A válaszadók negyede havi 500-1000 forintot áldozna erre.
HIRDETÉSAnnak ellenére, hogy a budapestiek több, mint 80 százalékát érdekelne egy olyan hírportál, amit az Index elmúlt hetekben felmondott munkatársai készítenének, kevesebb, mint 50 százalék lenne hajlandó fizetni is ezért a tartalomért – derült ki az Opinio piackutató alkalmazással végzett reprezentatív felmérésből.
A válaszadók csaknem fele (49 %) egyáltalán nem fizetne, egyötöde pedig havi 500 és 1000 forint közötti összeget adna internetes hírtartalomért. 500 forintnál kevesebbet a válaszadók 15 százaléka szánna erre a célra.
Havonta 5000 forintnál többet mindössze a válaszadók egy százaléka fizetne, ők mind a 40-49 éves korosztályhoz tartoznak. Ennek a korosztálynak a tagjai hajlanak leginkább az előfizetésre, mindössze 28 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem adna pénzt hírtartalomért.
A legkevésbé lelkesek az ötletért az 1964 előtt születettek, 68 százalékuk zárkózott el az ilyen előfizetés ötlete elől.
A felmérés az Opinio applikációval készült 2020. augusztus 17. és 19. között. A fent bemutatott eredmények a 18-59 éves budapesti, okostelefonnal rendelkező lakosságra reprezentatívak kor, nem és iskolai végzettség szerint.
Nyugaton elterjedtebb gyakorlat az előfizetés, és drágább is
Norvégiában az egyik legmagasabb a világon a hírekre előfizetők aránya, 45 százalék körüli. Az USA-ban minden ötödik ember fizet hírtartalmakért, Donald Trump megválasztása után emelkedett meredeken a számuk - derül ki a Reuters Institute és az Oxfordi Egyetem 2020-as jelentéséből az internetes hírpiacról.
A nyugati országokban az a jellemző, hogy a legtöbben nagy múltú napilapok digitális verziójáért adnak ki pénzt. Az Egyesült Királyságban a The Times és a Telegraph, az USA-ban a The New York Times (39%) és a The Washington Post (31 %) osztozik az előfizetők több mint felén.
A New York Timesra az előfizetés heti két euró (700 forint). A The Washington Postért 6 dollárt (körülbelül 1800 forint) kérnek négy hétre, illetve 60 dollárt egy évre. Utóbbi reklámmentes verziót is kínál, évi 30 dollárral többért.
A brit The Times olvasói havi tíz fontos (körülbelül négyezer forint) összeget fizetnek, az első próbahónap ingyenes. Aki a Telegraph összes webes tartalmához szeretne hozzáférni annak havi 6 fontot kell erre áldoznia (körülbelül 2400 forint).
Franciaországban a legnépszerűbb fizetős hírforrás a Le Monde (és a La matinale névre keresztelt alkalmazás), az előfizetés havi 9,99 euró (körülbelül 3500 forint). Ezért az összegért a napilap cikkei is elérhetők digitális formában, de csak a megjelenés napján délután. A francia piacon 2008-ban jelent meg a Mediapart nevű oldal, melyre az előfizetés most havi 11 euró (körülbelül 3850 forint). Tavaly októberi adatok szerint előbbinek 240 ezer előfizetője van, utóbbinak 170 ezer.
Spanyolországban egészen 2020-ig nem volt jellemző az előfizetés, szinte semmilyen hírszolgáltató nem kért pénzt. Idén azonban a két legnagyobb napilap weboldalán is megjelentek a fizetős tartalmak. Az El País oldalán havi 10 cikket lehet ingyen elolvasni, utána kell fizetni, az ár 10 euró per hónap, de az első 30 nap mindössze egy euróba kerül. Más taktikát választott az El Mundo, melynek oldalán bizonyos cikkek csak előfizetéssel érhetők el, ezt évi 47 (körülbelül 16 500 forint) euróért kínálják.
Olaszországban is a két legnagyobb napilap a Corriere della Sera és a La Repubblica a legkelendőbb a digitális hírpiacon is. Évi előfizetést kínálnak, amivel a lap digitális verziójához férhetnek hozzá a felhasználók, és az oldal minden tartalmához, évi 199,99 euróért (körülbelül 70 ezer forint). Általában vannak akciós ajánlatok, főleg olyanok, ahol az első évben kevesebbet kell fizetni.