Az európai lakosság háromnegyede a városokban. Az önkormányzatok hatékonyabban kezelnék például a Zöld Fordulatra szánt pénzeket - érveltek egy budapesti kezdeményezésű konferencián.
„Ha a 19. századra a birodalmak, a 20. századra a nemzetállamok voltak jellemzőek, akkor a 21. századot a polgármesterek és a városok fogják meghatározni” – idézte Sadiq Khan, londoni polgármestert budapesti és prágai kollégája egyaránt azon a nemzetközi webináriumon, amelyet magyar kezdeményezésre szerveztek azzal a céllal, hogy közvetlen uniós támogatást harcoljanak ki.
HIRDETÉSHogyan férhetnek hozzá a városok az uniós alapokhoz a klímaváltozás következményeinek enyhítése és a világjárvány utáni talpra állás érdekében? – így fogalmazta meg a videókonferencia céljait Jávor Benedek, Budapest uniós képviselője.
Sosem tapasztalt dübörgő válsággal és természeti jelenségekkel szembesülünk – utalt a budapesti főpolgármester például a még fejlett Ausztráliát is sújtó bozóttüzekre.
Háborog a természet – mondta Karácsony Gergely. Emlékeztetett arra, hogy a kutatók szerint a természet kizsákmányolása és a járvány kitörése között közvetlen összefüggés mutatható ki.
Összehangolt cselekvést sürgetett a katasztrófa elkerülésére. A döntéshozók felismerték a veszélyt. Különösen igaz ez az EU-ra, amely a karbonsemlegesség határidejét 2050-ben határozta meg.
Az uniónak fel kell ismernie és el kell fogadnia az önkormányzatok szerepét a célok elérésében.
Közvetlen finanszírozást a városoknak
A V4-ek, egészen pontosan a pozsonyi, a prágai, a varsói és a budapesti főpolgármester tavaly decemberben megalapította a Szabad Városok Szövetségét. Az összeurópai mozgalmat nem sokkal később még további városok támogatták, köztük Bécs, Hága, Athén, Tallinn, Barcelona, Milánó, Párizs és Riga.
Európa lakosságának háromnegyede a városokban él. A klímakihívások is nagyrészt a városokban keletkeznek – mondta Karácsony Gergely. Budapest például a lakóépületek szigetelésével vagy a zöldebb közlekedéssel nagyban csökkenthetné Magyarország környezeti károsodását.
A budapesti főpolgármester emlékeztetett arra: az önkormányzatok gyakran közelebb állnak a lakosokhoz, mint maga az állam. Ezért partnerséget szorgalmazott. Mint mondta: az európai nagyvárosok szeretnének osztozni klímaváltozás lelassításának a felelősségében.
A rossz hír, hogy zsugorodik az uniós következő hétéves költségvetése – kezdte hozzászólását Philippe Lamberts.
A Zöldek EP-frakciójának társelnöke azonban hozzátette: a jó hír viszont, hogy az új összetételű bizottság, kivált pedig elnöke, Ursula von der Leyen – elődjétől eltérően – elkötelezett a Green Deal iránt.
Az autógyártók és a szénbányászat persze ellenzi az elképzeléseket, a bizottság és az Európai Parlament azonban a szívén viseli a környezeti veszélyek elhárítását.
A csatát még nem nyertük meg, Brüsszel támogatására azonban számítani lehet, amennyiben a kezdeményezők megnyerik a tagországok hozzájárulását – mondta Lamberts. Ebben az esetben a városok közvetlen haszonélvezők lehetnek.
Közös célok
Az összefogó városok céljait ecsetelve Jávor Benedek elöljáróban elmondta: a járvány következtében gyakorlatilag elvéreztek a városok. Megszűnt az idegenforgalomból származó bevételük, csökkent a tömegközlekedésből származó jövedelem – miközben a tömegközlekedést változatlan formában fenn kell tartani. Példaként említette, hogy csupán Budapest 20 milliárd forintos bevételcsökkenést könyvelt el a tömegközlekedési kieső része miatt.
A városok a kormányoknál jóval ambiciózusabbak a klímaváltozás elleni akciókban, és emiatt gyakran összetűzésbe is kerülnek a kormánnyal.
Jávor a többi között egy Európai Városi Kezdeményezés létrehozását javasolta 2 milliárd eurós keretösszeggel, amit mindenekelőtt a zöld elképzelésekkel összhangban álló városfejlesztésre lehetne fordítani. Azt mondta: a városi hatóságoknak nagyobb illetékességet kell adni a fenntartható fejlődés programjának kidolgozásában.
