NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Lefejezi az indián törzseket a koronavírus-járvány Brazíliában

Indián törzs Brazíliában
Indián törzs Brazíliában Szerzői jogok Rodrigo Abd/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Anna Flori
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A bennszülött lakosság nagy része nem jut segítséghez, és elveszíti öregjeit a járvány elleni küzdelemben. Ez végveszélybe sodorja számos törzs kultúráját, nem egynek a fennmaradása is kétségessé válik.

Pótolhatatlan veszteségeket szenvednek a bennszülött törzsek a koronavírus-járvány miatt Brazíliában. Nagyon sok idős ember, köztük törzsfőnökök, gyógyítók és más szellemi vezetők is áldozatul esnek, és ezzel kérdésessé válik a törzsek kultúrájának túlélése - nem egyszer maga a közösség is végveszélybe kerül.

HIRDETÉS

Pár nappal ezelőtt meghalt az amazóniai őserdők legismertebb védelmezője, Paulinho Paiakan is. Ő volt az, aki a Kayapó törzs főnökeként vállvetve harcolt a szupersztár Stinggel együtt a Belo Monte duzzasztógát megépítése ellen indított kampányban is. Emellett rendszeresen támadta a brazil elnök kíméletlen környezetvédelmi politikáját, így vált ismertté világszerte.

Adatok vannak, de a valós helyzetről fogalmunk sincs

Az köztudott, hogy a koronavírus-járvány jelenlegi epicentruma Brazília, és az is, hogy a regisztrált fertőzöttek száma csak az Egyesült Államokban magasabb, mint ott. A brazil adat a hétvégén átlépte az egymilliót, és hétfőre megközelítette az 1,1 milliót is. Naponta több tízezer új esetet vesznek nyilvántartásba, a járványnak már több mint 50 ezer ismert halálos áldozata van. Az indián törzsek küzdelméről jószerivel nincs információ.

Eraldo Peres/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved
Jair Bolsonaro brazil államfőEraldo Peres/Copyright 2018 The Associated Press. All rights reserved

Ezért nem csak a rasszista kormánypolitika okolható, ugyanis Brazíliában él a legtöbb olyan bennszülött törzs, amelynek semmiféle kapcsolata sincs a külvilággal, csak hírből tudni, hogy egyáltalán léteznek. Számukat a brazil kormány hetven körülire teszi.

Csak azok a betegek kerülnek látókörbe, akik hajlandóak kórházba menni, márpedig ez csak elvétve fordul elő. Sokkal jellemzőbb az, amiről például az egyik indián település, Xikrin lakói beszámoltak. Vezetőjük, a 64 éves Bep Karoti hallani sem akart arról, hogy kórházba vigyék, mert úgy érezte, onnan már sosem térne vissza. Inkább maradt az övéi között, akik megtettek érte mindent, amit tudtak, de ez nem volt elég az ismeretlen fertőzés ellen.

Rodrigo Abd/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.

Vannak olyan törzsek, amelyek tíznél is több bölcsüket veszítik el egyik napról a másikra, és velük együtt mindazt a tudást, amelyet őriznek. A Munduruku törzs is tíz nagy tudású öregjét gyászolja. Egyik vezetőjük, Alessandra Munduruku azt meséli, olyanok voltak ők, mint egy-egy eleven könyvtár, és bár folyamatosan adták át tudásukat, túl korán mentek el, nem lesz, aki a helyükbe lépjen.

Edney Samias, a Kokama törzs új főnöke arról számolt be, hogy eddig 57 emberüket veszítették el, köztük az édesapját is. Szerinte a törzsfőnök haláláért is az átgondolatlan segélyezés felel. Akkor kapta el a fertőzést, amikor elment a legközelebbi városba, hogy átvegye a rendkívüli juttatást. Aztán amikor beteg lett, ígéretet kaptak arra, hogy elviszik egy manausi kórházba, de a helikopter sosem érkezett meg.

Füvek, lime, gyömbér, fokhagyma és aszpirin

A kokamák például ezzel a főzettel gyógyítják koronavírusos betegeiket. Egyrészt saját módszereikben bíznak leginkább, másrészt nem is kapnak érdemi támogatást a brazil kormánytól. Erre nemcsak saját vezetőik, hanem több szövetségi ügyész is figyelmeztette a járványt következetesen bagatellizáló államfőt, Jair Bosonarót. Ennek ellenére sem gyógyszerből, sem élelemből nem érkezik elegendő a törzsi területekre.

Brazíliában körülbelül 200 törzsben majdnem egymillió bennszülött él.

A bennszülöttek egészségügyi ellátásáért felelő hatóság (Sesai) közölte, hogy szétosztott 600 ezer különböző védőfelszerelést, és majdnem tízmillió dollárt költött a járvány elleni küzdelemre. A közösségek védelmét ellátó kormányhivatal, a Funai pedig 82 ezer élelmiszercsomagot és 43 ezer higiéniai készletet indított útnak. A fentiek ismeretében ki lehet számolni, kinek mennyi jut.

AP/AP

A törzsi vezetők azt mondják, hogy a szállítmányok szinte kizárólag a rezervátumokba mennek - azoknak, akik ezeken a határokon túl élnek, a helyi hatóságokkal és a segélyszervezetekkel összefogva saját megoldást kell találniuk erre a példátlan helyzetre. Ez abban a városban, amelyben a legnépesebb bennszülött közösség él, São Gabriel da Cachoeirában sikerült is, úgyhogy az illetékes hatóság most a modell terjesztésén dolgozik. De az továbbra is kérdés, mi lesz azokkal, akik a városoktól távol, az esőerdők mélyén élnek.

forrás: The Guardian

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szobrot állított a Greenpeace a brazil elnöknek

No comment: utcazenészek Heliopolisban

Hiába a lazítások, még nem ért véget a járvány