Az egyik szabadságot ígér, a másik olcsó olajat.
HIRDETÉSElüldözött tech vezér, egy állítólagos Startup államban. Letartóztatott orosz zsoldosok, Moszka legősibb szövetségesénél. Az elmúlt hónap történései is bebizonyították, hogy Fehéroroszország 30 év után sem találja a helyét kelet és nyugat között. Míg Minszk fölé Lenin szobra magasodik és a belorusz áruk többsége Oroszország felé vándorol, addig az uniós állampolgárok vízummentességet kapnak, hogy beinduljon a turizmus.
Bár az elmúlt hetek tüntetései miatt hurráhangulat alakult ki a posztszovjet országban, kormányváltásra továbbra sem lehet számítani. Egyrészt a két legnépszerűbb ellenzéki jelöltet bebörtönözték a hatóságok, egy harmadik pedig inkább Oroszországba menekült miután megtudta, hogy őt is le akarják tartóztatni. Másrészt Aljakszand Lukasenka elnök 6 újrázása során bebizonyította, hogy a választási csalástól sem retten vissza. Idén ráadásul az EBESZ megfigyelőit sem hívták meg időben a voksolásra.
Lukasenka keményvonalas kommunistaként 1990-ben minden létező eszközzel megpróbálta megakadályozni, hogy Fehéroroszország kilépjen a Szovjetunióból. Miután ez nem sikerült 1994-es megválasztása után azonnal szorosra fűzte kapcsolatát Moszkvával. Ennek egyik legfőbb hozadéka az volt, hogy a szegény ország szinte ingyen kapott olajat az oroszoktól ezzel bebetonozva az elnök hatalmát.
A törést a Krím-félsziget 2014-es annektálása hozta el. Félve hazája bekebelezésétől, Lukasenka az Európai Unió felé fordult és egy sokkal nacionalistább hangnemet ütött meg. Idei kampánya során már a függetlenség védelmezőjeként állította be magát, ellenfeleit pedig orosz kémeknek bélyegezte. A nyugati nyitás fő akkordja Mike Pompeo amerikai külügyminiszter minszki látogatása volt.
Szakértők szerint borítékolható, hogy Lukasenka vasárnap megőrzi hatalmát, az viszont koránt sem biztos, hogy továbbra is az orosz autoriter utat követi majd. Ha viszont Moszkva elzárja az olajcsapokat, nem lesz az a világhódító applikáció, amely pótolhatja a nehézipar kiesését.