NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Angolában alig van koronavírus-fertőzött, a gazdaság megmentése a cél

Angolában alig van koronavírus-fertőzött, a gazdaság megmentése a cél
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Serge Rombi
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A szigorú és gyors óvintézkedéseknek köszönhetően egyelőre a járvány megkíméli az afrikai országot.

HIRDETÉS

Miközben a koronavírus-járvány tovább tombol a világon, Angola a legellenállóbb országok közé tartozik. Nézzük meg, mit tesz az afrikai állam, hogy megmentse gazdaságát és vonzerejét.

Angolában egyelőre alig terjed a koronavírus. Az afrikai országban nagyon hamar bevezették az óvintézkedéseket, széles körben használják a védőmaszkokat, és rekordgyorsasággal készült el a járványkórház egy korábbi ipari létesítmény területén. A harmincmilliós államban 20 körül van az áldozatok száma, miközben a hasonló lakosságú Kanadában már több mint 8500-an haltak meg a koronavírus miatt. Egyelőre alig 350 ember szervezetében mutatták ki a vírus jelenlétét.

Az okok megértésében Antonio Herniques da Silva, az angolai beruházás- és exportösztönző ügynökség vezetője volt segítségünkre.

„Elsőként azokhoz kell hasonlítanunk magunkat, akik hasonló helyzetben vannak, mint mi, hasonló kihívásokkal szembesülnek. Ezt figyelembe véve egyértelműen azt mondom, hogy egyelőre sikeresen kezeljük a válságot. És szerényen hozzá szeretném tenni, hogy azért alakulnak jól a dolgok, mert szervezett reakciót adtunk, és komolyan vettük a kormány iránymutatásait" - magyarázta a szakember, aki szerint óriási változások történtek az utóbbi években Angolában.

„Nagyon büszke vagyok arra, amit Angolában eddig tettünk a válság alatt, de arra is nagyon büszke vagyok, ami az elmúlt két évben történt. Ismét pályára állítottuk az országot, újra reménykednek az emberek. Keményen dolgoztunk és őszinték voltunk, megszabadítottuk Angolát a korrupciótól, és felpörgettük a fejlesztési erőfeszítéseket, ahogy önmagunkat is. Ez nemcsak a kormány feladata, hanem az egész nemzeté" - sorolta az eredményeket Antonio Herniques da Silva.

Beruházás a válság közepén

A válságkezelésben tényleg nem csak a kormány vesz részt. Néhány vállalkozó igazán innovatív megoldást talált a helyiek igényeinek kielégítésére. Az ország egyik legnagyobb farmját működtető cég a vesztegzár és az import hirtelen leállása miatt felülvizsgálta a termelését és az ellátási láncát. Francisca Dos Santos Daniel a vállalat digitális platformjait kezeli, és óriási keresletnövekedést tapasztalt. A járvány kezdete óta 4000 új ügyfelük lett.

Erre senki sem számított, de a rugalmasságuknak köszönhetően ki tudták elégíteni a helyi igényeket. A jövőbe most már optimistán tudnak tekinteni, és hosszútávú változtatásokat vezettek be.

„10 millió dollárt fektetettünk be olyan trópusi gyümölcsök termesztésébe, mint például a banán és a papaja. A helyi piac mellett exportra is termelünk" - mondta Francisca Dos Santos Daniel.

A külföldi értékesítés logikus lépés, az erőforrások megvannak. Angola az első öt országban van a világon a mezőgazdasági szektor potenciálját tekintve. 

„53 millió hektárnyi megművelhető földünk van. Mindössze 4-5 milliót hasznosítunk. Ez hatalmas potenciál. És nem csak a helyiek, vagy a már itt élő vállalkozók számára. Nagyszerű befektetési lehetőség is. A befektetőknek ide kell utazniuk, és akkor tényleg meglátják, hogy nem csak a lehetőségek országa vagyunk, de nagyon keményen dolgozunk azért, hogy az intézményeink és a munkamódszereink megfeleljenek azoknak a sztenderdeknek, melyek alapján a befektetésre ajánlottnak sorolnak be egy országot, egy gazdaságot" - mondta Antonio Herniques da Silva.

A mezőgazdaság csak egy példa arra, hogyan próbálja az ország kiaknázni a lehetőségeit. Az angolai vízvagyon és a turizmus szintén vonzó lehet a befektetőknek. A Business Angola hamarosan újra jelentkezik, ezekkel a témákkal.

Újságíró • Magyar Ádám

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Mégsem Eiffel tervezte a Vaspalotát?