Az OLAF igazgatója stábunknak elmondta, hogy nagy kaliberű ügyek miatt vezeti toronymagasan Magyarország a büntetések listáját. A magyar hatóságokkal javult az OLAF együttműködése azután, hogy személyesen egyeztetett Port Péterrel Budapesten. Villáminterjú.
Az OLAF igazgatója szerint nagyobb ügyek miatt kapott hatalmas pénzügyi büntetést Magyarország az Uniótól, azonban azt nem árulta el, milyen ügyekről van szó. A Fidesz-KDNP brüsszeli képviselőcsoportjának magyarázata egybevág ezzel: szerintük a budapesti négyes metró építkezésének ügyében született a masszív bírság. Ville Itälä a stábunknak adott interjúban azt is elmondta, javult az együttműködés a magyar főügyészséggel azután, hogy személyesen tárgyalt Polt Péterrel. A villáminterjú az OLAF-jelentés brüsszeli bemutatója után készült.
HIRDETÉSZsíros Sándor, Euronews: Magyarország esetében azt láthattunk, hogy az összes uniós forrás majdnem négy százalékát illetően tett pénzügyi ajánlást az OLAF büntetésre. Ez tízszerese az uniós átlagnak. Miért ilyen magas ez a szám? Rendszerszintű probléma van Magyarországon?
Ville Itälä, az OLAF igazgatója: A legfontosabb magyarázat erre az, hogy egy ötéves időintervallumot vizsgáltunk, nem csak a tavalyi év szerepel benne. És ha van egy nagy ügy egy nagy pénzösszeget tartalmazó ajánlással, akkor ez a szám nagyon magas lehet. Magyarországon volt egy nagyon különleges ügy, amely nagyon magas számot eredményezett. Ez a magyarázat a nagy büntetésre.
Euronews: Ön szerint javult a magyar hatóságok reakciója az OLAF ajánlásaira azután, hogy Ön felkereste a magyar legfőbb ügyészt, Polt Pétert?
Ville Itälä, az OLAF igazgatója: Igen, így gondolom. Nagyon nyitott és közvetlen megbeszélést folytattunk. És úgy látom, ha megvan a személyes kapcsolat, akkor végigvehetjük az egyes ügyeknél fellépő nehézségeket, vagy azt, hogy mi lehet az oka annak, hogy az ügyészség nem emel vádat egy adott ügyben. Biztos vagyok abban, hogy a nyílt vita segít a helyzeten.
Euronews: Több korrupció ellen küzdő aktivista is bírálja Önöket, amiért az OLAF által feltárt ügyek nem kerülnek nyilvánosságra, miközben szerintük ez a nyilvánosság segítené a nyomozást is. Mit gondol az ilyen kritikáról?
Ville Itälä, az OLAF igazgatója: Mindig azt mondtam, hogy az átláthatóság nagyon fontos, el kellene mondanunk az embereknek azt, hogy min dolgozunk. De ha a nyilvánossághoz fordulunk, mielőtt lezárnánk az aktát, azzal veszélyeztetnénk az ügyeket. Néhány tagállamban az ügyészség bizonyítékokat gyűjt a folyamat elején. Ha mi ezelőtt nyilvánosságra hozzuk az ügyet, azzal lerombolhatjuk a bizonyítékokat. És ez nem lenne bölcs dolog. Nehéz megtalálni az egyensúlyt a nyilvánosság tájékoztatását illetően, de törekszünk erre. Együtt kell működnünk a tagállamok ügyészségeivel abban, hogy mikor hozhatunk nyilvánosságra egy egy ügyet.
Javítás: A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy egy nagy ügy miatt lett 4 % százalékos a Magyarországra rótt büntetés. Az OLAF jelentésből azonban kiderül, hogy 43 különböző ügy eredményezte azt a magas pénzügyi korrekciót. A Vile Itala által említett nagy ügy csak egy ezek közül. - A szerkesztő.