Ez évekre előre kijelöli a lengyel utat – még ha a fél ország az ellenkező irányba tartana.
HIRDETÉSGyőzelem a legkisebb különbséggel, már-már célfotóval. De ez pont elegendő Andzrej Duda számára egy újabb ötéves elnöki megbízatáshoz Lengyelországban.
A hivatalos előzetes eredmények szerint a Jog és Igazságosság párt (PiS) jelöltje a szavazatok valamivel több mint 51, az ellenzéki Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski, varsói főpolgármester a voksok szűk 49 százalékát kapta - rekordmagas ((68,2 %)) részvétel mellett.
Az Euronews külpolitikai szerkesztője, Darren McCaffrey azt mondja, "Duda egy végletekig megosztott, feszültségekkel terhelt Lengyelország elnökeként tér vissza" a mögötte látható államfői palotába. "Egy olyan politikai elitet képvisel, amelyiknek hűvös a viszonya Brüsszellel, a meleg közösséggel és az egyházzal. Ahol szakadék van a városok és a vidék között - mint néhány helyen Európában."
"Biztosították a totális dominanciát a lengyel belpolitikában a következő 3 évre" - véli a Visegrád Insight főszerkesztője, Wojciech Przybylski. „Erőből átnyomhatják az igazságügyi reformot, belenyúlhatnak a médiatörvénybe, tovább támadhatják a független szervezeteket és intézményeket, mint az önkormányzatok, civil szervezetek. Azt gondolom, az eddigieknél intenzívebben beindul az úthenger."
Sokan tartanak attól is, hogy tovább nő a feszültség Varsó és Brüsszel viszonyában.
Piotr Maciej Kaczyński elemző "három fő témakört érez kritikusnak. Az egyik a jogállamiság kérdése, ami alapvető a lengyel uniós tagság jövője szempontjából. A másik az éghajlatváltozást érintő energiaszektor-átalakítás kérdése. A harmadik egy új téma, az uniós gazdaság-újraindítási csomag ügye. Itt nem volt akkora összeomlás, mint másutt. Mivel a foglalkoztatási számaink alacsonyabbak, mint máshol. Ezért roppant nehéz megtalálni a közös hangot azokkal a dél-európai országokkal, ahol nagyon nagyok a problémák."
Egy hosszú és kiélezett választási kampány után nem változott a hatalmi status quo, viszont mélyültek a társadalmi és generációs törésvonalak. És ez évekre előre kijelöli a lengyel utat – még ha a fél ország nem is arra tartana.