A kormányok türelmetlensége és a gazdasági érdekek miatt sokan megalapozatlan kutatásokban hisznek.
A brit kormány hibái világítottak rá, hogy mekkora nyomás alatt vannak a járványügyi szakemberek. A világ gyors, kézzelfogható eredményeket vár, így a kutatók kellő ellenőrzés és opponálás nélkül közlik kutatásaik eredményét, véli több szakember.
Dupla akkora vagy hibahatáron belüli eltérés**?
**
A londoni kormány is felülvizsgálná az eddig javasolt kétméteres védőtávolságot, mivel egy tanulmány szerint elég egy méteres távolságot tartani az emberek között. Ezt a tanulmányt a WHO rendelte meg, és a kutatók – a gyors eredmény érdekében – korábbi tudományos publikációkból arra következtettek, hogy a felére csökkentett védőtávolság nem okoz gondot.
Megállapításuk szerint míg két méter esetében a fertőződés veszélye 1,3 százalék, addig egyméteres közelségből 2,6 százalék. Ami csupán 1,3 százalékos, vagyis hibahatáron belüli eltérés. Ez azonban a valóságban kétszer akkora fertőzésveszélyt jelent.
Visszavont publikációk
A sietségben azonban több ilyen tanulmány is napvilágot látott a Lancetben és a New England Journal of Medicine-ben, idővel mindkét lap visszavonta a nem elég alaposan felülvizsgált írásokat, többek között a hidroxiklorokinnal kapcsolatosakat (ez a szer hatékony a maláriával szemben, de az új koroanvírussal kapcsolatos eredmények még kevésbé kiérleltek).
Több kutató is jelezte, hogy nem mindegy, ezer emberből 13 vagy 26 terjeszti tovább a kórt, pár nap alatt ez több ezer új fertőzöttet jelenthet.
Megváltás a gazdaságnak
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is terjesztett tanulmányról azt mondta a Cambridge-i Egyetem statisztikaprofesszora, hogy „nagyon gyanús”. Kevin McConway, az Open University alkalmazott statisztika professzora még ennél is tovább ment, az ő értékelése szerint a tanulmányra nem szabad döntést alapozni, sőt, még vitatkozni sem érdemes róla, mert „egy fabatkát sem ér”.
Ez egészen addig tudományos vita volt, amíg a WHO el nem kezdte terjeszteni a tanulmányt, és amíg a brit kormányzat erre alapozva be nem jelentette, hogy júliustól az Egyesült Királyságban is csökkentetnék a védőtávolságot. Így többen férnének el a kocsmákban, éttermekben, és a színházak nézőterein is, gazdasági szempontból megváltásnak tűnik egy ilyen tudományos eredmény.
Önbecsapás
Azonban az ontariói McMaster egyetem kutatói szerint ez önbecsapás. A kétméteres távolságot egy méterre csökkenteni pont olyan, mintha az egy métert nullára csökkentenék.
Vélekedésük szerint ráadásul a tanulmány sok egyéb faktort sem vett figyelembe, például azt sem, hogy az emberek milyen hosszú ideig vannak egymás közelében. Más a fertőződés esélye, ha csak elmennek az utcán egymás mellett, és megint más, ha órákon át egymás mellett ülnek egy zárt helyen, vagy egymásra köhögnek a liftben.
Részeredményeket is publikáltak
Azonban volt arra is példa, hogy a tudósok maguk jelezték: kutatásaik csak részeredményeket tartalmaznak, a teljes képhez és a bölcs döntésekhez még további adatokra van szükség. Ilyen volt a sportoló emberek kilégzésének modellezése is.
A leuveni és az eindhoveni egyetemek közös kutatása a sportolók által kilélegzett aeroszolok terjedését vizsgálta, ez alapján arra jutottak, hogy a sétálók 4,5, a futók és a lassan biciklizők mögött 8-10, a gyorsan biciklizők mögött pedig akár 20 méteres távolságra is a levegőben maradhatnak még a kilélegzett részecskék.
Az átlagember nem veszi komolyan
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem mindenkit érdekelnek a tudósok óvatos és kevésbé óvatos becslései. Az Euronews tudósítója úgy tapasztalta, hogy a kijárási korlátozások feloldása után sokan a sorbanállás közben ugyan távolságot tartanak, de az áruk között válogatva olyan közel kerülnek egymáshoz, mintha csak szerelmesek volnának. És ahogy a szerelemben, úgy az egészségükkel kapcsolatban is jobban hisznek a szerencsében, mint a tudományban.