Egyes országok népességük több mint felét elveszíthetik 2100-ra, Magyarországon is folyamatos a csökkenés.
HIRDETÉSA felére eshet Magyarország népessége a század végére, derül ki többek között a University of Washington's Institute for Health Metrics and Evaluation kutatásából, amely a Lancet folyóiratban jelent meg.
A globális termékenyégi és népesedési előrejelzés szerint a világ országai egyáltalán nincsenek felkészülve a születendő gyermekek számának csökkenésére, amely előre meg nem jósolható hatással lesz a társadalmakra.
A kutatásól kiderül, hogy a termékenységi ráta, vagyis az az arányszám, hogy egy nő hány gyermeket szül az életében, a népesség fenntartásához szükséges 2,1-ről 1,7-re csökken globálisan 2100-ra. Ez a szám 1950-ben még 4,7 volt, 2017-re már csaknem felére esett, akkor 2,4 volt a termékenységi szám.
A kutatásban részt vevő Christopher Murray a BBC-nek elmondta, hogy a számításaik alapján a Föld jelenleg növekvő népessége 2064-re érheti el a csúcsot 9,7 milliárd emberrel, utána csökkenés következik, és a század végére 8,8 milliárd főre esik a szám. A csökkenés mértéke persze nem mindenhol egyforma.
Számos ország lakosságának több mint felét is elveszítheti a következő nyolcvan évben. Japán népessége a jelenlegi 128 millióról 53 millióra csökkenhet az évszázad végére, de a most csaknem másfél milliárd lakosú Kína népessége is 732 millió főre esik vissza a kutatás szerint. Magyarszágon a jelenlegi 9,7 millióról 4,5 és 5,2 millió közé teszik a lakosságszámot a század végére, ráadásul a számítások szerint Magyarország 2017-ben érte el a csúcsot, onnantól csak csökkenés várható.
A világ legnépesebb országa India lesz a század végén, bár lakossága csökkeni fog, de nem annyira, mint a jelenlegi első Kínáé. A második legnépesebb ország pedig Nigéria lesz, a jelenlegi 200 millió körüli lakosról csaknem 800 millió főre növekszik a lakossága. De ez egyáltalán nem lesz jellemző: a világ 195 országából 183-ban csökkenni fog a termékenységi arány.
Miért esik a termékenységi arány?
A kutatók szerint ennek semmi köze a férfiak spermaszámához, vagy annak csökkenéséhez, ami rendre felmerül amikor termékenységi kérdések kerülnek elő. A nők oktatási lehetőségeinek bűvülése, a női jogok erősödése és a fogamzásgátló szerek elérhetősége is mind hozzájárul ahhoz, hogy csökken a születendő gyermekek száma. Vagyis sok szempontból egy sikertörténet áll a népesség csökkenésének okai mögött.
A tudósok éppen ezért figyelmeztetnek arra, hogy a megoldás semmiképpen nem mehet szembe az eddigi fejlődéssel, vagyis a nők számára világszinten egyre jobban hozzáférhető oktatással és a fogamzásgátlással. A probléma kezeléséhez össztársadalmi, globális fellépés kell.
Milyen változásokat okoz a csökkenő termékenység?
Miközben egyre kevesebb gyermek születik, egyre több idős ember él majd a Földön. Az öt év alattiak száma a 2017-es 681 millióról 401 millióra csökken a század végére, miközben a 80 év felettiek száma a 2017-es 141 millióról 866 millió nő. Christopher Murray professzor szerint ennek beláthatatlan társadalmi következményei lesznek, és súlyos kérdésekre kell majd választ találni, például hogy vajon valaha nyugdíjba vonulhatnak-e az akkori idősek, vagy hogy ki gonozza majd az időseket, ki fizeti az ellátásukat.
Mi a megoldás?
Az Egyesült Királyság népessége a 2063-as 75 milliós csúcsról 71 millióra csökken 2100-ra, mert sikeres bevándorláspolitikát folytat, és ezzel ellensúlyozza a csökkenő termékenységet. Ez lehet az egyik megoldás. A kutatók szerint nem az lesz a kérdés, hogy jöjjenek-e a bevándorlók, hanem az, hogy hova érkezzenek, hol lesznek jobb lehetőségeik, mert az évszázad végére bevándorlóból is túl kevés lesz.
Más országok különböző politikai intézkedéseket hoznak a gyermekvállalási kedv növelésére, mint az anyai vagy apai szabadság a születés után, az ingyenes gyermekgondozás és egyéb pénzügyi ösztönzők. Ám ezek az intézkedések eléggé bizonytalanok, a legtöb ország még így sem tudja növelni a gyemekválallási kedvet, szinte egyedüliként Svédország volt képes ilyenre, és 1,7-ről 1,9-re növelték néhány év alatt a termékenységi arányszámot.
Ibrahim Abubakar, a University College London professzora szerint, ha az előrejelzésnek akár csak a fele igaz, akkor a migráció nem lehetőség, hanem szükségszerűség lesz minden ország számára. Ha az embereiség sikeres szeretne lenni, akkor alapjaiban kell átgondolni a világpolitikát. A professzor a dolgozókorú munkaerő világméretű elosztását sem tartja kizártnak.