"Siralmas a szigetországra nézve, hogy egyáltalán kilátásába helyezik egy nemzetközi egyezmény megszegését" - mondta a belsőpiaci törvényjavaslatról a brit kormány speciális nagyköveti posztját betöltő nemzetközi jogász.
HIRDETÉSAmal Clooney posztjáról távozásának oka a brit belsőpiaci törvényjavaslat, amellyel voltaképpen meg akarják sérteni a nemzetközi egyezményként és törvényként funkcionáló uniós kilépési megállapodást. Clooney "siralmasnak" nevezte a lépést.
A nemzetközi jogász, emberi jogi ügyvéd Amal Clooney-t tavaly áprilisban nevezte ki Jeremy Hunt akkori brit külügyminiszter „globális médiaszabadság-védelmi nagykövetté”. Hunt és Clooney jogi szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre az olyan drákói törvények elleni fellépés céljával, amelyek akadályozzák az újságírókat munkavégzésükben.
Dominic Raab jelenlegi külügyminiszternek címzett pénteki levelében Clooney úgy fogalmaz, szabályosan "megrémült", amikor megtudta, hogy a londoni kormány olyan jogszabályt szándékozik elfogadni, amely hatékonyan felülírja a brexit-megállapodás azon szakaszait, amelyekről Boris Johnson miniszterelnök maga tárgyalt.
"Bár a brit kormány hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog megsértése csak nagyon speciális és korlátozott módon történhet meg, akkor is siralmas a szigetországra nézve, hogy egyáltalán kilátásába helyezik egy nemzetközi egyezmény megszegését, egy olyan megállapodásét, amelyet nem egészen egy éve írt alá az ország miniszterelnöke" - írta Clooney.
Ahogy fogalmaz, nem lát más megoldást, mint távozni a posztról.
Amal Clooney nem az első jogász, aki törvényjavaslat miatt nyújtotta be lemondását. Távozott a brit kormány vezető jogásza, Jonathan Jones is, Richard Keen skót főtanácsnok szintén. Utóbbi arra hivatkozva tett így, hogy ügyvédi kötelezettségeit nem látja összeegyeztethetőnek a jogszabály rendelkezéseivel.
A belsőpiaci törvényjavaslat egyoldalúan írná felül a brit kormány és az unió kilépési megállapodását: a vitatott jogszabály több pontban is ellentmond a brexit-egyezmény azon fejezeteinek, amelyek célja, hogy ne legyen határellenőrzés az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között.
Brüsszel tíz napja nyilatkozatban emlékeztette Londont, hogy a kilépési megállapodás számos jogorvoslati lehetőséget ad az egyezmény megsértése esetén, és ezekkel az EU élni is fog. A törvényjavaslat, amely potenciálisan érinti Írország határát, Washingtonban is megkongatta a vészharangot. Nancy Pelosi az amerikai képviselőház elnöke kijelentette, hogy a britek ne is reménykedjenek amerikai szabadkereskedelmi egyezményben, ha megsértik a nemzetközi jogot.
"Az utolsó pillanatokban vagyunk, és a jövőbeli gyümölcsöző együttműködésről gondolkozunk. Ekkor valaki elkezd babrálni az alapokkal. Ez nemcsak nemzetközi jogi értelemben problémás, de nagyon veszélyes, mert megkérdőjelezi azt is, amiben együtt tudunk működni, és a bizalmat a jövőbeli együttműködésben" - mondta egy múlt pénteki háttérbeszélgetésen a brit törvényjavaslatról Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.
Múlt csütörtökön pedig Joe Biden demokrata amerikai elnökjelölt osztotta meg és erősítette a kongresszus külügyi bizottságának nyílt levelét Boris Johnson brit kormányfőnek, melyben egyértelművé teszik, nem lehet az ír békét biztosító nagypénteki egyezmény a brexit áldozata, ebben az esetben nem támogatják a szabadkereskedelmi megállapodást az USA és az Egyesült Királyság között.
Ahogy fogalmazott, "Londonnak tiszteletben kell tartania a Belfastban 1998-ban aláírt nagypénteki egyezményt, ha szabadkereskedelmi megállapodást szeretne Washingtonnal."