A Green New Deal kidolgozásában szorosabb együttműködést szorgalmazott az EU és a különböző szintű önkormányzatok között.
Jávor javaslata között szerepelt az Európai Horizont. A program elsődleges feladata, hogy 100 milliárd eurós költségvetésből támogassa a klímasemleges, ún. okosvárosok fejlesztését.
A reform szükségessége
Határozott fellépést és átfogó reformokat sürgetett Cseh Katalin.
HIRDETÉSAz EP Megújuló Európa frakciójának társelnöke azt mondta: az új kihívásokkal nem szállhatunk szembe elavult módszerekkel.
Az önkormányzatok alacsonyabb szinten működnek, közelebb állnak az emberekhez, ezért hatékonyabbak. A környezetvédelmi kérdéseket az állam helyett az önkormányzatoknak kell kezelniük – mondta Cseh.
Emlékeztetett az EP-bizottsági elemzésre, miszerint a V4-ek közül arányosan Magyarország kapta a legnagyobb uniós támogatást, mégis a legrosszabban teljesít a gazdaságban.
Egy eredményes európai ügyészségért kardoskodott. „Az embereknek, a lakosságnak éreznie kell, hogy támaszkodhat Európára” – mondta Cseh Katalin.
Át kell alakítani a finanszírozást az önkormányzatok javára a fenntartható városfejlesztés érdekében – ezzel az elképzeléssel Monika Vana, a Zöldek osztrák képviselője is egyetértett.
HIRDETÉSOlyan új munkahelyeket kell létrehozni, amelyek a következő évtizedekben is működőképesek – üzente Újhelyi István, aki a szocialista frakció részéről a támogatásáról biztosította a városok kezdeményezését.
Mind a négy V4-es főpolgármester haladó szemléletű, és demokratikus beállítottságú. Emiatt írták alá az együttműködési megállapodásukat – mondta Zdeněk Hřib, Prága első embere.
A nemzeti kormányok kudarcot vallottak a klímaváltozás megoldásában, ezért az urbánus közösségeknek közvetlen forráshozzáférést kell adni – hangoztatta a cseh főváros polgármestere.
2007-ben még a városok az uniós költségvetés 5%-át kapták meg. Ez a részesedés azóta fokozatosan növekszik – mondta hozzászólásában Anna Lisa Boni, az Eurocities brüsszeli irodájának főtitkára.
Áramtermelésre, közlekedésre, fűtésre mind nagyobb mértékben megújuló forrásokra kell támaszkodni – üzente Bernd Voss Kielből. A német Zöldek képviselője a fűtés korszerűsítését hangoztatta.
HIRDETÉS
Az állam nem kerülhető meg
Az előző német uniós elnökség alatt kidolgozták a Lipcsei Chartát. Németország rövidesen újra átveszi az elnöki szerepet. Ebben az időszakban a klímaváltozás, a digitalizáció és a városfejlesztés aktuális kérdéseivel frissítenék a ma már elavultnak tekinthető charta elveit – harangozta Dr. Katharina Erdmenger.
A német állandó képviselet tagja szerint maga a város nem függetleníthető környezetétől.
Hasonlóan vélekedik az unió térségi vezérigazgatóságának illetékese is. „Funkcionális térségekben” gondolkodunk, amelyben a város nem különíthető el szigorúan a falutól. A városok azonban – a funkcionális területek részeiként – a társadalmi fejlődés kulcselemei.
Normunds Popens elmondta: az urbánus közegek eddig jobbára az innovációs keret révén juthattak uniós támogatáshoz. A jövőben a Green Deal révén további forrásokra számíthatnak.
Zágráb a nemrégi földrengés után közvetlen segítséget kért Brüsszeltől – mondta a vezérigazgató-helyette. Város azonban csak nemzeti szinten számíthat támogatásra. Párbeszédet kell folytatnia a kormánnyal, amelynek lehetővé kell tennie, hogy a pénz a városnál kössön ki – mondta Popens.
HIRDETÉS
Karácsony már lobbizott Brüsszelben
Karácsony Gergely egyébként februárban Brüsszelben járt azok után, több európai polgármesterrel együtt írt levelet az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek azt kérve: különítsenek el közvetlen forrásokat a városoknak az uniós büdzsében, azon belül is a Zöld Fordulat nevű környezetvédelmi alapban.
Karácsony szerint a céljuk kettős: egyrészt szeretnének részt venni a klímaváltozás elleni harcban, másrészt pedig forrásokhoz juttatnák azokat az Európa-párti városokat, amelyek szembe mennek az euroszkeptikus Visegrádi Országok kormányainak politikájával.
Az európai városvezetők összefogását közben a járvány csak meggyorsította.