Csak minden huszadik embert érint a támogatás. Akkor miért úttörő a spanyol modell?
HIRDETÉSAlanyi jogon járó alapjövedelmet vezetett be a spanyol kormány, de nem mindenki számára. A név már magában is megtévesztő, hiszen még sehol a világon nem létezik mindenkire kiterjedő minimális illetmény, vagyis Universal Basic Income (UBI).
Segély, de mégsem az
A spanyolok mégis egy hasonló rendszerrel próbálkoznak. A rászorulók az őket megillető segélyeknek akár a többszörösét is megkaphatják. A támogatás családoknak jár, és annál magasabb minél több gyermek él egy fedél alatt. Három, vagy több csemete után 1025 eurót kapnak a szülők havonta, ami éves szinten a jelenlegi árfolyam mellett 4 és félmillió forintot jelent. Az ,,alapjövedelemre" 2,3 millióan lehetnek jogosultak. Ez a Pedro Sánchez vezette Spanyol Szocialista Munkáspárt eddigi legnagyobb segélycsomagja.
Iglesias kilobbizta
A múlt pénteken bejelentett intézkedéscsomag viszont nem a kormánypárt fejéből pattant ki. Az egyik legfőbb koalíciós partner, a szélső-baloldali Podemos programjában már régóta szerepel az általános alapjövedelem ötlete. A tavalyi kormányválság alatt pedig Pablo Iglesias Turrión elnök leszögezte: csak akkor hajlandó támogatni a szocialistákat, ha rövid időn belül megvalósítják ötletét.
- Történelmi nap a mai. Végre egy teljesen új szociális rendszer születik - reagált a döntésre Iglesias.
Járvány nélkül segély sem lenne
A tervezetet elfogadásához viszont kétségkívül kellett a koronavírus is. Európában Spanyolországot érintette második legsúlyosabban a járvány. Majdnem harmincezer emberrel végzett a COVID-19 és ennél tízszer több fertőzöttet regisztráltak. A korlátozások feloldását követően pedig egyre többen beszélnek egy újabb tízes szorzóról. A felmérések szerint ugyanis rövid időn belül 3 millió spanyol veszítheti el a munkáját. Az ipari leállások okozta gazdasági válság még csak most kezdődik. És minden ilyen pénzügyi, valamint munkaerő piaci átrendeződésnek a szegények isszák meg a levét. Ezt Pedro Sánchez is tudta, ezért született meg pénteken az új támogatási rendszer.
Az újítás viszont koránt sem lesz ,,olcsó". A kormány éves szinten 3 milliárd euróval, vagyis több mint 1000 milliárd forinttal számol. Ez a magyar költségvetés 5%-ának felel meg, ami hatalmas összeg. Ennyiből a tervek szerint 850 ezer családot lehet majd kisegíteni a mélynyomorból. A legalacsonyabb támogatási összeg 462 euró lesz.
A logikai bukfenc
De akkor miért nevezik alapjövedelemnek és nem segélynek? A Sánchez-kabinet ezt is megideologizálta. Bár az állami pénz csak a legszegényebbeknek jár, mégis az a célja, hogy mindenkinek legyen egy minimális bevétele. Ez azt jelenti, hogy ha valaki dolgozik és a keresetéből él, akkor eleve is van egy ,,alapjövedelme", ha pedig nincsen, akkor az állam ad neki. Így minden spanyol elérhet egy alapvető életszínvonalat. Ezt a vonalat a szocialisták évi 10.070 euróban húzták meg.
Tehát vagy keresetből, vagy segélyből az összes spanyol családnak lesz legalább havi 300 ezer forintja. Erről szól az egész.
A spanyol vezetés ezzel nem az ablakon dobja ki a pénzt. Az előrejelzések szerint az ország GDP-je idén 9,2%-al fog visszaesni. Ezt az összeomlást pedig csak fogyasztásélénkítéssel lehet ellensúlyozni. Márpedig, ha milliók élik fel tartalékaikat és fogják vissza vásárlásaikat az senkinek sem jó. Ezért is kell tőkéhez juttatni az embereket.
Az alapjövedelem nem létezik
A Földön sehol sem jár az állampolgároknak alanyi jogon jövedelem. Még az olajmonarchiákban sem, hiszen ott nem az állampolgárság, hanem a családi gyökerek határozzák meg, hogy ki mekkora mértékben részesedik az állami bevételekből.
Svájcban 2016-ban elsöprő többséggel, egészen pontosan 77%-al szavazták le az alapjövedelem ötletét. Pedig a tervezet szerint minden felnőttnek havi 2500 svájci frank, nagyjából 700 ezer forint járt volna. Az új rendszer irracionálisan megterhelte volna a költségvetést és adóemelésekhez vezetett volna.
A történelem során két kísérlet volt az alapjövedelem bevezetésére.
1974-ben egy 10 ezres lakosú kanadai városkában, Dauphinban a legtöbb családnak elkezdtek évi 16 ezer kanadai dollárt, vagyis hárommillió forintot fizetni. A kísérlet 4 éve alatt nem sikerült egyértelmű következtetéseket levonni. Ugyanis az igaz, hogy sokan lettek alkoholisták, de a város felvirágzott. Többen vállalkoztak és érettségiztek le, mint korábban valaha. Az embereknek nem kellett aggódniuk amiatt, hogy mit fognak enni, vagy hol fognak lakni és így bátrabbá, kreatívabbá és határozottabbá váltak. Az ottawai kormány mégsem látott fantáziát ez eredményekben és 1978-ban leállította a költséges programot.
Hasonló volt a finn próbálkozás sorsa is. A helsinki kormány 2017 januárjától kísérletképpen egy reprezentatív statisztikai szelekció során kiválasztott csoportnak bevezette a feltétel nélküli alapjövedelem intézményét. Ennek keretében havi 560 eurót, azaz mintegy 170 ezer forintot juttattak a kiválasztott személyeknek. A koncepció előnyének tartották, hogy ezzel kiváltható a különféle segélyek, támogatások bürokratikus rendszere, a jogosultság vizsgálata. Egy év után a kormány mégis se szó se beszéd úgy döntött, hogy nem folytatja tovább a kísérletet.
Madrid ezzel téveszti össze
A feltétel nélküli alapjövedelem nem tévesztendő össze az államilag garantált minimális jövedelemmel, ami koncepcionálisan hasonló, ám igénybe vételéhez az állam további feltételeket szabhat, ami például a kormányzat által szervezett közmunkában való részvétel vagy rászorultság lehet. A feltétel nélküli alapjövedelemnél az egyetlen követelmény a jogosultsághoz, hogy az egyén az ország állampolgára legyen.