NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Igazságtalan az autósok teherviselése

Londoni autóbusz a díjfizetési zónában, a Piccadilly Circuson
Londoni autóbusz a díjfizetési zónában, a Piccadilly Circuson Szerzői jogok Euronews
Írta: Károly Szilágyi
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A vidéki autósok túl sokat, a városiak túl keveset fizetnek ahhoz képest, hogy mennyi helyet foglalnak, és mennyi káros anyagot bocsátanak ki.

HIRDETÉS

Igazságtalan az autósok teherviselése, állítja egy közlekedési kutató. Hörcher Dániel szerint a vidéki autósok sokkal többet fizetnek annál, mint amennyi környezetszennyezést okoznak, és amennyi helyet elfoglalnak. Ezzel ellentétben a városban autózok kevesebbet fizetnek, mint amennyi káros anyagot a levegőbe juttatnak, és gyakorlatilag ingyen használják a városok egyik legdrágább értékét, a közterületet is.

„A földterület a város számára rendelkezésre álló erőforrások közül a legszűkösebbek közé tartozik. És ugye úgy döntünk, hogy ha ezt az erőforrást a piac segítségével osztjuk el, akkor Budapesten akár egymillió forintos négyzetméterárak is ki tudnak jönni. Azt látjuk, hogy ezzel szemben közlekedési célra – jórészt történelmi okokból – gyakorlatilag az ingyenes területhasználat szabálya áll fenn” – nyilatkozta az Euronewsnak a kutató.

A BME adjunktusa szerint a nagyvárosokban az emberek közelsége pörgeti a gazdaságot, segíti a tehetségek megtalálását és elhelyezkedését, ezért más kellemetlenségei ellenére sokan választják a városi életformát. Emiatt azonban a hely nagyon drága, jóval többe kerül annál, hogy autók parkolására használjuk.

Londonban évek óta behajtási díjjal korlátozzák a belvárosokban közlekedő autók számát, de az elővárosokból is metrók szállítják a központba a dolgozókat.

A koronavírus-krízis azonban egycsapásra népszerűtlenné tette a tömegközlekedést számos nagyvárosban. Budapest főpolgármestere szerint a járványveszély miatt lecsökkent forgalom következtében a cég elvesztette bevételei jelentős részét:

„Nagyjából olyan 20 és 30 milliárd forint közötti veszteségre számítunk, amely hosszú távon teljes mértékben finanszírozhatatlan, és még mindig olyan 20-25 százalékos kihasználtsággal működik a budapesti közösségi közlekedés” – mondta egy sajtótájékoztatón Karácsony Gergely.

Budapesten sok helyen ideiglenes kerékpársávokat festettek fel, hogy akik most nem szeretnének tömegközlekedni, azoknak járványszempontból veszélytelen, gyors közlekedési módot kínáljanak. Ez azonban sok, évtizedes szokást és üzleti modellt sért.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szárnyalnak a kerékpár-eladások Európában

Kerékpár-bummot hozott a járvány a nagyvárosokban

A világ legnagyobb kerékpárparkolója