Ennek ellenére valószínűleg elfogadja a londoni parlament a brexit-megállapodásnak ellentmondó törvénytervezetet.
HIRDETÉSEgyre nagyobb nyomás nehezedik Boris Johnson brit kormányfőre egy olyan törvénytervezet miatt, amely több pontban ellentmond az Európai Unióval tavaly megkötött brexit-megállapodásban foglaltaknak. Az Egyesült Királyság még élő öt korábbi miniszterelnöke (Theresa May, David Cameron,Tony Blair, John Major és Gordon Brown) mind elítélte a javaslatot.
„Ez a legutolsó dolog, amihez fordulni lehet. Elfogadni egy olyan jogszabályt, amivel megsértjük egy nemzetközi szerződésből származó kötelezettségeinket. Ez az utolsó mentsvár. Úgyhogy ellenérzéseim vannak a javaslattal kapcsolatban. Létfontosságú tárgyalássorozatban vagyunk az Európai Unióval. Ezt a nagy célt a szemünk előtt kell tartani, én ezért sem nyilatkoztam eddig a témában" - magyarázta David Cameron, a Brexit-népszavazás kormányfője.
Párton belül is forrnak a kedélyek
A kormányon lévő Konzervatív Párton belül is sokan ellenzik a tervezetet, amiről a brit kormány maga ismerte el, hogy megsérti a nemzetközi jogot. A javaslatot a Boris Johnson jelenlegi kormányfő vezette előző kabinet volt jogi főtanácsadója is támadja - írja az MTI. Geoffrey Cox a The Times című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent cikkében azt írta: a brit kormány és a parlament a Brexit-megállapodás aláírásával a szavát adta az egyezményben foglalt feltételrendszer betartására.
„Becsületünk, hitelességünk, önbecsülésünk és jövőbeni globális befolyásunk függ attól, hogy tartjuk-e adott szavunkat" - fogalmaz a brit kormány egykori legmagasabb rangú jogi tisztviselője.
Hozzáteszi: ha a királynő minisztere - vagyis a miniszterelnök - a szavát adja, azt a királynő nevében teszi, és magától értetődő, hogy adott szavát be kell tartania, akkor is, ha ez nehezen viselhető következményekkel jár.
Cox - aki jelenleg is a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi képviselője - közölte: a végszavazáson nem fogja támogatni a tervezetet, ha a kormány nem tesz le sürgősen arról a szándékáról, hogy egyoldalúan átírja egy olyan szerződés egyes pontjait, amelyet alig néhány hónapja szabad akaratából írt alá.
Még mindig az északír helyzet a fő probléma
A brit kormány szerint azért van szükség az új törvényre, hogy meg lehessen őrizni az Egyesült Királyság gazdasági és területi integritását, és kizárják a vámellenőrzés lehetőségét a fő sziget és Észak-Írország között még akkor is, ha nem sikerül kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást kötni az Európai Unióval.
A tervezet legnagyobb horderejű eleme a brit kormány által is nyíltan elismert módon alkalmas a Brexit-megállapodásban foglalt észak-írországi protokoll felülírására. E 64 oldalas különmegállapodás célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozása. Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfőbb vívmányaként hosszú ideje semmiféle fizikai ellenőrzés nincs. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, a protokoll alapján Észak-Írország harmonizált viszonyrendszert tart fenn az EU egyes - főleg áruforgalmi - szabályrendszereinek néhány elemével.
E megoldás alapján az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti belső kereskedelmi forgalomban esetenként vámellenőrzésnek kell alávetni azokat az importárukat, amelyekről nem lehet kizárni, hogy beléphetnek az EU egységes belső piacára, mindenekelőtt Írországba.
A brit törvénytervezet azonban minden körülmények között mentesítené az észak-írországi üzleti vállalkozásokat bármiféle külön vámdokumentációs kötelezettség alól az Egyesült Királyságon belüli kereskedelemben és felhatalmazná a brit kormányt az északír protokoll előírásainak figyelmen kívül hagyására.
„Az uniós tisztviselők frusztráltak a brit sajtó hétvégi cikkei miatt. Boris Johnson azt írta, hogy az EU kereskedelmi blokádot vezethet be Nagy-Britannia és Észak-Írország között a kilépési megállapodás értelmében. Az EU ezt visszautasította. Hamarosan újrakezdődnek a két fél közötti kereskedelmi tárgyalások Brüsszelben, a bizalomvesztés miatt azonban nincs sok remény az előrelépésre" - mondta az Euronews tudósítója, Shona Murray.
A tervezetről hosszas vita után várhatóan hétfő este dönt a londoni parlament alsóháza. Az előrejelzések szerint a javaslat megszerzi majd a többséget.