A NATO főtitkára beszélt az Euronews-nak a NATO és az Egyesült Államok viszonyáról, az Európai Unióról és Kínáról is.
„Kína felemelkedése alapvetően változtatja meg a globális erőegyensúlyt“ - állítja Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. A koronavírus-válság világszerte komoly károkat okozott. Új veszélyek merültek fel. A világ politikai egyensúlya tovább billent kelet felé? A NATO továbbra is relevánsnak bizonyul-e a változó globális rend közepette?
Ezekről a kérdésekről is beszélt a NATO-főtitkár az Euronews-nak.
Darren McCaffrey, Euronews:
- Kezdjük az utóbbi napok híreivel! Donald Trump megerősítette, hogy kilencezer katonát von ki Németországból. Ez először a The Wall Street Journal-ban, június 5-én jelent meg. Ön mikor hallott róla?
Jens Stoltenberg:
- Erről a kérdésről Trump elnökkel tárgyaltam, amikor múlt héten telefonon beszéltünk. Akkor világosan megmondtam, hogy Észak-Amerika jelenléte, mind az amerikai, mind a kanadai csapatok jelenléte Európában mindannyiunk számára fontos, Európának és Észak-Amerikának egyaránt. Ezért örülök annak, hogy az elmúlt években az USA fokozott jelenlétét láttuk Európában, több csapatot Lengyelországban, erősebb jelenlétet a balti országokban, a Fekete-tenger régiójában és másutt is.
Darren McCaffrey, Euronews:
- De nem rendhagyó, hogy ön mint a NATO főtitkára a sajtóból értesül a németországi csapatok létszámának ilyen drámai csökkentéséről, minden előzetes konzultáció nélkül? Ez elég sértő, nem?
Jens Stoltenberg:
- Nos, az Egyesült Államok jelenléte Európában olyan kérdés, amely hosszú ideje téma a NATO-n belül, és különösen a Washingtonnal mint NATO-szövetségesünkkel folytatott párbeszéd során. Az Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy nem született végleges döntés arról, hogyan és mikor hajtják végre ezt a szándékukat.
Darren McCaffrey, Euronews:
- De ez nem a legjobb üzenetet küldi a szövetségről, igaz? És ez egy folyamatban lévő kampány része, szinte úgy tűnik, az amerikai elnök részéről. Donald Trump elnöksége nem ártott a NATO jó hírnevének és a szövetségnek?
Jens Stoltenberg:
- Az én üzenetem az is, hogy az Egyesült Államok jelenléte Európában nemcsak Európa védelméről szól, hanem arról is, hogy Amerika hatalmát Európán túl is projektáljuk. Tudjuk, hogy az USA számos iraki, afganisztáni, afrikai műveletét az Európában lévő amerikai bázisokról indítják. Az Egyesült Államok afrikai parancsnoksága (The US Africa Command) nem Afrikában található. Hanem Stuttgartban, Németországban. Tehát most beszélgetnünk kell erről is a NATO-ban. És ami számomra fontos az az, hogy Észak-Amerika szignifikáns jelenlétét Európában azért tartjuk fenn, mert ez fontos mind Európa, mind Észak-Amerika számára.
Darren McCaffrey, Euronews:
- Visszatérve a bevezetéshez, és amiről beszélt is, a fenyegetések változó egyensúlyáról. Természetesen a NATO-t azért alapították, hogy ellenőrizze az egykori Szovjetuniót. Nem gondolja, hogy Kína sok szempontból nagyobb katonai fenyegetést, nagyobb veszélyt jelent a nyugati világrendre, mint Oroszország?
Jens Stoltenberg:
- Kína felemelkedése alapvetően megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt. Kína hamarosan a világ legnagyobb gazdasága lesz, és már most a második legnagyobb a védelmi költségvetésük. Kína komoly beruházásokat tesz új, nagy hatótávolságú katonai képességekbe - rakétákba, amelyek elérhetik az összes NATO-szövetségest Európában, és modernizálja nukleáris erőit. És nem arról van szó, hogy a NATO behatol a Dél-Kínai-tengerbe, hanem arról, hogy Kína kerül közelebb hozzánk olyan fegyverrendszerekkel, amelyekkel mindannyiunkat elérhet. Mindehhez jön a kínaiak megerősödött jelenléte a kibertérben, az Északi-sarkkörön és Afrikában. Emellett komoly beruházásokat folytat az európai infrastruktúrában. A NATO-nak reagálnia kell erre. Rendkívül fontos, hogy Észak-Amerika és Európa összetartson, mert együtt a világ katonai erejének és gazdasági hatalmának a felét tesszük ki. Tehát, ha valami, akkor Kína felemelkedése még fontosabbá teszi az Észak-Amerika és Európa közti kapcsolat, a transzatlanti kapcsolat fenntartását.
Darren McCaffrey, Euronews:
- Azt mondja, hogy nem mennek a Dél-kínai-tengerhez, de miért nem? Mint rámutatott, a NATO jelen van Afrikában és Afganisztánban is. Miért ne tudna ez valamilyen módon találkozni a potenciálisan a Dél-kínai-tengeren lévő fenyegetéssel, és kibővíteni a NATO képességeit Kelet-Ázsiában?
Jens Stoltenberg:
- Mivel a NATO regionális szövetség, felelősségünk az, hogy megvédjük az észak-atlanti térséget - Európát és Észak-Amerikát. De szükségünk van globális megközelítésre, és meg kell értenünk Kína erősödésének következményeit. Néhány NATO-szövetséges természetesen jelen van a Dél-kínai-tengeren. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország. Tehát számos szövetséges működik ott. De azt hiszem, mindenkinek jó, hogy ez nem egy NATO-küldetés, nem a NATO parancsnoksaga alatt zajlik. De az Európában való jelenlétünket hozzá kell igazítanunk, hogy összehangolt módon reagálhassunk.
Darren McCaffrey, Euronews:
- A koronavírus-járvány sok szempontból komoly károkat okozott a világgazdaságnak, és haláleseteket is. Ez emlékeztető is, nem igaz, hogy a koronavírushoz hasonlót fegyverként is lehet használni? A biológiai hadviselésről hallottunk már.
Jens Stoltenberg:
- Először is nincs arra utaló jel, hogy a koronavírust ember okozta volna. Természetesen maga a világjárvány emlékeztető a biológiai hadviseléssel kapcsolatos potenciális veszélyekre. És mivel most többet fektetünk be katonai képességeink korszerűsítésébe, többet fordítunk olyan képességekre is, amelyek kémiai, biológiai támadásokhoz kapcsolódnak. Többet gyakorlatozunk, és fokozzuk az erőfeszítéseket az ilyen típusú válságok vagy háborúk kezelésére.
Darren McCaffrey, Euronews:
- Nem ez az a pillanat, amikor a NATO-nak félre kéne állnia, és az EU-nak belépnie saját haderejével ezekkel a fenyegetésekkel szemben?
Jens Stoltenberg:
- Én üdvözlöm az EU védelmi erőfeszítéseit. De ezek nem helyettesíthetik a NATO-t. Emlékeznünk kell arra, hogy a NATO védelmi kiadásainak 80%-a nem EU-s szövetségesektől származik. Tehát igen, üdvözöljük az EU további védelmi erőfeszítéseit, de tudjuk, hogy a NATO-országok lakosságának 60%-a nem egy uniós országban él. Az EU nem helyettesítheti a NATO-t, de a kettő kiegészítheti egymást. És mi üdvözöljük az EU további védelmi erőfeszítéseit.