kérdéseket.

Ettől az elismerésre méltó kormányzati szándéktól nem függetlenül kezdeményezte – még ugyancsak 2013-ban – az Esterházy Privatstiftung, hogy a mai Burgenland területén található Fraknó várából a Tanácsköztársaság idején Budapestre hurcolt, később V. Esterházy Pál által letéti szerződéssel elhelyezett, majd már a második világháború utáni kommunista diktatúra idején, a polgári jogfelfogással ellentétes gyakorlattal elvett Esterházy-kincs tulajdonjoga körüli kérdések tisztázását.

Erről szóló riportunkért kattintson a linkre! 

A Privatstiftung természetesen a magyar kulturális örökség elidegeníthetetlen részeként kezeli a kivételes értékű gyűjteményt, és továbbra is tartja magát azon – már a per során is hangoztatott – álláspontjához, hogy egy a számára kedvező másodfokú bírósági ítélet után is Magyarországon kívánja hagyni a kincset, amelyre annak védett státusza is kötelezi a tulajdonost - mondta Czigány Balázs a sajtótájékoztatón.

A Privatstiftungot az vezérli, hogy olyan hosszú távú megállapodást kössön a magyar állammal, amely egyaránt és méltó módon képviseli a nemzeti és a szakmai érdekeket - zárul a sajtóközlemény.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Karsai-ügy: újabb magyar betegek kérték az eutanázia legalizálását Strasbourgtól

"Iránban akár 10 év börtönbüntetésre ítélhetik azt a nőt, aki küld nekem egy videót"

Homoszexualitás vádjával nyilvános kivégzésre ítéltek 13 embert a jemeni húszik